Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-5
139 Az országgyűlés 5. ülése 1947. évi október hó 8-án, szerdán. 140 geüenségi Pártba. Pfeiffer örömmel üdvözölte Kovács Imre szándékát, de kijelentette, hogy egyelőre sokkal helyesebbnek tartaná, ha Kovács Imre a kisgazdapártba lépne be és ott az ő utasításai szerint dolgoznék« (Derültség a függetlenségi párt soraiban.) »azzal a céllal, hogy a kisgazdapárt jobboldalának segítségével előkészítse a talajt a jobboldali puccsisták számára.« (Felkiáltások a függetlenségi pár ton: Andersen meséi! — Zaj a kommunistapárton.) íme, így születik meg egy összeesküvés. (Élénk derültség az ellenzék soraiban.) Először egy rágalmazó lap hasábjain tűnik fel, azután kimunkálja a kommunista rendőrség. (Nagy zaj a kommunistapárton. — Kovács István (kp): Ez rágalom! — Szirmai István (kp): Vi-' téz úr, rágalmaz! — Nagy zaj.) A közleményből természetesen egy szó sem igaz és az egészre a legjellemzőbb az, hogy Kovács Imre nem is találkozott Pfeiffer Zoltánnal. (Fony tonos zaj a kommunistapártolt, — Szirmai István (kp): Horthysta vitéz! A demokratikus rendőrséget mocskolja a magyar demokratikus parlamentben! Disznóság! Pimaszság! — Zaj. — Az elnök csenget.) Erre majd személyes megtámadtatás visszautasítása címén fogok válaszolni, de mostani beszédidőmet nem tölthetem el ilyen ostobaságok visszautasításával. (Taps az egész ellenzéken. — Nagy zaj a kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Miért nem mondotta ezt Horthy alatt? — Szirmai István (kp): Pofátlanság! Horthy-vitéz! Keretlegény! Fasiszta! — Állandó zaj. — Az elnök csenget. — Zgyerka János (kp): Ezzel a mesével menjen ki a bányászok közé, akiket terror alatt tartott maga Horthyval! — Viharcsengő. — Zgyerka János (kp): Menjen, beszéljen a bányászokkal, majd megmutatják magának, hogy mi a demokrácia védelme! -- Viharcsengő.) Elnök: Zgyerka képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. Moór Gyula (f): A gátlásnélküli harc természetesen nem állt meg az összeesküvés és a puccskísérlet meséjénél. Ha nagyobbszabású közönséges bűncselekményeket lepleznek le újabban, akkor a kommunista saitó azt írja. hogy ezeket a közönséges bűncselekményeket — valutázást, textiljegyhamisítást, embercsempészést, vagy hasonlókat — a Pfeiffer-párt tagjai követték el. (Felkiáltások a kommunista párton: Svábmentés!) Még csoda, hogy a sorozatos tűzeseteket nem a mi számlánkra írják, (Zaj és élénk felkiáltások a kommunistapárton: Na! Na!) pedig milyen hatásos főcím lenne például az. hogy »Pfeiffer Zoltán sajátkezűleg gyújtotta fel az albertfalvai lóclengyárat«. (Élénk derültség a függetlenségi párton. — Szobek András (kp) államtitkár: Mit lehessen tudni!) Hogy pártunk képviselőinek személyes becsületét sem kímélik, az ezek mellett a gátlásnélküli módszerek mellett természetes. (Rudas László (kp): De nem ám! — Szirmai István (kp): Keretlegények, vitézek becsületét! — Egy hanp a függetlenségi párton: Hallgasson már!) Érre csak egyetlen példá;t akarok felhozni. A Sz'abadság szeptember 26-iki számában öles betűkkel közli, hogy áramtolvajok, gázcsalók, rádióorvhallgatók garázdálkodnak (Egy hang a kommunistapárton: Svábmentők!) és az alcímben azt írja, hog-y Zsedényi Béla képviselő potyán hallgatott rádiót. (Élénk derültség az ellenzék sorai" ban,) A cikk azután elmondja, hogy Zsedényi Bélát, a Pfeifferpárt alvezérét tiltakozása ellenére is 500 forint pénzbírságra ítélte orvhallgatásért a rendőri büntetőbíró. (Zaj a kommunistapárt soraiban.) A dologból természetesen egy szó sem igaz, Zsedényi régi, ren" dosen fizető előfizetője a rádiónak. (Felkiáltások a függetlenségi párt soraiban: Rágalom volt!) A hasonló rágalmazó és becsületsértő közlemények száma légió. Felsorolásukkal azonban nem akarom igénybevenni a t, Országgyűlés türelmét, ímert az ilyen közlemények illetékes fóruma a magyar büntetőbíróság. Itt csak annak a kíméletlen harcmodornak jellemzésére hoztam fel ezt, amelyet a Magyar Kommunista Párt (Szirmai István (kp): Okmrányhamisításért lecsukták a Pfeiffer-párt titkárát!) pártunk elten alkalmazni jónak és ízlésesnek tart. (Köböl József (kp): SólyomFeketéről beszéljen!) Ha az ember ezt a harcmodort szemléli, meg kell döbbennie. (Egy hang a kommunistapárt soraiból: Bezzeg a vitézek harcmodora!) Nem mi miattunk, hiszen mi csak egy futó hullám vagyunk a nemzet nagy életfolyamatában, hanem azért, mert végtelenül elszomorító, hogy egy ilyen erkölcsi gátlásnélküliség, egy ilyen Macchia" vellit megszégyenítő macchia veil izmus a magyar közéletben szóhoz juthatott és szerepet játszhat, (ügy van! Ugy van! a függetlenségi párt soraiban. — Egy hanp^ a kommunistapárton: És mindez egy vitéztől!) Ha ez a napjainkban egyre jobban terjedő macchiavellizmus általánossá válik, nézetem szerint romlásba viszi ezt a nemzetet^ (Ugy van! Ugy van! — Taps a függetlenségi párh a néppárt és a magyar demokratapárt soraiban.) Ezért fordulunk, bár nem vagyunk felekezeti párt, egyre fokozódó figyelemmel a magyar egyházak felé. (Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: A testvérpártok tapsolnak! — Parragi György (md): Az igazságnak mindig lehet tapsolni! — Rudas László (kp): Ismerjük a mraga igazságát! — Zaj és felkiáltások ŰI kommunistapárt soraiban: Makó Jeruzsálemtől! — Parragi György (md): Hagyják fel a macchiavellizmust és nem fogunk tapsolni! — Oláh Mihály (kp): Hitler beszél most. — Zgyerka János (kp): Ha igazságot akar találni, menjen dolgozni! — Szőnyi Tibor (kp): Beszéljen a Don-kanyarról! — Mozgás.) Ezért üdvözöljük örömmel, hogy a munkáspártok kormányprogramja alapján »az egyházakkal való függő kérdéseknek tárgyalások és megegyezés útján való rendezését« a kormány is programjába vette. (Egy hang a kommunislapárt soraihói: Szórták a röpcédulákat!) Mi az összes magyar egyházaknak és felekezeteknek pozitív bekapcsolódását a magyar közéletbe a kölcsönös megértés alapján a nemzet elsőrendű érdekének tartjuk, mert ezekre a valláserkölcsi alapon álló egyházakra hárul az a nagy történelmi feladat, hogy az egyre terjedő macchiavellizmussal szemben az erkölcsi életszemléletet tisztán és makulátlanul képviseljék. (Ugy van! Ugy van! Élénk taps a, függetlenségi párt és a néppárt soraiban. — Rudas László (kp): Siófokról és Orgoványról is beszéljen egy kicsit! — Nonn György (kp): Arról beszéljen!)
