Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

135 Az országgyűlés 5. ülése 1947 sok olyan szégyenfoltja van, — ne mondjuk most már, hogy gyermekbetegsége — (Zajos ellentmondások a kommunista és a szociálde­mokratapárt oldalán.) amelyek a letűnt fasiszta módszerekre emlékeztetnek, és ame­lyeket éppen a demokratikus haladás érdeké­ben orvosolni kell. (Úgy van! Ügy van! a füg­getlenségi párton.) Mi tiszta és szabad demokráciát szeret­nénk. (Zaj a kommunistapárton.) amely tisz­tán és demokratikusan valósítja meg a szociá­lis igazságosság követelményeit, s emeli fel .a dolgozó népet arra a színvonalra, amelyet az ember legtiszteletreméltóbb erőfeszítésé, a verejtékes munka megérdemel. (Közbekiáltás a kommunistapártról: Miért nem emelték év­századokon keresztül?) A »fasiszta« és »reakciós« jelzőket ma igen olcsón és szemérmetlenül osztogatják. Ma már ott tartünk, hogy mindenki fasiszta és reak­ciós, aki nem kommunista. (Úgy van! Úgy van! •— Taps a függetlenségi párt oldalán. — Ellentmondások a kommunistapárt soraiban. — Kovács István (kp): Ez rágalom. A vité­zekre és a fasisztákra mondjuk ezt! — Egy hang a függetlenségi párton: Hihi! — Élénk derültség az ellenzéken.) Ez eszünkbe juttatja, azt, amit az 1917-es nagy orosz forradalom egyik pártütő vezérének, Trockijnak munká­jában olvastam, aki azt merte mondani, hogy Sztálin is egy reakciós kispolgár. A mi kom­munistáink nem tartanak itt, ott azonban már tartanak, hogy szociáldemokrata testvérpárt­jukat is néhanapján reakciósnak és fasisztá­nak mondják. (Élénk ellentmondások a kom­munista párt oldalán. — Kisházi Ödön (szd): Ezt bízza reánk! Ez nem a vitézek dolga!) A Szabad Nép című lap szeptember 19-i számának »Reakciós aknamunka« című vezér­cikkében olvasható, hogy a reakció szolgála­tában demokratikus körök is résztvesznek és hogy ezek az elemek a szociáldemokrata test­vérpártban is egyre elevenebbek, hogy szociál­demokrata köntösben reakciós megmozdulások jelentkeznek. (Egy hang a kommunistapárt oldaláról: De mi köze ehhez magának?) A lap­nak ugyanaz a száma a kispesti szociáldemo­krata tüntetésről azt írja, hogy a rendőral­hadnagy azt hitte, pfeifferista fasiszták tün­tetnek, és hogy a tömeg antidemokratikus, fasiszta jelszavakat kiabált, például azt, hogy »szociáldemokrata belügyminisztert akarunk.« (Derültség.) Hát ha ez fasizmus, akkor meg­vallom, mi is fasiszták vagyunk, • mert mi is jobban szeretnénk egy szociáldemokrata bel­ügyminisztert. {Úgy van! Úgy van! Derült­ség és taps a függetlenségi párt oldalán. — Zaj a kommunista párt soraiban. — Justus Pál (szd): Ezt a vallomása nélkül is tudtuk!) Rákosi Mátyás azzal is vádol minket, hogy vakok és süketek vagyunk a magyar dolgozó nép hősies erőfeszítéseivel szemben« és hogy az újjáépítés fogaskerekeibe nemcsak homo­kot, hanem kavicsot is szórunk.« (úgy van! ügy van! a kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Sőt, vasdarabot!) Légből kapott állítás ez is. Mi nagyon jól tudjuk» hogy a magyar dolgozó nép hihe­•> eitlen nehézségek között, hősies erőfeszítéssel végzett és végez hallatlan munkát az újjáépí­tés terén. (Nagy zaj a kommunistavárton.) És ezt számos beszédünkben hangoztattuk is, évi október hó 8-án, szerdán. 136 (Folytonos zajos közbeszólások a kommunista­párton. — Egy hang ugyanott: Menjen el Csepelre a _ munkások közé, ott dolgoznak!) és bár nincs tudomásunk arról, hogy a kommunista vezérek is hősies nélkülözések között ennék keserű és száraz kenyerüket. (Nagy taps a függetlenségi párton, — Szőnyi Tibor (kp): Rendreutasítani! Rendreutasítani! — Ellentmondások és folytonos nagy zaj a kommunistapárton. — Kovács István (kp) et padot verve Pfeiffer Zoltán felé: PiMffer úr,_ maga csak nevet? — Szűnni nem akaró zaj oi kommunistapárton. — Viharcsengő. — Kovács István (kp) a függetlenségi párt felé: Hol volt maga amikor Schönherzet kivégez­ték? — Futó Dezső (f): Piros, Aha Sári meg­hívja magát is vacsorára! — Zaj. — Vihar­csengő. —. Futó Dezső (f ) : Aba Sári meg­hívja magát is vacsorára! — Oláh Mihály (kp) Futó Dezső felé: Ne pofázz! — Kovát« László (dn): Ez jellemző! Rendreutasítani! — Zaj. —- Viharcsengő.) Elnök: Oláh Mihály képviselő urat ezért a parlamentben nem méltó kifejezésért rendre­utasítom. (Helyeslés az ellenzéken. — Drahos Lajos (kp): Mikor ön a vitézi székre feleskü­dött, Rákosi 1 börtönben ült éppen az önök tör­vénye miatt. — Zaj.) Moór Gyula (f): Mégis elismerjük érdemü­ket az újjáépítés terén. Tisztelettel adó­zunk annak a munkának, amelyet a hidak és vasutak helyreállításában Gerő Ernő végzett (Folytonos közbeszólások a kommunistapárt soraiból. — Szőnyi Tibor (kp): Mussolinit imádta, mikor a kommunisták börtönben ül­tek!), mint ahogyan elismerjük a szociáldemo­krata Bán Antal érdemét is» aki a felszaba" dulá-s után romokból építette újjá a gyára­kat. (Közbeszólások a kommunistapártról: Nem szégyelled magad? Miért nem ülsz le! — Zaj.\ Elnök: Kérem a képviselő urakat, hagy­ják most már heszélni a szónokot! ^ (Rudas László (kp): De nem amit akar! Tessék rend­reutasítani!) Moór Gyula (f) : Tudjuk azt is, hogy a nél­külözéseknek jórészt az a rombolás volt az oka, amelyet: a fasiszta rendszer < végzett. Pfeiffer Zoltán szegedi beszédében jelentette ki, hogy azok, akik az országot katasztrófába döntötték, felelősek azért, hogy drága az élet. Én magam a Városmajorban 'tartott beszé­demben (Egy hang a kommunistapártról: A vitézi szék!)» amely az Ellenzék első számában meg is jelent, éppen abból indultam ki, hogy az újjáépítés érdekében minden magyar erő" nek az összefogása volna szükséges. (Folyto­nos nagy zaj a kommunistapárton. — Szobek András (kp) államtitkár közbeszól. — Futó Dezső (f) Szobek András (kp) felé: Maga job­ban meggazdagodó't a demokráciában, mint én! — Szobek András (kp) államtitkár: Hazudik! — Futó Dezső (f): Mutassa meg, mim van ne­kem! — Szobek András (kp) államtitkár: Mert ellumpolta! De én nem' voltam még kávéház­ban sem, aljas rágalmazó! — Zaj a független­ségi párton és a kommunistapárton. — Futó Dezső (f) a kommunistapárt felé: ^ Miért ha­ragszik? Soknak megvan talán még a nyilas párt jelvénye?! — Zaj a kommunistapárton.) A magyar függetlenségi párt teihát mindig hajlandó lesz arra, hogy minden pártot támo" gasson minden olyan törekvésben, 'amely az ország újjáépítését szolgálja. (Zaj a komïïnm­nistapárton. — Az elnök csenget.) Amit kifogá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom