Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

133 Àz országgyűlés 5. ülése 19À7. marad. (Felkiáltások a kommunistapárt oléar Ián: Megszállás?! Megszállás?! ' — Szobek András (kp) államtitkár: Neki megszállás! — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: A vitézeknek fáj!) Mi ezt nem felejtettük, sőt minthogr va­kok nem vagyunk, látjuk azt is, hogy ma az európai kontinensen a Szovjetunió az egyet­len igazi nagyba* alom. Németország és Olasz­ország- hatalmi súlya megszűnt, (Szobek And­rás (kp) államtitkár: Ez fáj magának!) Fran­ciaország-e meggyengült. (Felkiáltások a kom­munistapárton: Ez fáj magának!) Tudjuk tehát, hogy az európai kontinens nem von­hatja ki magút az orosz nagyhatalom politikai befolyása alól és annál kevésbé vonhatjuk ki magunkat mi, akik ennek az óriásnak szom­szédai vagyunk. Mi tudjuk tehát azt is, hogy nem lehet magyar reálpolitikát csinálni az orosz-magyar barátság 1 szempontjának figyelmen kívül ha­gyása mellett. Éppen pártunk országos elnöke, Pfeiffer Zoltán (Gúnyos felkiáltások a kom­munistapárt oldalán: Éljen! — Taps a függet­lenségi párton.) foglalt állást igen erőteljesen és minden félreértést kizáró módon az orosz­magyar barátság mellett a feloszlatott nem­zetgyűlés június 27-i ülésén a békeszerződés vitája alkalmával. Méltóztassanak ezt a beszé­det elolvasni (Felkiáltások a kommunistapár­ton: Dehogy! Dehogy!) és azután felelni arra a kérdésre, jóhiszemű-e az a vé 4 d, amely ben­nünket burkolt formában nagy orosz szom­szédunk előtt befeketíteni törekszik. - Igen sajnálatosnak találom, hogy eddig a magyar kommunistapárton kívül egyetlen magyar pártnak sem sikerült megnyernie az orosz vezetők bizalmát abban a mértékben, amint az szükséges volna, holott ennek orosz részről a polgári pártokat illetőleg sem volná­nak akadályai. (Szobek András (kp) államtit­kár: Miért oroszok? Ott ukránok meg üzbégek is vannak! — Derültség a kommunistapárton.) A legjobb forrásból tudom, hogy Oroszország nem kívánja meg tőlünk azt, hogy kommu­nisták legyünk (Szobek András (kp) állam­titkár: Az nem orosz, hanem szovjet!) és hogy nem 1 igaz az a választások alkalmával hangoztatott megtévesztő jelszó, hogy aki nem kommunista, az nem is lehet oroszbarát. Oroszország nem kívánja meg tőlünk, hogy utánozzuk politikai és társadalmi berendezé; seit. A magyar nép akaratára bízza politikai és társadalmi életformájának megválasztását. (Egy hanp a kommunistapárton: Szóval ezért hirdették a ikolhoszt, mi?) Oroszország cisuipán kettőt követel. Az egyik az, hogy országunk ne váljék vele szemben ellenséges vagy barát­ságtalan politika "ámaszpon'tjává, (Szobek András (kp) államtitkár: Es a Horthy-rend­szer felszámolását, a vitézek eltávolítását!) a másik pedig az, hogy mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki a két ország között. Ezek i a feltételek a magyar polgári pártok számára sem elfogadhatatlanok. Hogy ennek ellenére sem sikerülj eddig egyik polgári párt­nak sem teljes mértékben megnyernie az oroszok bizalmát, abban talán része van a magyar kommunistapártnak is. (Egy han.a a kommunistapárion: Nem! A múltjuknak van része benne!) amely mihelyt valamely párt belpolitikailag kényelmetlenné válik számára, igyekszik azt, — úgy mint most bennünket — évi október hó 8-án, szerdán. 134 külpolitikailag befeketíteni. (Ügy van! Ügy van! a függetlenségi párton.) A magyar kommunistapárt nagyon rossz szolgálatot tesz az országnak, de az orosz­magyar barátság- ügyének is. ha a maga szá­mára igyekszik megszerezni az orosz bizalom monopóliumát. A magyar kommunistapárt az országban nem örvend ugyanis 'túlságos nép­szerűségnek. (Gúnyos felkiáltások a kommu­nistapárton: Óh! Óh!) Saját tömegein kívül az ország lakosságának többi, körülbelül há­romnegyed része — hogy enyhén fejezzem ki magam — nem szereti. (Zaj és ellentmöndá' sok a kommunistapárt oldatán. — Az elnök csenget.) A magyar kommunistapárt tehát abból a népszerűtlenségből» amely széles kö­rökben övezi, egy bizonyos hányadot mindig áthárít minden olyan ügyre is, amelyet kép­visel. Az orosz-magyar barátság szempontjá­ból az volna előnyös, ha az orosz bizalom bir­tokosaként egy olyan párt is szerepelhetne, amelynek mélyebb gyökerei vannak a magyar nép lelkében, mint a magyar kommunista­pártnak. (Felkiáltások a kommunistapárton: Es a vitézek! — Egy hang ugyanott: Mélyebb gyökerei vannak» de Horthynál!) Az orosz barátság számunkra természete­sen nem jelenti, hogy okvetlenül nyelvöltö­getést kellene végeznünk, úgy, minit ahogy kommunista sajtó teszi, az angolszász nagy­hatalmak felé, hogy fasisztának kellene ne­vezni Amerikát és reakciósnak Angliát, amely nagyhatalmak ugyancsak segítettek bennün­ket a fasizmus alól felszabadulni. (Mozgás és zaj a kommunistapárt oldalán-) Mi nem feled­jük, hogy egy időben Anglia állott egyedül harcban Hitlerrel és hogy az USA beavatko­zása döntő hatású volt a demokratikus győze­lem szempontjából (Nonn György (kp): Nem a pénzeszsákok harcoltak, hanem a katonák!)^ És mi nem spekulálunk egy újabb világ­háborúra- (Úgy van! Úgy van! a függetlenségi párt oldalán. — Zaj a kommunistapárt sorai­ban.) Hisszük és reméljük, hogy azok az ellen­tétek, amelyek átmenetileg kelet és nyugat hatalmait elválasztják egymástól, el fognak enyészni és mi azután joggal számíthatunk^ a nyugat támogatására is. A kommunista sajtó tehát rossz szolgálatot tesz ezzel az említett nyelvöltögetéssel az országnak, mert anélkül, logy ezzel a nyelvöltögetéssel a Szovjetet se­gítené — mert azt csak nem hiszik, hogy a Szabad Nép és a Szabadság cikkei befolyásol­íatják a világpolitikát? — (Élénk derültség az ellenzéken.) megnehezíti a segítőkészség ki­dakulását az angolszász nagyhatalmakban a ni szerencsétlen nemzetünk felé. (Zaj a kom­nunislapárt oldalán.) Egy további vádpont pártunk ellen, ame­yet Kákosi Mátyás is erőteljesen hangozta­ott, hogy reakciósok és fasiszták vagyunk, Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: gaz! Ügy van! Azok is!) akik visszafelé akar­ák fordítani az idők kerekét, akik a demokrá­iának halálos ellenségei.Ez az állítás teljesen nélkülözi az igazságot. Mi nagyon jól tudjuk, logy a felszabadulás óta sok olyan változás örtént, ami igazságos, amit többé vissza­csinálni nem lehet és amit mi visszacsinálni lem is akarunk. (Felkiáltások a kommunista­Jártról: Mert nem tudják! Vitézek!) De tud­uk azt is, hogy igen sok igazságtalanság is örtént, tudjuk, hogy mai demokráciánknak 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom