Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

117 Az országgyűlés 5. ülése 1947. ménem én magáit! — Futó Dezső (f): En is ma­gát! — Parragi György (md): Ismerkedjünk, ismerkedjünk! — Zaj.) T. Országgyűlés! A politikai helyzet meg­vizsgálásánál legyen szabad abból a meg­állapításból kiindulnom, amelyet a letűnt nemzetgyűlés július 23-iki ülésén a választó­jogi törvényjavaslat tárgyalásánál mondot­tam. Akkor azt mondottam, hogy tiszta és sza­bad választások mellett nincsen valószínűség arra, hogy az új választásokból egy erősen baloldali többség kerüljön ki. (Közbeszólás a függetlenségi párton: Egy tiszta választás­ból!) Az augusztus 31 _ ikén lefolyt választás ezt a megállapításomat, nagyobb mértékben igazolta, mint ahogy azt magam is hittem volna, (Ügy van! Ügy van! az ellenzék sorai­ban.) mert bár a választások köztudomás sze­rint nem voltak sem szabadok, sem tiszták, (Ügy van! Ügy van! az ellenzék soraiban.) mégsem került ki belőlük baloldali többség, ellenkezőleg, a polgári ellenzék került ki belő­lük leginkább megerősödve. Igaz, hogy a kom­munistapárt 17%-ról 22-%ra, vagyis 5%-kal növelte szavazätainiak számát, (Nagy László (md): Kék cédulával!) de a szociáldemokrata­párt szavazói 2%-kal, 17%-ról 15%-ra csökken­tek, úgyhogy az egész baloldali blokk szava­zatai az 1945. évi 41%-ról mindössze 45%-ra emelkedtek. (Egy hang a néppárton: 10% kék­cédula!) Nagy kérdés, hogy érdemes volt-e ezért a négyszázalékos baloldali szavazatnyereségért kockára tenni a választások jó hírnevét és könnyelműen elpocsékolni azt az erkölcsi tőkét, amelyet az 1945. évi tiszta választások mind belföldi, mind külföldi vonatkozásban az ország számára jelentettek. (Ügy van! Ügy van! az ellenzék soraiban. — Egy hang a kommunistapárton: Az összeesküvőkről be­széljen!) Ez annál kétségesebb, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a baloldal négyszázalékos nyereségénél jóval többet tesz ki a választási visszaélések útján-elnyert szavazatok száza­léka (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken.) s így nyilvánvaló az is, hogy a baloldal népszerű­sége az országban tulajdonképpen csökkent. (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken.) Â négyszázalékos baloldali nyereséggel szemben áll azonban a kormánykoalícióra esett szavazatok katasztrofális csökkenése — a kisgazdapárt letörése folytán. Az a kisgazda­párt, amely az 1945-ös választáson a szavaza­tok 57%-át nyerte el, jelenleg csupán 15%"ot tudott maga mögé felsorakoztatni, úgyhogy szavazatainak háromnegyed részét vesz­tette el. ,',,,„ A kisgazdapárt veszteségével állt elo az ellenzék nagyarányú megnövekedése. Az ellen­zék az idei választáson a szavazatoknak kö­zel 40%-át hódította el, úgyhogy ha az ellen­zék egy pártot alkotna, 140 mandátumával az országgyűlés legnagyobb pártja lenne. (Ko­vács István (kp): De nem alkot egy pártot.) Erkölcsi szempontból a választás az ellen­zék győzelme volt, s ha tekintetbe vesszük azt a sok akadályt, amellyel az ellenzéknek egy rossz törvény következtében és a törvény még rosszabb végrehajtása során a vele szemben ér­vényesülő terror fojtogatása közben meg kel­lett birkóznia, (Ügy van! Ügy van! az ellen­zék soraiban.) akkor az ellenzéknek ez a győzelme még nagyobb arányúnak mutatkozik. (Kovács István (kp): Maga adj cl cl bizonyí­év\ október hó 8-án, szerdán. 118 tékot a saját pártja ellen! Ez is bizonyíték, hogy hol állnak! — Szenner József (f): Ne beszéljen, maga kék cédulával jött be! — Élénk derültség az ellenzék soraiban. — Hath. András (f): Ne bántsd az alelnököt a kékek klubjában! — Az elnök csenget.) A koalíció a szavazatoknak csupán 60.8%-át kapta meg és így 1945. évi 98%os többsége egy csekély, 60%-os többséggé zsugorodott ösz­sze. (Közbeszólások a függetlenségi párton: A kékekkel!) Világosabban nem bizonyíthatta be semmi >a nép bizalmának megingását a koalíció politikájával szemben! (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken-) Emellett rendkívül figyelemre méltó, hogy a választási visszaélések ellenére is a szava­zatok 55%-a s a választókerületekben elnyert mandátumok 54 százaléka a polgári pártokra esett. Ha ugyanis csupán a választókerületek­ben elnyert 351 mandátumot veszem tekintetbe, a baloldali blokk 161 képviselőjével 190 pol­gári képviselő áll szemben. (Egy hang a kom­munistdpárton: Vágyálmok!) Az igazságtalan prémiumrendszer ezt az eredményt természetesen valamelyest módo­sította a baloldali pártok javára- Eszerint az összesen 411 mandátumból 203 esik a baloldali blokkra és 208 a polgári pártokra, ami a 46: 54%-os arányit is 49-4:50.6%~os arányra, tehát közel 50—50%-ra módosítja. A prémiumrend­szer természetesen az ellenzék közel 40%"os arányát is 34%-ra csökkentette, úgyhogy mo§t a koalíció 271 mandátumával, 140 ellen­zéki mandá um áll szemben, ami 66:34-es arányt jelent. Az ellenzék azonban még így is jelentős s a kormánypártok pozíciójának meggyengülését jelenti. A baloldali blokk azonban éppen a koa­líció számbeli fölényének ebből a meggyen­güléséből, a 98%-os többségnek 60%-ra csök­kenéséből tudott a maga számára igen jelen­tős politikai és hatalmi előnyt biztosítani. Az ellenzék megerősödése ós a kisgazdapárt letö­rése ugyanis azzal az eredménnyel járt, hogy az a nagy párt, amely az elmúlt nemzetgyűlés­ben kezdetben több mint a felét és végül is majdnem ,a felét bírta a mandátumoknak és egymaigában is jóval több képviselője volt, mint a baloldali pártoknak együttvéve, ma a koalíció mandátumainak egynegyed részét és a baloldali blokk mandátumainak egyharmad részét sem éri el, mert 68 kisgazda áll a koa­lícióban. 203 baloldalival szemben. A kisgazda­párt letörését semmi sem. bizonyítja jobban, mint az, hogy míg a múlt nemzetgyűlésen egymaga is kormányt alakíthatott volna, ma az sem sokat számítana, ha kiválnék a koalí­cióból, az akkor előálló 203:208-as aránv meliletft csak néhány baloldali kisgazdának kelleme csatlakoznia a parasztpártihoz, hoigy a baloldali blokk maga is a mandátumoknak több mint a felét kapja meg, további csatla­kozások esetén pedig ez a, többség meg is szilárdulhatna- (Ügy van! Ügy van! az ellen­zéken.) Ez a megfontolás mutatja, hogy mennyire megnőtt a mai helyzetben a szociáldemokrata­párt súlya. Ma a koalíció bukását csak az idézheti elő, ha a szociáldemokratapárt és a kisgazdapárt egyszerre válik ki belőle­(Egy hang a kommunistapárton: Ezt szeret­nék maguk. — Zaj. — Közbeszólás a szociál­demokratapárton: Milyen kedvesek! — Zaj. — Az elnök csenget.) 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom