Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

1199 Az országgyűlés 28. ülése 1947. évi már részben belföldi, részben külföldi tőke se­gítségével működő nagybankjainkra támasz­kodott A fejlődés rn.em.etin tehát az volt. hogy az iparosodás alapját, az iparosodás . alátá­masztásait a bankok adták, •A bankoknak és az ipara kapitalizmusnak ezen egysége mögött — tudjuk — egy kiegyen­súlyozatlan társadalmi fejlődés állott. Fejlett aagykapitalisztikus szervezet az együk oldalom szegénység, elmaradottság a másikon, nem­csak az, ország eldugott sarkaiban, hanem Bu­dapest külvárosaiban is. Ez a fejlődés töret­leninek Iá'szőtt az első világháborúig. Az első világháborút követő infláció azonban már el­mosta az akkor milliárdokra menő bankbeté­teket, kevésbbé azonban a bankok saját r tőké­jét,' minthogy a bankok nagy része reálérté­kekbe fektette saját tőkéjét és ipari részesedé­siéire, a keresíkedelmi vállalatok árukészleteire támaszkodva, átmentette saját vagyonát vagy legalább is jórészt átmentette azt. Ezen az alapon ezek a kombinált nagy gazdasági alakulatok gyorsan magukhoz tér tek, kihasználva az' akkori inflációs konjunk­túrát, majd az 1924. évi szanálás után a nem­zetközi hitelüzlet központjába kerültek, jött a Bethlen-féle konszolidáció, a külföldi tőke beözönlésén - alapuló látszatfellendülés, az­után jött ennek a fellendülésnek a böjtje, az 1931-es válságban kulmináló általános világ­gazdasági válság, amely — most már tudjuk s az élesífzemű megfigyelők talán már akkor is tudták — alapjában rendítette meg a vi­lággazdaságot, s alapjában rendítette meg ezen túlmenői eg a kapitalizmust is. Ha most visszatekintünk ennek a nagy viharnak a következményeire, azt kell mon­danunk, — különösen, ha összevetjük a fejle­ményeket az ausztriai és németországi ese­ményekkel — hogy ezek a magyar vezető in­tézetek elég jól állották meg ezt a vihart, mint ahogyan ezek az intézeteink tiszjtán magángazdaspgtt és, monopolkapitaílíisztikus' értelemben általában jól teljesítették felada­tukat. De ez a feladatkör, t. Országgyűlés, a mi­felfogásunk szerint ma már túlnőtt a magán­gazdaság keretein- Az igazi demokrácia sem politikai, sem magángazdasági szempontokból nem tűrhet ilyen magánmonopóliumokat es így, amint megszüntettük az ipar terén a ma­ffánmonopolista pozíciókat, megszüntetjük most B. finánctóke vonalán is. Ez az általános jelentősége politikai, gazdasági és szoeiáns vonalon ennek a mostani kormányjavaslatnak Már most, ha azoknak a magánbankok­nak, részvénybankoknak, amelyek most álla­imosítás alá kerülnek, a jelentőségét tekint­jük gazdasági életünkben a finánctőke hata­íommegoszlása szempontjából, akkor nyugod­tan állíthatjuk, hogy ezek az első kúria béli intézetek a magyar finánctőkének körülbelül 90 százalékát képezik. Ha a mai betétstatisz­tikát nézem, akkor az első kúriabeli inteze­tekre az összes magyar pénzintézetek, tehát a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó ösz­szes pénzintézetek betétjei közül majdnem SO. százalék esik. De ezenkívül indirekte ^is kon­trollálják ezek a vezető bankok a betéteket a fővárosi középbankokban és a vidéki bankok­ban és takarékokban lévő részesedéseik révén. Ami már most az elvi állásfoglalást illeti, a, kormányjavaslattal szemben, örömmel ál­lapíthatom meg, hogy ez a döntő lépés á november hó 20 én, csütörtökön. 1200 magyar monopolkapitalizmus leépítése terén az ellenzék padsoraiban is megértésre, leg­alábbis bizonyos megértésre talált. HivatkV zom itt Mihelics képviselőtársam fejtegeté­seire, aki elméleti sikon mutatta ki a magán­tulajdon korlátozásának jogosultiságát a kö­zösség érdekében. T. Országgyűlés! A bankállamosítás alap­gondolata gazdasági és pénzügyi sikon a hí" telpolitika koordinálása a kormány gazdaság­politikai célkitűzéseivel és a hitel csúcsszer­veinek közvetlenül a hároméves terv szolgá­latába való állítása. Ezen a vonalon tehát a bankállainosííásnalö az a módszere, ^amelyet mi most javasolunk és végre kívánunk haj tani. igenis összefügg a hároméves tervvel, de .azontúl természetesen összefügg a magyar demokrácia kormányának általános politikai szociális és gazdasági elgondol vail is. T. Országgyűlés! Eddig általánosságban beszéltem a bankállamosításról. Valójában, itt két meglehetősen különálló problémáról van szó: az egyik oldalon a Magyar Nemzeti Bank államosításáról, a másik oldalon pedig a magán részvénybankok államosításáról ab­ban a formában, hogy a részvényeket állami tulajdonba vesszük. Ami a Magyar Nemzeti Bank államosítá­sát illeti, a bankjegykibocsátáis jogával egye' dül felruházott intézmény államosítása ma már majdnem önmagától értetődik. Ez kife­jezésre jutott a vita során is. A Szovjetunió jegybankián kívül Euróoában ma kilenc ál­lamosított jegybank működik és pedig ezek közül négy jegybank — a Bolgár Nemzeti Bank, a Svéd Birodalmi Bank, a Dán Nem­zeti Bank és a Finn Bank — már a második világba honi előtt mint állami bank működött. a többi banknak, •— az Angol Banknaík, a fran­cia jegybanknak, a román, lengyel és jugo­szláv tie m zieti banknak — az állam osítása pedig a második világ-háború után következett be. Ezzel igen it. Országgyűlés, csak dokumen­tálni akartam, hogy a jegybank államosítása nem" olyan probléma, arnnlv ma már külön meggondolásra adhatna okot. Látjuk* hogv olyan individualistia jieftfegű országban is, mint Holten­dia„ a jegybisink államosítása folyamialtban van, látjuk,, hogy a régi nemzetközi magántőke olyan régi fellegvárai, mint a Bank of Eng­land vagy a Banque de France ugyancsák álla­mosítva vannak, igaz ugyan, hogy ezen initiez" menyek működésének politikai háttere ezek­ben a:z^ országokban a politikai viszonyok meg­változása folytán most már ugyancsak: meg­változott, A vita során a Nemzeti Bank államosítá­sával szemben ismételten mégis elhangzott az az aggály, — ezen alaptények ismerete elle­nére is — hogy az államosított jegybank ke­vésbbé tudna, a, kormány kívánságrainak ellen­állni, mint egy úgynevezett önálló, autonóm jegybank. T. Országgyűlés! Legyen szabad ezzel szemben bizonyos történelmi tényekre utal­nom. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy úgy az első, mint a második világháború so­rán a jegybankok, ott, ahol ez politikailag szükségesnek mutatkozott, egészen függetlenül szervezetüktől, látszatfüggetlenségükítől, a kor­mány szolgálatában állották. 'Az, hogy egész­séges jegybankpolitüka folyik-e vagy sem, az, hogy a valutastabilitás felett őrködik-e ta

Next

/
Oldalképek
Tartalom