Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

1199 Az országgyűlés 28. ülése 1947. évi már részben belföldi, részben külföldi tőke segítségével működő nagybankjainkra támaszkodott A fejlődés rn.em.etin tehát az volt. hogy az iparosodás alapját, az iparosodás . alátámasztásait a bankok adták, •A bankoknak és az ipara kapitalizmusnak ezen egysége mögött — tudjuk — egy kiegyensúlyozatlan társadalmi fejlődés állott. Fejlett aagykapitalisztikus szervezet az együk oldalom szegénység, elmaradottság a másikon, nemcsak az, ország eldugott sarkaiban, hanem Budapest külvárosaiban is. Ez a fejlődés töretleninek Iá'szőtt az első világháborúig. Az első világháborút követő infláció azonban már elmosta az akkor milliárdokra menő bankbetéteket, kevésbbé azonban a bankok saját r tőkéjét,' minthogy a bankok nagy része reálértékekbe fektette saját tőkéjét és ipari részesedésiéire, a keresíkedelmi vállalatok árukészleteire támaszkodva, átmentette saját vagyonát vagy legalább is jórészt átmentette azt. Ezen az alapon ezek a kombinált nagy gazdasági alakulatok gyorsan magukhoz tér tek, kihasználva az' akkori inflációs konjunktúrát, majd az 1924. évi szanálás után a nemzetközi hitelüzlet központjába kerültek, jött a Bethlen-féle konszolidáció, a külföldi tőke beözönlésén - alapuló látszatfellendülés, azután jött ennek a fellendülésnek a böjtje, az 1931-es válságban kulmináló általános világgazdasági válság, amely — most már tudjuk s az élesífzemű megfigyelők talán már akkor is tudták — alapjában rendítette meg a világgazdaságot, s alapjában rendítette meg ezen túlmenői eg a kapitalizmust is. Ha most visszatekintünk ennek a nagy viharnak a következményeire, azt kell mondanunk, — különösen, ha összevetjük a fejleményeket az ausztriai és németországi eseményekkel — hogy ezek a magyar vezető intézetek elég jól állották meg ezt a vihart, mint ahogyan ezek az intézeteink tiszjtán magángazdaspgtt és, monopolkapitaílíisztikus' értelemben általában jól teljesítették feladatukat. De ez a feladatkör, t. Országgyűlés, a mifelfogásunk szerint ma már túlnőtt a magángazdaság keretein- Az igazi demokrácia sem politikai, sem magángazdasági szempontokból nem tűrhet ilyen magánmonopóliumokat es így, amint megszüntettük az ipar terén a maffánmonopolista pozíciókat, megszüntetjük most B. finánctóke vonalán is. Ez az általános jelentősége politikai, gazdasági és szoeiáns vonalon ennek a mostani kormányjavaslatnak Már most, ha azoknak a magánbankoknak, részvénybankoknak, amelyek most állaimosítás alá kerülnek, a jelentőségét tekintjük gazdasági életünkben a finánctőke hataíommegoszlása szempontjából, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek az első kúria béli intézetek a magyar finánctőkének körülbelül 90 százalékát képezik. Ha a mai betétstatisztikát nézem, akkor az első kúriabeli intezetekre az összes magyar pénzintézetek, tehát a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó öszszes pénzintézetek betétjei közül majdnem SO. százalék esik. De ezenkívül indirekte ^is kontrollálják ezek a vezető bankok a betéteket a fővárosi középbankokban és a vidéki bankokban és takarékokban lévő részesedéseik révén. Ami már most az elvi állásfoglalást illeti, a, kormányjavaslattal szemben, örömmel állapíthatom meg, hogy ez a döntő lépés á november hó 20 én, csütörtökön. 1200 magyar monopolkapitalizmus leépítése terén az ellenzék padsoraiban is megértésre, legalábbis bizonyos megértésre talált. HivatkV zom itt Mihelics képviselőtársam fejtegetéseire, aki elméleti sikon mutatta ki a magántulajdon korlátozásának jogosultiságát a közösség érdekében. T. Országgyűlés! A bankállamosítás alapgondolata gazdasági és pénzügyi sikon a hí" telpolitika koordinálása a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel és a hitel csúcsszerveinek közvetlenül a hároméves terv szolgálatába való állítása. Ezen a vonalon tehát a bankállainosííásnalö az a módszere, ^amelyet mi most javasolunk és végre kívánunk haj tani. igenis összefügg a hároméves tervvel, de .azontúl természetesen összefügg a magyar demokrácia kormányának általános politikai szociális és gazdasági elgondol vail is. T. Országgyűlés! Eddig általánosságban beszéltem a bankállamosításról. Valójában, itt két meglehetősen különálló problémáról van szó: az egyik oldalon a Magyar Nemzeti Bank államosításáról, a másik oldalon pedig a magán részvénybankok államosításáról abban a formában, hogy a részvényeket állami tulajdonba vesszük. Ami a Magyar Nemzeti Bank államosítását illeti, a bankjegykibocsátáis jogával egye' dül felruházott intézmény államosítása ma már majdnem önmagától értetődik. Ez kifejezésre jutott a vita során is. A Szovjetunió jegybankián kívül Euróoában ma kilenc államosított jegybank működik és pedig ezek közül négy jegybank — a Bolgár Nemzeti Bank, a Svéd Birodalmi Bank, a Dán Nemzeti Bank és a Finn Bank — már a második világba honi előtt mint állami bank működött. a többi banknak, •— az Angol Banknaík, a francia jegybanknak, a román, lengyel és jugoszláv tie m zieti banknak — az állam osítása pedig a második világ-háború után következett be. Ezzel igen it. Országgyűlés, csak dokumentálni akartam, hogy a jegybank államosítása nem" olyan probléma, arnnlv ma már külön meggondolásra adhatna okot. Látjuk* hogv olyan individualistia jieftfegű országban is, mint Holtendia„ a jegybisink államosítása folyamialtban van, látjuk,, hogy a régi nemzetközi magántőke olyan régi fellegvárai, mint a Bank of England vagy a Banque de France ugyancsák államosítva vannak, igaz ugyan, hogy ezen initiez" menyek működésének politikai háttere ezekben a:z^ országokban a politikai viszonyok megváltozása folytán most már ugyancsak: megváltozott, A vita során a Nemzeti Bank államosításával szemben ismételten mégis elhangzott az az aggály, — ezen alaptények ismerete ellenére is — hogy az államosított jegybank kevésbbé tudna, a, kormány kívánságrainak ellenállni, mint egy úgynevezett önálló, autonóm jegybank. T. Országgyűlés! Legyen szabad ezzel szemben bizonyos történelmi tényekre utalnom. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy úgy az első, mint a második világháború során a jegybankok, ott, ahol ez politikailag szükségesnek mutatkozott, egészen függetlenül szervezetüktől, látszatfüggetlenségükítől, a kormány szolgálatában állották. 'Az, hogy egészséges jegybankpolitüka folyik-e vagy sem, az, hogy a valutastabilitás felett őrködik-e ta