Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

1183 Az országgyűlés 23. ülése 1947. évi ter úr betérj atztet* ebben a Házban a z előző nemzetgyűlésen egy törvényjavaslatot, amely­ben azt követelte volna, hogy a hadiüzemek­nek és ezeknek a gyáraknak vezetőit is, akik kiszolgálták a nácikat, ültessük ]e a. népbíró­ság elé a vádlottak pacijára. Necsaik a ikis­nyiliasokait, vagy ai kis rongy emberekét^ akik ilyen vagy olyan rnegszédítés következtében odaálltak a jobboldal mellé, hanem 'ezeket a főbűnösö'ket, a gyárosokat 1 és azokat is, akik igazán tevőlegesen szolgálták ki a nácikat! Ezt a törvényjavaslatot a miniszter úr ért­hetetlen módon visszavonta és ez a mai na­pig sem került az országgyűlés elé. (Szigeíhy Attila (pp): Terjessze be most!) Terjessze be most? Mondja meg neki! (Derültség.) T. Országgyűlés! Az osztó igazság ked­véért kérdem, hogy most. amikor kommunis­ták, szocialisták, parasztpártiak, kisgazdák és halaidé érteimiségiek ülnek ebben a parla­mentben, miért ez a kivétel a kapitalistákkal szemben, miért ez a szerelem a kapitalisták iránt, akik szerintem százszor bűnösebbek, mint a megtévedt nyomorult politikai tévely­gők, lakik ide vagy oda álltak. Akik kiszolgál­ták a munkásság elnyomatásával és a pa­rasztság kiuzsorázásával a nácikat és a hadi­üzemeket, azok ne kerüljenek a vádlottak pad­jára, de egy csomó ringy-rongy ember oda­kerül és kapja az öt-hat-tíz esztendőket! Ugy érzem, hogy méltatlan hozzánk ez a maga­tartás. T. Országgyűlés! Ezeket voltam bátor a részvényesek számára búcsúztatóul mondani, midőn elbúcsúztatjuk őket részvényeik ma­gántulajdonától. (Közbeszólás a kommunista­párton: Siratás lesz-e 1 ?) Ami pedis' a magyar bankkérdóit illeti, nekünk 421 bankunk van. A Népszövetség' kimutatta, hogy Magyar­ország, ez a kis csonka Í6 vármegyés Ma gyarország, ez a kis rongy paraszti ország a Világon a negyedik helyen állott a bankok száma tekintetében. (BaloghJózsef (kp): Elég baj volt ez a parasztnak!) A százmilliós Ja­pánban kevesebb bank volt, mint a 8 és "él­milliós Magyarországon. T. Országgyűlés! Mi lette lehetővé, hogy Magyarországon ilyen szörnyű bankrendszer fejlődhetett ki? Nagyon egyszerű: kezet fog­tak a nagybirtokkal és ez a szent szövetség egymást támogatva, gyönyörűen rabolta ki a magyar népet állandóan, mégpedig törvény­hozási úton. Hogyan és milyen címeken tették ezt? Mindenekelőtt kiverekedtek maguknak azt a vámvédelmet, amely a világon egy más álltaimban sem volt, Ez la kis pairaiszti, mun­kásország körülvette a határait a világ leg­magasabb védővámjaival. Ennek következté­ben külföldről a magyar nemzet csak rend­kívül magas áron hozhatott be javakat. Ez a körülmény arra képesítette a hazai bankok kezében levő gyáripart, hogy olcsó .munka; erővel, olcsó nyersanyagból és a Nemzeti Bank pénzéből rendkívül magas áron, drágán adja el a magyar népnek termel vgnyeit. En­gedjék meg itt, hogy a következőket mond­jam. Tudjuk, hogy a vám rákfene, tudjak, hogy átok egy nemzet testén, tudjuk, hogy a vámok, amelyeket védővámoknak hívnak gaz módon, mindig azt az országot sújtják, amely a védővámokat felállítja. H« tehát Magyar­ország védővámokat állít fel, ezek bennünket sújtanak, elsősorban a magyar dolgozókat. Ez köztudomású közgazdasági tény. Nagyon szeret­ném, ha most ez a parlament, amelyet nyu­godtan hívhatunk igazi munkás és paraszt november hó 20-án, csütörtökön. 1184 parla mentnek, végrevalahára levonná ennek a megállapításnak a konzekvenciáját és na­gyon szeretném, ha elsőisorban a kommuinisita­párt kezébe venné Nagy Imre házelnök úrnak 1935-ben kiadott. Moszkvában megjelenteített programmját, amelyben a legsúlyosabban el­ítéli azt a rablást, amelyet a vámok idéznek elő és követeli programmjában — a koumiu­nistapárt programmjában — a vámoknak, mint rabióeszközöknek megszüntetését. Na­gyon szeretném megérni, hogy valóban be­terjesztik a törvényjavaslatot arról, hogy tö­röljük el a vámokat. Töröljük el már egyszer a magyar nép megrablásának ezeket a becs­telen, aljas eszközeit. Benne van a prograinm­jukban, benne van a mi programnmnkban is» nines ennek ellenzéke ebben a parlamentben. Jöjjenek elő a törvényjavaslattal, szüntesísük meg. töröljük el a védővámokat, mert ha el­töröljük őket, akkor megszüntetjük a kartele­ket, amelyek Magyarországon virulensek an­nak ellenére, hogy 1946 augusztusában a kor­mány minisztertanácson elhatározta a karte­lek megszüntetését, A kartelek ma is fennáll­nak és Virulnak, jobban, mint valaha, sőt a kormány megtetézte őket az egykezekkel úgy. hogy ma az egykezek és a kartelek közösen fosztogatják a magyar népet. Nagyon szeretném, hogy tényleg demo­kratikus parlament legyünk és ezeket a rák-' fenéket küszöböljük ki gazda-sági éle-ünkből. mert ameddig fennmaradnak a védővámrend­szer következtében a kartelek, addig minden intézkedésünk, a legkomolyabb alkotásaink. államosításunk, akármit^ teszünk, mind hiába­való, mert az egykezek és kartelek vezetői ér­tik a módját, hogyan kell a tejfelt mindig a maguk javára leszedni és a munkásság a ter­melés minden fejlődése és haladása mellett ott marad, ahol volt, vergődni fog* továbbra if. Ennek^ a parlamentnek tehát jelszava le­gyen a vámok megszüntetése és ennek alap­ján a kartelek megszüntetése. Mert ha egy­szer a külföldi 25—30 százalékkal olcsóbb pe­lenka, cipő. ruhanemű és minden, amire en­nek a kifosztott, nyomorult népnek szüksége van. be tud ide jönni az országba, abban a pillanatban a gyáripar nem képes páholyban ülve drágábban adni termeivényeit a magyar népnek, mint amennyiért meg tudnók venni világpiaci áron. T. Országgyűlés! A régi redszerben a bankuralom hallatlan erejét adórendszerünk adta meg. Adta adórendszerünk logikátlansága., becstelensége, amely mindig a munkát, tehát a munkásságot, a dolgozókat adóztatta meg. Miért? Azért, mert olyan volt adórendsze­rünk, hogy a fogyasztást, a forgalmat, a dol­gozó nép mindennapi életét adóztatta meg. Természetes dolog, hogy a gyáripar, a nagy banktöke a rákivetett társulati adót és egyéb adókat egyszerűen áthárította a javakban» az áruk áraiban és ezeket a magyar nép fizette Nagyon szeretném, t. Országgyűlés, elérni azt= amit Mónus Illésné követelt a iszociáldemo­kratapártbói és a kommunistapártiból is .töb­ben követeltek, hogy végre-valahára ez a de­mokratikus kormányunk fogjon már hozzá a demokratikus adórendszer megteremtéséhez. Nagyon kérem és ismételten felhívom az or­szággyűlés figyelmét arra, hogy ma nekünk pontosan ugyanaz az adórendszerünk van. mint ami gróf Bethlen István idején volt. (Közbeszólások a kisgazdapárton; Sőt!) Ugyanaz az adórendszerünk van, amelyet a re­akció épített fel vagyis minél többet dolgozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom