Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

ÍJ79 Az országgyűlés 23. ülése 1947. évi mégiinkább kiemelni és az országgyűlés nagybecsű figyelmébe ajánlani. Magam is elvileg a bankok államosítása mellett foglalok állást, mert ez korunknak olyan nagy gazdasági és szociális problémája, amely mellett nem lehet közömbösen elmenni, amely kérdésben vagy igent vagy nemet kell mondani. A magam részéről szívesen adom meg az elvi igent ebben a kérdésben, mert tudom azt. hogy ezeket a kérdéseket, korunknak ezeket a nagy szociális és közgazdasági kérdéseirt nem a pártok és az emberek hozzák napirendre, hamem a történelem haladása: a történelem dialek ikájáriak törvénye. Én nem látok a bankok államosításában összeütközést azzal a polgári gondolattal, amelyei az én pártom képvisel. A polgári gondo latnak ugyanis nem az a lényege, hogy monopoltőkék keletkezzenek, nem az & lényege, hogy minél kevesebb kézben koncén rálódja

: nak -a termelési eszközök, nem az a polgári gondolat tőreik vese, hogy nagy gazdasági hatalmasságok a maguk kénye kedve szerint, a gazdasági liberalizmus felfogása szerint a laisser passer elve szerint kizsákmányolhassák a tömegeket és megbuktathassanak, kisajátíthassaraaik kis független gazdasági exiszteneiákat. A polgári gondolatnak éppen ellenkezőleg arra kell törekednie, hogy minél több független kisexisztenciát teremtsen és iäshogyan n nagyon helyesen járt el az előző nemz© gyűlés, amikor meghozta a földreformot és ezáltal megtörte nálunk a feudalizmus erejét, éppenúgy a gazdaságii feudalizmus erejét ifi meg kell törni azért, hogy minél több független kisexiszteneiát 'teremthessünk. • Nincs ellentétben a bankok államosítása a kereszténység gondolatával. Ellenkezőleg, éppen a kereszténység volt az, amely mint a vi-, lag legnagyobb szociális forradalma, mjgsz,üutette a magántulajdon elvének az.' a pogány értelmezését, amelyet a ;jus utendii et abutendi fejez ki: a joggal való élés és visszaélés jogaEzzel szemben az igazi kereszténység azt hirdeti, hogy a tulajdonon rajta van az Isten jelzáloga» azzal az embernek el kell számolnia és nem használhatja fel a tulajdont úgy, hogy embertársainak kárt okoz vele, embertársát rabszolgasorban liartja. (Marosán íiyörgy (tsasd) : De sok ember jut a pokolba, aki nem fog tudni elszámolni velaj) Korunk szellemi és politikai iránya igenis az, hogy összhangba hozza a haladó szociális, gonüoiiatot a kereszténység kétezeréves taní.ásaival, amit Sprak belga miniszterelnök fejtett ki, hogy úgy lehet helyreállítani a megrendült európai civilizációt, ha szintézisbe hozzuk a szocializmus gondolatát a keresztény civilizáció hagyományaival és igazságaival; végeredményben mindkettő a szociális igazságosság megteremtésére, az anyagi javaknak, a jövedelmeknek igazságosabb elosztására törekszik. És hogy mennyire nincs ellentétben ez az új szocializálási irány a kereszténység tanításával, azt leginkább bizonyítja Sir' Stafford Crippsnek, az angol •— mondhatnám — gazdasági diktátornak legutóbbi beszéde, amelyben bejelentette az új korlátozásokat, amelyeket az angol népnek el kell viselnie azért» hogy gazdaságilag ismét talnvaáll hasson. Azt mondotta: ezeknek a korlátozásoknak, ezeknek 3,7 áldozatoknak elvi «éléséhez az angol népnek a kereszténység mély forrásaiból kell előteremtenie az erőket. (Rudas László (kp): És ez magának tekintély?) november hő 20-án, csütörtökön. 1180 Éppen ezek a példák bizonyítják, hogy a szocializálás gondolata nincs ellentétéén a kereszténység gondola tavai. Itt van Bidault pártjainak, a francia Mouvement Républicain Populaire-nek határozata, amelyet még az ellenállás ideje alatt hozott a másik két nagy munkáspárttal, aaiel.vben fen tárta« nélkül leszögezte magát a szocializálás gondolata mellett-. A kérdés azonban az, igen t. Országgyűlés, hogy hogyan szocializálunk, és ez az a szempont, amelyre fel szeretném hívni a figyelmet. A szocializálás semmi körülmények között nem jelentheti azt. hogy a bankok, amelyek eddig a nagytőke hitbizományai, a nagy

1 tőke fellegvárai voltak, amelyekből a feudalizmussal és a régi rendszerrel együtt segítettek leigázni és politikai rabszolgaságban tartani a magyar népet, most a párták hitbizományaivá váljanak. Ha szocializáljuk a termelési eszközöket, ha szocializáljuk a hitelszervezeteket, ezek mind megengedhető dolgok, de — és ez itt a legfontosabb szempont — a természetjog nevében iés a magyar alkotmány alaptörvényének nevében is tiltakoznunk kell az ellen, hogy az embert szocializálják. Az ember szocializálásának gondolatával, illetve ezekkel a szavakkal először Rsuschn^s'g könyvében találkoztam, amelyben leírja Hitlerrel folytatott beszélgetéseit és ahol Hitler amellett foglalt állást, hogy igenis az embert is szocializálni kell, az embert alá kell rendelni a mindenható pártnak, a mindenható államnak. Hitler meg is valósította Hobbesnak a Leviathan-szerű államról való elkópze ését, amely állam Leviathan módjára felfalt mindenkit, felfalt minden gondolatot, minden szabadságot, minden egvéni kezdeményezést, lés elnyomta a lelkiismereti sz°badsásrot is, mert ahogyan Hobbes írja és ajánlja az elkövetkezett diktátoroknak, elsősorban Hitlernek a figyelmébe, amit ő mesr is fogadott, a diktátornak :a félelem eszközével kell uralkodnia a polgárok felett. Nos, a bankok államosítása nálunk nem szabad, hogy taz ember szocializálását jelentse. Ahogyan a bank nem lehet a párturalom bástyája, éppen úgy nem szabad kiszolgálatni az embert pártpolitikai törekvéseknek. Igenis, én nagyon is mélyen figyelmébe ajánlom az országgyűlésnek, hogy amikor az államosításit végrehajtják, aie következzék be az, hogy embereket tisz'án. azért, mert nem t-!*tf'Z"ak ehhez vagy ahhoz a párthoz, mert nincs ilyen vagy olyan pártigazolván.y a zsebükben, elküldenek és kenyértelenné tesznek. Ez a legfőbb szempont végeredményben, amelyet be kell tar anunk, mert ha ezt a szempontot betartjuk, akkor ezzel meg fogjuk nyerni ehhez a különben nagyjelentőségű törvényhez azoknak a nagy tömegeknek bizalmát és rokoínszenvét, amelyek ma részben bizalimatlaaml kísérik a b ank ok állam o sí t ásá't. A másik szempont, amelyet feltétlenül figyelembe kell venni az esetleg szükségessé váló létszámiapasztásoknál és elbocsátásoknál, a családvédelmi szempont. Tiszteljük és becsüljük azt a szempoinitot, — és kívánjuk is — hogy fiatalemberek előtt uyiAvn áldjon a demokrácia karrierje akár politikai, akár' g-azdiasági síkon, ellenben ne családos emberek rovására, akik már megszolgálták kenyerüket, ültessenek be az új baaikokhoz fiatal, nőtlen embereket. (Faragó László (szd): Mi