Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
i f 71 Az országgyűlés 22. ülése 1947. Következik Tisza József képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa): »Tisza József országgyűlési képviselő interpellációja az iparügyi miniszterhez <a szolnoki fürésztelep jobib faellátásániak biztosítása tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a szolnoki fürésztelep, amely az ország egyiiik legnagyobb telepe, hallatlan 'hátrányt szenved a f akiutalás terén?. Mit kíván tenni >a mínuiaater úr annak érdekében, hogy a szolnoki fűrésztelep fakíuiíPlása emelkedjék?« Elnök: Interpeillliáló képviselőtársunkat ÍÜiDeti a szó. Tisza József (kp): T- Országgyűlés! Beszélnem kell arról, hogy mi történik a gömbfaelosztás körül és egyes fűrésztelepek vezetői részéről. Szolnokon, ahol az ország legnagyobb faközpontja volt a háború előirt, három niaigy fűrésztelep van. Ez a három nagy fűrésztelep Szolnok városának dolgozóit azt lehet mondani, ellátta munkával, több mint hatszáz családot foglalkoztatott egész éven keresztül. Ma a három fűrésztelep közül mindössze egy működik és az ebben az évben összesen — írdd és mondd — 57 napon keresztül 63 embert foglalkoztatott. A felszabaduláskor a városban a munkások megindítottak két fűrészüzemet, hogy a dumai hidakhoz Budapesttől Vácig mindenütt előteremtsék a szükséges faanyagot, hogy tovább tudja a fasiszta hordát üldözni a felszabadító Vörös Hadsereg. Hat héten keresztül éjjelnappal munkadíj nélkül dolgozlak a fűrészüzemi munkások azért, hogy minél több deszkát, minél több gerendát termeljenek a hidakhoz, mert tudták, hogy ezzel az ország újjáépítését segítik elő. Az, hogy munkadíj nélkül dolgoztak, nem volt sérelmes a fűrészüzemi munkásoknak, mert tudták, hogy az ország romokban hever és azt is tudták, hogy áldozatot kell hozniok és éppen így ma sem riadnak vissza az áldoziaímozataltól. De egyszer már véget kell vetni annak, hogy állandóan csak a dolgozók, a munkások hozzák az áldozatot az ország újjáépítése érdekében. A demokrácia van ma olyan erős Magyarországon, hogy a _ tőkésekkel is hozasson áldozatot az ország újjáépítése érdekében. A dolgozók ne legyenek a tőkéseknek és ne legyenek főleg az Anyag- és Árhivatal urainak játékszerei munka nélkül a legnagyobb nyomorban^ mert munkájuk u + án emberhez méltó életviszonyok között akarnak élni a dolgozók. T. Országgyűlés! Nemcsak ez a szempont vezetett engem interpellációmban, hanem az is. hogy Szolnok az országban azok közé' a városok közé tartozik, amelyek a legtöbb háborús kárt szenvedték, a harmadik helyen van azok között a városok között, ahol a fa" siszta háború a legnagyobb pusztítást okozta. Szolnokon a háború következtéiben a 6543 lakóházból 2770 pusztult el vagy rongálódott meg, az iskolák, a középületek, a magánlakások jelentős része ajtó, ablak nélkül van, sok helyen szünetel a tanítás az iskolákban. Ugyanakkor az asztalosok, az építőmunkások ott állanak faanyag nélkül. A faanyag, a gömbfa helytelen elosztásának következnie" nye az, hogy Szolnok megyében az egész ipar megbénult. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy a háborii a hazai erdők jelentős részét évi november hó térén, szerdán 1172 <, elpusztította, másik részét viszont a gyújtogatok tarolták le. Azzal is tisztában vagyok, hogy a külföldről sem kaptunk komolyabb mennyiségű gömbfát, amellyel az ország valamennyi fűrésztelepét foglalkoztatni tudnánk. Helytelennek tartom azonban azt, hogy még ez a^ kevés fa is, amellyel rendelkezünk, a 'spekuláció célját szolgálja, nem pedig a helyes és méltányos elosztást. Az a kérésem az iparügyi miniszter úrhoz, hogy az Anyag- és Árhivatal berkeiben sürgősen teremtsen rendet a gömbfa-kiuítalás körül.. Amint láttam, a Szabadság mai száma az én észrevételemhez hasonlóan közli azt, hogy az Anyag- és Árhivatal körül nem minden megy rendben. Ne fordulhasson elő olyan eset, hogy egyes kereskedők spekulációs célokra használják fel a kevés gömbfát, amire az újjáépítésnél hallatlanul nagy szükség van. Az utóbbi hetekben előfordult olyan eset, hogy az egyik cég, névszerint a Fürészanyag Fakeréskedelmi Részvénytársaság, amelynek Szolnokon és Budapesten is van fűrészüzeme, egyszerre két vasat tart a tűzben. Az történt ugyanis, hogy a Fűrészanyag urai a szolnoki fatelepre, amely, azt hiszem, elég jelentős, hat keretfűrészes üzem, a demokrácia három esztendejében egyetlenegy alkalommal sem tet" ték még be a lábukat, egyszer sem mentek le Szolnokra, hogy megnézzék, vájjon mi van ezzel a nagy üzemmel. A felszabadítás óta a Fűrészanyag Fakeréskedelmi Részvénytársaságtól ,;még senki sem járt lent Szolnokon, "ügy érezték és arról beszélnek, hogy az üzeim •nem rentábilis és azt nem akarják megindítani. Most úgylátszik, az egyik pillanatról a másikra rentábilis lesz az üzem, és az ő véleményük szerint az üzemnek meg isi kell indulnia. Mi ennek az oka, t. Országgyűlés? Az az oka és magyarázata, hogy a magyar kormány a kereskedelmi i szerződésen keresztül Jugoszláviától körülbelül 60.000 köbméter gömb fát kap. A Fűrészanyag urainak tudomására jutott az, hogy a tisztámén ti f űr eszesek is részesülnek ebből a jugoszláv gömbfából. Most kaptak 3000 köbméter göanbfát azzal a feltétellel, hogy a szolnoki fűrészen kell levágni. Ugylátszik azonban, hogy na* gyón jól össze tudják hangolni a Fűrészanyag urai az érdekeiket az Anyag- és Árhivatal uraival, mert most már megváltozott a helyzet, amikor a kiutalás is megtörtént, most már a 3000 köbméter gömbfát nem Szolnokon kívánják levágatni, hanem Budapes" ten, a szolnoki fűrészgyári munkások pedig megint ottmaradtak fa nélkül. Hivatkoznak arra, hogy a Tisza vízállása olyan alacsony, hogy nem tudják a fát hajón szállítani, feltétlenül a Dunán kell szállítani a Nemzeti Szabad Kikötőbe, a vasúti átrakás pedig árdrágítást jelentene v A gyerek azonban nem egészen olyan szép, mint ahogyan ők le akarják festeni. Arra hivatkoznak, hogy ez áremelkedést vonna maga után, a mi megállapításunk viszont az,, hogy nem ez forog fenn, hanem az, hoigy a Fürészanyag sokkal nagyobb profitot szakít ki magának, ha a fátBudapesten vágatja le, mint ha az Szolnokra kerül. Nem beszélek arról, hogy nemcsak a Fű" részanyag Fakeréskedelmi Részvénytársaság van érintve a fakérdésben, hanem a : szentesi Gellért-féle fatelep és a szolnoki Lippay-fa" telep is, amelyek szintén levágathatnák Budapesten a jugoszláv gömbfát, de ők nem ezt
