Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
11 7-> Àz országgyűlés 22. ülése 1947. teszik, hanem leszállít iák Szolnokra és a Tisza mentére. Meg kell mondanom, t. Országgyűlés azt is, hogy a mi közbenjárásunkra a közlekedésügyi minisztérium 30 százalékos vasúti szállítási kedvezményt adott erre a jugoszláv gömbfára a tiszamenti fűrészeseknek, tehát semmi körülmények között sem indokolt a Fűrészanyag Részvénytársaság igazgatóinak az a kifogása, hogy a szolnoki vágatás feltétlenül drágulásit vonna maga után. De tudomásom van arról is, hogy az Anyag-és Árhivatal urai olyan cégeknek utalnak ki gömbfát, amelyek nem rendelkeznek fűrészüzemmel, például a budapesti Magyar Erdőbirtokosoknak. Kérdem én, hol, van ezeknek fűrésztelepük? Ez a vállalat, ez a cég mégis többezer köbméter gömbfát kapott amely még mindig iá zalai erdőkben fekszik. Megemlítek egy másik esetet is: a Lignoehémia budapesti cég szintén többezer köbméter gömbfát kapott és tudomásom van arról, hogy ez a cég 50 forintos köbméterenkinti felárral spekulál a gömbfával, 50 forintos vagy ennél magasabb felárral is! viszi piacra ia gömbfát. Ezekből a fényekből 'látható, t.. Országgyűlés, hogy nem véletlen az, hogy a tiszamenti és a szolnoki fűrészek nem tudják foglalkoztatni a munkásokat», mert a fekete csatornán folyik el mindaz a kevés fa is, ami az országban található. Ezek után kérem az iparügyi miniszter uralt, gondoskodjék arról, hogy ,a szolnoki és a tliszamenti fűrészüzemek haladéktalanul fához jussanak, a Fűrészanyag Fakereskedelmi Részvénytársaság pedig a 3000 köbméter jugoszláv gömbfát Szolnokon vágassa le. Végezetül arra kérem a miniszter urat, hogy az orosz, valamint az egyéb külföldi gömbfa elosztásánál vegyék figyelembe a szolnoki és tiszamenti fűrészüzemeket, hogy biztosítsuk többezer famunkásesalád megélhetését. (Taps a kommunistapárton, a parasztpárton és a kisgazdapárton.) Elnök: Az oirszágigyűiiés az interpellációi kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Patonay Elek képviselő, úr interpellációja a kormányhoz a pénzügyi politikával kapcsolatos intézkedések tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a pénzügyi politikával kapcsolatos intézkedések a vidéken mekkora zavart okoznak? 2. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a betét iránti bizalmatlanság miatt a takarékosságra való felhívás milyen csődöt mond! 3. Milyen intézkedést hajlandó tenni a kormány a vidék hangulatának megnyugtatására és a bizalom helyreállítása iránti« Elnök: Az dnferpeillálió képviselő urat illeti a szó. Patonay Elek (kg): T. Országgyűlés! Interpellációm elmondására az késztet, hogy a rémhírterjesztés egyik alapanyagának hatását meg* gátoljam, megakadályozzam. Mint egyszerű termelő paraszt, figyelem a parasztság nehéz küzdelmét és keserves munkáját, küzdelmét a ninestelanséggel, a hiányoikkal. Nincs terménye, mert az aszály miatt nem termett n^fci, nincs pénze, mert nem volt felesleges terménye, amiért pénzt kaphatott volna. Nincs a világításhoz petróleumja, hogy a hosszú téli estéket évi november hó 19-én, szerdán 1171 rövidebbé tehesse, vagy a jószág gondozását este és hajnalban világosság mellett végezhesse. (Egy hang a magyar demokratapárton: Hol a kormány?) De nincs hitele sem, hogy lerongyolódott gazdaságát valamennyire is helyrehozhassa. A hitellek túlzott elfojtása, a végrehajtások szigorú keresztülvitele, de az •adókivetések késedelmes kiírása is nehéz helyzetbe hozta a parasztságot. Utolsó csekély kis késszleteike\ vagy tartalékukat voltak kénytelenek az adóbehajtások következtében piacra dobni. Ez meg is látszik ai piacokon, ezért van tömegesen áru a piacon. Ez azonban csak látszat és ne csaljon meg bennünket, mert ez nem lesz folyamatosan így. A parasztság ugyanis utolsó készleteit kénytelen piacra* hozni, azért, hogy eleget tegyen adófizetési kötelezettségeinek. Ez okozta bizonyos mértékben az árlemorzsolódásokat is. Amiben haszna volt a fogyasztónak, abban sokszor kára volt a termelőnek, mert as legtöbbször kihasználta a termelőt a kereskedelem azzal, hogy a felkínált árukat olcsóbban vásárolta össze. T. Országgyűlés! Ezeket a bajokat okozta és fokozza még az a rémhírterjesztési alapanyag is, amelyre rá kívánok mutatni. Az utóbbi időben sorozatosan hallom és tapasztalom saját magam is, hogy a gazdasági rendőrség a vidéki adósokáK idézi be és egésízen nagy számmal hallgatja ki őket afelől, hogy mire vették fel a kölcsönüket, mire fordították, (melyik pénzintézettől vették fel, mennyi kamatot és egyebet fizetnek érte. Nem volna baj és fel sem emelném szavamat ez ellen, ha ez az érdeklődés' bizalmas természetű, bizalmas jellegű lenne és ba tényleg azt a célt szolgálná, hogy a pénzintézetektől vagy uzsorásoktól a vidéki adósokat, azokat a szerencsétlen kis parasztokat, akik kénytelenek voltak adótsisághoz folyamodni, hogy kiadásaikat fedezzék, ezen keresztül megvédjék. Sajnos, azonban itt lesz ez a .kérdés a rémhírterjesztés alapanyagává, amikor tömegesen mennek he a rendőrségre kihallgatás Yé~ mit ezek az adósok. Nem tudnak mást. csak amit kérdeznek tőlük, és amikor kijönnek, azt mondják: baj van a pénzintézetekkel, bizonyosan baj van a takarékokkal, mert a rendőrség nyomoz. T. Országgyűlés! Ha az eddigieket nézzük, azt látjuk, hogy a kormányzat eddig is nagyon kevés bizalomra méltót tudott nyújtani azok felé a kis takarékos parasztok felé, akik nyári termeivényeikbői össaezsugorgar to-tt kicsike kis betétjüket a pénzintézeteknél helyezték el abból a célból, hogy tavaszi kiadásaikra legyen miihez nyúlniuk, vagy betegség, haláleset, vagy valami rendkívüli csapás esetén tudjanak hova fordulni. Emlékezünk rá, hogy ezek a múltban is, az^ adópengő idején milyen keservesen csalódtak, hiszen nem tudtak a pénzükhöz hozzájutni. De ha a 'búzakötvényeket is nézzük, látjuk, hogy azoknál is milyen keservesen csalódott a parasztság, hiszen még mindig nem tudna velük a terheit fedezni. • T. Országgyűlés! Amikor ezek az emberek kijönnek a gazdasági rendőrségről és terjesztik azt a hírt, hogy kihallgatták őket a pénzintézetekkel kapcsolatban, akkor el kezd terjedni a rémhír, és a betétesek kis pénzeiket féltve, odarohannak a pénzintézetekhez^ és igyekeznek betétjeiket kivonni a pénzintézettőn, (ügy van! a kisgazdapárton. — Közbeszólás a magyar demokratapárton: Igaz!)
