Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-5
95 Az országgyűlés 5. ülése 19Í7 adásaink, amelyeket nem, a normális állasniházri tartási úton fedezünk, hanem bankhitel, tranzakciók útján és ily módon elleplezzük» elfedjük a büdzsében való szereplésüket,^ mint költségvetési hiányt. Ez azt a veszélyt jelenti, hogy pénz j egy forgalmunk nagyobb mértékben nő, mint áruforgalmunk. Nyilvánvaló, hogy egyik <dlöntő feladata az _ állami gazdasági és pénzügyi politikának, hogy elkövessen máindent, hogy minden kiadásunk az allamhaztaœtas> normális bevételei útján nyerjen fedezetet. A feladat: takarékoskodni, csökkenteni a kiadásokat és fokozni a bevételeket. Egyesek szerint ez az utóbbi út — t. i. a bevételek fokozása — nem járható. Azt hiszem, hogy akik ezt az állásponitbt vallják, tévednek. Van még itt, ebben az országban megadóztatni való nem & dolgozók, hanem a herék közt(Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán- — Parragi György (md): A luxusautók! — Zaj-) Többek között, ti. képviselőtársam, igenis a luxusautók is! Van ebben az országban éppen elég luxus, amelyet meg lehet és meg kell adóztatni, így például igenis t. képviselőtársaim, a luxusautók. Van éppen elég spekulációs nyereség ebben az országban és tegyük hozzá, éppen elég adóeltitkolás is. Szákértők szerint az a tőkeösszeg, amely a nagykereskedelemben és a spekulációban nem termelőfunkciót szolgál, hanem spekulációs funkciót, egész bankjegyforgalmunknak közel 10 százalékát teszi ki. 180 vagy egyesek szerint 200 millió forint az az összeg, amely nem gazdasági életünket, beruházásunkat, termelésünk fokozását szolgálja, hanem a spekulációt. Az állami adópolitikának egyik döntő feladata — ha megengedik ezt a kifejezést — megfogni ezt a csavargó tőkét és ezt a 200 milliós összeget hasznosítani a köz javára a hároméves terv javára beruházásaink érdekében. Luxusadókra, a tehetőseket az eddigieknél fokozottabban terhelő adókra szükség van azért is, hogy államháztartásunk, költségvetésünknek azt az eddigi jellegét, hogy túlságosan egyoldalúan a dolgozókra hárította a terheket, megváltoztassuk és szükség van a tehetősek fokozottabb megadóztatására azért, hogy előteremthessük a hároméves tervben előirányzott beruházásokhoz a szükséges tőkéket. Legyen szabad néhány szót szólnom ezzel "kapcsolatban a hároméves tervről is. Pénzügyi helyzetünk bizonyos nehézségei, pénzünk stabilitásának megvédése érdekében megkövetelték a kormánytól, hogy a kezdeti időben körülbelül egyharmaddal Csökkentse azoiknak a beruházásoknak összegét, amelyeket a hároméves terv irányoz elő. Barankovics képviselőtársam tegnap arról beszélt, hogy a hároméves tervnek annak a bölcs dunántúli parasztnak a kijelentése szerint az egyik döntő hibája, hogy hiányzik belőle az Úristen. En nagyon hálás volnék és azt hiszem mindenki, aki a hároméves terv végrehajtásának problémáival foglalkozik, nagyon hálás volna, ha valamilyen receptet _ kaphatnánk arranézve, hogy — ne haragudjanak a szóért — hogyan lehetne bekapcsolni az Úristent a hároméves tervbe (Barankovics István (dn): Az időjárással! — Zaj- — Felkiáltások a néppárt oldalán: Az időjárással! — Zaj. — Az elnök csenget.) és biztosítani az •országot a há. évi október hó 8-án, szerdán. 96 roméves tervet, a magyar demokráciát arról, hogy ne legyen aszály. En nem hiszem, hogy valaki erre receptet tudna adni. Megmondom őszintén: ezzel a bölcs mondással, hogy az aszály is azt bizonyítja, hogy az Úristen nincs benne a^ hároméves tervben, én nemcsak a Dunántúlon találkoztam a választási harc folyamán, hanem országszerte. Kissé központosított bölcseség és központosított jelszó volt ez az egész hároméves terv ellen. (Ugy van! Ügy van! a kommunistapárton.) annál inkább fájlalom és csodálkozom rajta, hogy ezzel az olcsó böleseséggel szerencséltet bennünket Barankovics képviselőtársam. (Parragi György (md): Nem ebben az értelemben mondta!) Recept az aszály ellen nincs semmiféle hároméves tervben. (Parragi György (md): Ugy van.) ^ Ebből^ nem^ az következik, hogy nincs szükség a bároméves tervre- (Zaj az ellenzék oldalán. — Parragi György (md): Be az sem, hogy az Istenre nincs szükség! — Egy hang a néppárt oldalán: Ugy teissék kalkulálni» hogy benne legyen!) Vájjon azt jelenti-e ez a tény, hogy kénytelenek voltunk a stabilizáció védelmében a nekiindulás hónapjaiban a beruházási összegeket átmenetileg és abban a reményben, hogy később ezt a kiesést behozzuk, csökkenteni 1 ? Vájjon azt jelenti-e, hogy a hároméves terv már eredetileg is túl volt méretezve? Nem, t. Országgyűlés, a mi nézetünk szerint nem ezt jelenti ez a tény, hanem azt jelenti, hogy a hároméves terv megindulásakor, 1947 augusz-, tus elsején nem teremtettük meg — nem utolsó sorban a politikai helyzet alakulása miatt — vagy nem teremtettük meg kellőkép a hároméves terv megindításának és megvalósításának azt a döntő feltételét, 'amelyet a md pártunk kissé népszerűen úgy formulázott: fizessenek a gazdagok! Nem kell egyébre utalnom ebben a vonatkozásban, mint arra, hogy a vagyondézsmából, amelyre a pénzügyi kormányzat és mindazok az állami hatóságok, amelyek a hároméves terv végrehajtásával vannak megbízva, komolyan számítottak, csak most folyt be nem az előirányzott öszszeg, hanem annak körülbelül csupán egy negyede, ha jól tudom szeptemberben kilencmillió forint. (Gerő Ernő közlekedésügyi mimssíte^: 10.5!) A hároméves terv beruházásának ez a kényszerű csökkentése fájdalmas dolog, de ebből nem az következik, hogy eltemessük a hároméves terv méreteit és azt kezdjük kiabálni, hogy ez a terv túl volt méretezve. Mi ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy gyorsítani kell rejtett tartalékainknak feltárását, hogy az eredetileg előirányzott beruházási összegeket valóban be is tudjuk ruházni és ezt a kezdeti 'kiesést be tudjuk „hozni. Komoly tartalékok állanak az állam rendelkezésére. Beszéltem már az adózásról, a luxus megadóztatásáról. Rejtett tartalékaink feltárásával kapcsolatban most beszélek arról is, hogy ha sikerül úgy, mint ahogyan akarjuk és a kormány tervbe vette, az államosított üzemek deficitjét nem a messze jövőben, hanem a legközelebbi hónapokban jelentősen leszorítani és határidőre megszüntetni, — és ez nem elérhetetlen álom — akkor ,nem 80 millió forintot fogunk tudni beru-, házni havonkint a hároméves terv keretében,
