Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

835 Ag országgyűlés 16. ülése 1947. è többre meg-y az adó 50 százalékánál. Ez ellen az eljárás ellen (kérem a kormány segítségét. A vármegyei törvmyhaitáságok áíiatuartásdíjaib vetnek ki az állattartó gazdákra. Ezt jogtalannak és igazságtalannak erezzük, mert a községek túlnyomórészt a háború pusztításai után saját ea'ejükből szerezték be az apaállatokat és ezzel megterhellek az áMattartó gazdákat. Ujabb megterhelés a vármegye részéről igazságtalan, s azt a gazdák nem bírják el. A vármegye ezt a lépését azzal indokolja, hogy a községeket el fogja látni tenyészállatokkal, erre azonban kilátás nines>. A múltban is mi gazdák saját magunk szereztük be «a tenyészállatokat. Hogy hogyan, azt nehéz volna elmondani. Az egyik gazda pénzt adott, a második 1945-ben

x árpát adott, a harmadik tengerül. _ Olyan apaállatokat szereztünk be, hogy amikor egy bizottság szállt ki hozzánk, azt mondotta: ez a ritkaságok közé tartozik. BciinJentünk volt előzőleg a vármegyei gazdasági' felügyelőhöz és kértük őt, hogyha már fizettünk, adjon apaállatot. Erre elővett egy albumot és azt mondotta: itt vanmiak az apaállatok fényképei. Kérdezem én: fényképekből tudunk csinálni valamit? (Derültség, — Taksonyi János (kg): Abból nem lesz élőlény!) Arra voltunk tehát utalva, hogy magunk szerezzük, he az apaállatokat. De ha beszereztük, — irtózatos árakon és nélkülözésekkel — néni tudo.ni

, miért kell nekünk apaállatdíjakat fizetnünk, hol vannak ezek a díjak» ha magunk szereztük be ezeket az állatokat? És ez nemcsak Bihar vármegyére, hanem az egész ország területére szól. Szeretném, ha ezen a helyzeten ás lehetne valamit könnyíteni, esetleg szüntessék be ezeket a fizetéseket, amíg más v .iszonyok lesznek. Mert hiszen, ha mi beszereltük az állatokat, hogy fizessünk is és apaállatokat ne kapjunk, ez szerintem lehetetlenség. A harmadik ponthoz el kívánom mondani, hogy a jelenleg érvényben lévő ^rendelkezések szerint az adók legnagyobb részét január 1-én kezdődő tizenkét egyenlő havi részletben kell befizetni. Mindenki tudja, hogy a földmíves népnek, a parasztságnak nincs havi fizetése. A földmíves nép újkor, vagy ha újkor nem, későbben is csak akkor tud fizetni, ha egy malacát meghízhatja, vagy elad egy borjút, csak ebből tud adót fizetni. Az volna a tiszteletteljes kérésünk a kormányhoz, hogy ezt az adórendszert fordítsák meg úgy, hogy t az adóév augusztus 1-én kezdődjék és legalább háromhavonta fizessünk, mert így például a. háziadé, a lakásadó, az újjáépítési adó minden hónap 1-én esedékes. Ha már 5-én nem fizet a paraszt, mert hiszen minden 1-étn nem tud pénzt szerezni, akkor már 5-én kamatot kell fizetni az adója után. Egy év vagy félév után az a kamat, amit fizet, —" tudjuk —- többre megy fel, mint a tőke. Negyedszer: ami a földek kataszteri tiszta jövedelmét illeti, nádunk a földek még régi osztályba vannak sorozva. Bihar vármegye a román határ mentére! esik, a telekkönyv, odaát vain Romániában. Különösen azok az új gazdák, akik most kaptak földet, csak bizonyos módon, szemre megállapított adókulcs után fizetnek adót. Ez sérelme» ebben az aszalysujtotta időben, amikor vannak olyan helyek, ahol esők is voltak, jobb termés volt, a földek is jobbak és a mi kataszteri tiszta jövedelmünk mégis sokkal magasabb. Azst kérnénk a pénzügyminiszter úrtól, hogy a telekkönyvek áthozatala iránt minél vi november hó 5-én, szerdán, 836 sürgősebben intézkedjék és kezdődjék meg az eljárás az újabb osztályhaisorozásra. Ezeket az igazságtalanul kivetett adókat haladéktalanul fel kellene számolni. Ötödször: Befizetéseink alkalma val az 1946. évről áthozott búzaföldadó túlfizetéseinket nem számítják be javunkra. Ezen az aszáiysujtotta vidéken, mint már kezdetben elmondottam, termésünk nem volt, végrehajtók szálltak ki minden' házba, és aki nem tudott fizetni, annál megállapították, hogy nincs miből, tehát befizettük az adót pénzben, s mert engedélyt kaptunk rá, bármilyen nehezen, de befizettük az adót. Nagyon sok ember csinált túlfizetést. Ebben az esztendőben megint rossz a sorunk, nincs terményünk, pénzben kell fizetni, és a tavalyi adókat, amelyeket túlfizettünk, most nem számolják be. Kérdezem, mi történik a szegény paraszttal? Megkaptuk a búzakötvényeket, nem tudunk vele fizetni. A tavalyi, adóhátralék nincs beszámítva. En úgy gondolom, od)a fogunk jutni, hogy mi, akik a legjobb adófizetők voltunk, elveszítjük a kedvünket, meint azt látjuk, hogy azok, akik hátralékban voltlak akiknek régi ki nem fizetett adíójuk volt, búzakötvénnyieil kifizették, a jó adófizetők pedig lemaradtak, mitőlünk nesm veszik be a kötvényeket. Erre is kérnék valami orvoslást. . Hatodszor: az érvényben levő rendelkezések értelmében a házadó alól mentesítve van az olyan egyszobiHtonyhás falusi ház, amely- . nek tulajdonosa napszámmal keresi kenyerét. Az voílna a kérésünk, hogy azokat m kisembereket is mentesítsék ez alól, akik napszámosok és két szobájuk van. Régi tapasztelat, hogy minden parasztember, vagy akárki, ha épít, úgy épít, hogy legalább egy kis szobája is Jiegyen, különösen ha családja van, — hiszen minden esztendőben nincs házhelyosztás és nem tudnak építkeződ — gondolva arra, hogy ha akár a lányát férjhez adja, akár iái fia megnősül, tudja hova tenni. Ezeknek a lakásoknak rendszerűit vatn kamrája vagy előszobája, — a konyhai melllett — de mert csinált rá egy kis ablakot, az a ház már két szobásnak számít. Az. volna a tiszteletteljes kérésem, hogy ezeket a kétszobás lakásokat, ameilyeknek tulajdonosáról megállapítják, hogy fizetésképtelen napszámosember, mentesítsék a házadó alól. Kérném a kormánynak ez iránit való intézkedését és köszönöm szénen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártokon.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja az összkörmánynak. Következik Drahos Lajos képviselő úr interpellációja ia belügyminiszter és iparügyi miniszter úrhoz az üzemekbe beszivárgott nyugatosok, volt katonatisztek és B-listázottak tárgyában. Kérem jegyző képviselőtársunkat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Hajdú Ernőiné jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy nyugatosok, volt katonatisztek, B-listázott elemek furakodtak be az üzemekbe, akik ott a demokráciaellenes propaganda hirdetői? Mit kívánnak tenni a miniszter urak e felforgató propaganda kíméletlen elfojtása érdekébem, hogy ezzel is biztosítsák az üzemekben folyó békés termelő munka zavartalanságát?« Elnök: Drahos Lajos képviselő urat illeti a szó. Drahos Lajos (kp): T. Országgyűlés! Az