Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

837 Âz Országgyűlés 16. ülése 1947. utóbbi hetekben szemmelláthatóvá vált hogy egy szervezett organizáció működik szerte az országban, amelynek tagjai egyrészt a háborús bajok felnagyítása val foglalkoznak, másrésztpedig háborús uszítást követnek el. Ezt a szervezetet központilag irányítják. A központi irányítás bizonyítéka, hogy egyidőben különböző terülteiteken ugyanarról a dologról beszélnek. Különböző helyeken megvizsgáltuk — szakszervezetek* üzemi bizottságok — kik végzik ezt a nemzetronitó munkát. Kájöttünk arra, hogy a gyárakba beszivárgót', visszakönyörgötit B-listások, veit SS katonák, leszerelt csendőrök, rendőrök és a honvédséghez vissza nem vett katonatisztek. Miért végezték ezt a munkájukat? Egyrészt aaért, merit nem tudnak és nem akarnak beépülni a nemzetépítő mun kába, másrészt azént, hogy a dolgozó munkásság kedvét elvegyék a munkától és ezzel felfordulást, anarchiát teremtsenek. Csepelen, de az ország más területedin is, Budapest különböző gyáraiban hasonló törekvéseket észleltünk. El szeretnék mondani ezek közül egynéhány esetet. (Halljuk! Halljuk! a kommüntslapártoni.) Az Óbudai Fehérítőben a rémhírek fórrá sét kutatva,, felfedeztek két Ivánka nevezetű katonatisztet Az egyik közülük a fesiíékkornyha bizalmija lett. Fő tevékenységük az volt;, hogy háborús rémhíreket terjesztettek, és meg próbálták mozgatni a munkásságot a feketézés misât négy évre elítélt gyárttulajdonos érdekében. Hasonlóképpen a Guttmann és Fekete cégnél egy Protovszky nevezetű bizalmi, a Barankovics-párt tagja, szervezi a munkásbíróság ellan. szavazó pártba a, félre vezerteitlt dolgozókait. (Keresztes Sándor (dn) : Az még nem bűn, ha valaki egy pártba szervez!) Az újpesti Pamutiparban 20—25 katonatiszt

4 gépről gépre járva végez demokráciáén©" nes agitációt. A pénzverde a jobboldali egyének lerakodó helye. Már ezek az esetek is egymagukban indokolttá tennék, hogy a . belügyminiszter úr és az iparügyi miniszter úr ellenük eljárjon. Csepelen a közelmúltban sztrájk voltl Amikor az üzemi bizottság és a szakszervezet megvizsgálta az ügyet, kitűnt, hogy itt ds hasonlóképpen volt csendőrök, volt SS katonák és B-listázottak voltak a sairájk megindítói. (Kunszeri Gyula (ind): Hogyan jutnak ezek oda be?) Rögtön el fogom mondani. A MÁVAG-ba egy Fekete nevű főhadnagy mint segédmunkás került be és t'öbbedmagával befészkelte magált az irodába. Az orvosi rendelőibe jár fel, félnapokat tölt ott, agitál, a háború közeli eljöveteléről beszél, a Szovjetunió ellen izgat és airról beszél, hogy a Szovjetunió az elkövetkezendő háborút elveszíti, mert cnincs atombombája. (Rudas László (kp): Honnan tudja? — Derültség a kommunistapárton.) Ez az. . A Ganz-Vagonban is előfordult hasonló eseti, ott azonban a felbukkanó egyént azommal eltávolították. (Kovács István (!kp): Nagyon helyes!) Most szerelnék néhány dolgot elmondani a csepeli sztrájkról. Csepelen különböző üzemekben jártak ilyen agitátorok. A Lang Kálmán-üzemből gépről-gépre járva, sztrájkra uszítottak egyesek. Ezek közül Pálfi Gábor, ft Lang Kálmán-üzem munkavállalója egyik kezdemé évi november hó 5-én, szerdán. 838 nyezője volt a sztrájknak és már a leállás elotlti időben suttogó propagandát, folytatott a szakszervezetek és a pártszervezetek elten. Az illető B-listázott rendőr. Gerencsér Gyula- a Nagy-gépgyár munkavállalója lázitója és hangadója volt a leállásnak. Hosszú idő óta elégedetlenségeit szít, máikét hónappal ezelőtt is leállásról beszélt. A Nagy-gépgyárból a Lang Kálmán üzembe járva, lázító híreket hordott. Jellemző rá, hogy igen jó anyagi viszonyok között él. Gosztonyi Lajos erősen izgatott a munkafelvétel ellen- Már a háború alatt oroszellenes magatartást tanúsított, baloldali érzelmű munkástársait beárulta az üzemvezetőség előtt. Ernst János Nagy-gépgyári munkavállaló gépről gépre járva beszélté rá jóhiszemű munkástársait a leállásra. Állandóan elégedetlenséget szított munkástársaii között. 1944-ben SSkatona volt és rajta volt a kitelepítési listán. A kitelepítési listáról való levételét éppen a dolgozó munkásság jóindulatú (támogatásával érte el, ugyanakkor viszont felforgató munkát végez. Molnár László edény gyári munkavállaló ugyancsak a sztrájk együk hangadója volt«. A szakszervezest ellen folytatott agitációt. A imtunba felvétele után arról beszélt munkatársainak, hogy a szakszervezetet kényszeríteni kell, hogy a sztrájkidőt fizessék ki, mert ellenkeze esetben új sztrájkot fognak kezdeni, 1944. előtt csendőr volt. (Szőnyi Tibor (kp) : A nyugdíját kell (kérni! — Derült séci a kommunistapárton.) Voilt olyan képviselő, aki a nyugdíját kérte. El lehetne sorolni még- egész sereg esetet. amikor a sztrájk elindítói, hangadói olyanok voltak, akik a «mulitban a Horthy-rezsimet szolgálták és amikor a munkásság- sztrájkolt, éppen ezek a csendőrök jártak el a sztrájkoló mrunkájsság ellen. Most, almakor a demokrácia építéséről, a termelésről van szó,, ők szítanak a sztrájkra. A .sztrájkra való uszítás különben majdnem halálos balesettel járt. Az uszítók, akik üzemről üzemre járta ^-^ a préskovácsüzembem a kályháknál a ventillátort kikapcsolták, ennek következtében majdnem robbanás következett be. Idős. szervezett munkások, tfntunkavezetők újra elindították a ventillátort, hogy a robbanást elkerüljék és ezek a lázítók azokat verték meg, akiknek tulajdoniképpen életüket köszönhetik. Ezek a;z esetek mutatják, hogy a szakszervezetnek és az üzenni bizottságnaik kellő gondossággal kell eljárniok az üzemekben. Ennek megfelelően, máris megtették a kezdeményező lépést; a hangadókat eltávolítottuk. (Kovács István (kp): Nagyon helyes!) Ez azonban nem elégséges, és imii éppen azért, miivel látjuk, hogy ez a kérdés nem tisztán a gyár belügye, hasnem az egiész ország ügye, hogy itt a rend, nyugalom, a termelés biztosíittassék, kérjük a belügyminiszter urat. tegyen meg hatáskörében mindent, hogy ezeket az embereket az üzemiekből eltávolítsuk és megfelelő helyre jussanak. A gyárban ma már a munkahelynek tekintélye és becsülete van. Százan és százan szívesen jönnének be a gyárba dolgozni, nagycsaládos anyák, szülők, akik családjukat akarják eltartani, akik részié akarnak venni az országépítő munkában, és ezek a rendzavarok foglalják el a helyüket, méltatlanul, jogtalanul. Ezeket, az üzemekből 53*