Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

815 Az országgyűlés 16. ülése 1917. nyúl az igazságeao-lgrálttatós kezébe és maga ítél, vagy amikor a végrehajtó hatalom netm teljesíti azt, ami a végrehajtó rendelkezések szerint hozzátartozik, tehát az állam nevében hozott! birói rendelkezéseknek nem iszerez érvényt, akkor megbomlik ez a hármas hatalmi megosztás, aíminek záróeredménye csak az lehet, amit az előbb felsoroltam. Ezen a vonalon azután vannak mégr egéiszen különleges helyzetek. A kormány 1945-foen a 9700-as rendeletével nagy végkielégítést ítél; mes: azoknak a magánalkailmazottaknak, akik valakinél hosszabb ideig szolgálatot teljesítettek. Akik a gazdasági élet. teljesítőképességét ismerik, tisztában vannak azzal, hogy Károlyi idejében az 1920. évben kibocsátott hasonló tárgyú^ rendeletnek is alig-alig tud a magángazdaság megfelelni. Azok a vég-kielégítések, amelyeket ez az új rendeletei állapít meg, a magyair gazdasági élet által el nem viselhetők. Egvre azonban nem gondolt; a kormányhatakmi. anrikor e rendeleteiket meghozta, mégpedig arra, hogy imiuftán el fogja venni a gazdasági élet legfőbb tényezőit, maga is futhat abba a helyzetbe, hogy mint_ munkaiadó nem tudja kifizetni ezekelti a végkielégítéseket. S amikor aztán ez a helyzet tényleg' előiállotíl azoknál a nagy gyárüzemeknél, bányáknál 'és egyebütt, ahol százával és ezrével bocsáítbttak eil olyan munkásokat,' akik ott 10—20—30—40 évig dolgoztak és ezeknek az embereknek nagy összegeket kellett volna kifizetnie, akkor ezeknek a jogosítottaknak egy^ jelentékeny kategóriájánáil ezt a magas végkielégítiésfti vtailami egészen liliputi összegre szállították le. Száma diáitokkal úgy tudom jellemezni a helyzetet egy konkrét eset kapcsán, hogy egy hány amesltiernek a végkielégítését, amely címen neki 33 évi' szolgálat után körülbelül 18í00ü forint járt volna, e rendelettel 28 forintra szállították le. (Mozgás az' ellenzéken — Felkiáltások ugyanott: Hallatlan! — Kéri Nándor (nt); Ez a szocializmus!) Ez történt egy rendelek alapján. így intézte el ezt a kormlálny. Máris híre jár azonban, hogy a kormány ezt a rendeletet egyéb vonatkozásban is meg fogja változtatni és ezeket a végkielégítési igényeket korlátozni fogja. • Klasszikus példája ez annak, hogy nem,szabad magánjogi igényeket rendelettel olymódon megállapítani, hogy az ne kerüljön a törvényhozás mérlegelése alá; ha pedig ez a hiba egyszer m:ár megtörtént, azt be kell látni és a rendeletet hatályon kívül kell helyezni;. TDe a végrehajtó hatalom intézkedéseinek komolyságával az sem férhet össze, ha az egyik hónapban egészen más rendelkezést ad ki, mint a másikban. Miután eddig magánjogi kérdésekkel foglalkoztam, most egy pillanatra áttérek a büntető ítéletek kérdésére, Minden ember, jogász és nem jogász egyair;ánt érzi, hogy a Bíróság büntetőítéletének még nagyobb a súlya, minit egy polgári per keretiében egy (magánjogi kérdésben hozott ítéletnek. Valósággal belevésődött a lelkünkbe, hogy ha valakit a büntet őbiróság vétkesnek nyilvánít, ezit a vétkességet mindenkinek el keill ismernie. Amikor a budapesti törvényszék sok-sok évtizeddel ezelőtti, az akkori kormány szintén diktatórikus intézkedéseinek és az ezek nyomián keletkezett! panamáknak vizsgálata során megállapította, hogy az akkori pénzügyminiszter panamázott a sóval, és ezt az ítéletet 11 órakor kihirdették, az illeitő pénzügyminiszter 12 óraikor már nem évi november hó 5-én, szerdán. 816 volt pénzügyminiszter, mert felmentették állásától. Ezzel csak azt kívánom kifejezésre juttatni, r hegy egy 'birói Ítéletnek fent és lent egyarjáut — azt lehet mondani — olyan hatalmas ereje van, imint egy sziklarobbantásnak, amelynek egyszerre el kell hallgattatnia míndenkiití, akár elitéi, akár' felment, (Ugy nan! a női tábor képviselői között.) Itt naég'^ hatályosabban lehet mondani azt, hogy ía birói _ Ítéletben jelenik meg &ti állam hatalma, _ tekintélye, felségisége és szuverenitása.. Sajnálattal kell megáillapítanoiro,, hogy a koaliciós kormányzat rendszerébein ezen a, vonalon eltévelyedések mutatkoznak. A legfelsőbb bíróság felment egy főpapod - illetve nem is jól mondom, nem felment, hanem elítél, de a kiszabott ítéletet az előzetes letartóztatással kitöltöttnek veszi — és indokolásában azt (mondja, hogy _ teszi ezt a bíróság megbecsülésből a katolikus egyház iránti amiely nagy szolgálatot van hivatva tenni nemzetének. Kétségtelen, hogy^ ebben a,z_ ideges» nyugtalan, türelmetlen világban etgy ilyen mondlait valami ' megnyugvást teremt. De ez csak pár óráig tarthat, mert a következő lapszámból imár azt az| értesülést szerezzük, hogy ámíbiár a vádlottat a biiróság szabadlábra, helye?itle, a rendőrség újra, elfogta és internálta. — Ez azonbajn nemcsak egy főpapnál voltí így. Letartóztatták a belvárosi csemegéseket és szabókait A bíróság felmentette őfceltl, de amikor a felmentés megtörtétat, egyszersmind a rendőrség elfogta és internálta valamennyid Joggal fel kell tenni a kérdést éteek után, van-e itt szükség bírói munkára? Vájjon nem kell-e! mindezekből a jelenségekből azt a nagyon szomorú következtetést levonni, hogy ezek az elsetek csiak arra jók, hogy megingás" sák a bíróság tiszteletét, a bíróság- ítéleteibe vetett hitet és megdöntsék a iustitia-t, az igazságot, amelyről azt mondjuk, hogy az az államélet' alapja? Ha az igazság kiszolgáltatóinak ítéletei olyan értéktelelnek, hogy a meghozott feilsőbírósági ítélet után a végrehajtó hatalom /azonnal azt mondja: »ah bírósági ítélet? mi közöm hozzá, nem ér ez semmit, én vagyok a hatalom képviselője, én, a végrehajtó hatalom!« — akkor azután előállnak ilyen helyzetek, amelyekről abszolúte nem lehetnél azt állítani, hogy a demokrácia érdekeit szolgaijaik, amelyeknek alapján abszolúte nem lehet azt mondani- hogy ilyen retidszer mellett akár mag-ánjogainkban, akár büntető yoniatkozásu érdekeinkben a bíróság védelmében állnánk. (Mónus Illésné (szd): Téved a képviselő úr!) Sőt ellenkezőleg, ítél" hétnek a mi vagyoni jogsinkban és kérdéseinkben, dönthetnek a büntető bíróságok a mi vétkességünk vagy ártatlanságunk kérdésében, az mind súlytalan vilami, ez csak színház, csak ilátszólagosság, (Kéri Nándor (nt): Ügy van!) mert az egész felolvad a végrehajtóhatalom tekintélyében, akaratában, amellyel az nemcsak a végrehajtó hatalmat kezeli, hanem megalkotja a jogszabályokat is> amelyek szerint cselekedni ' akar, -kezében tartja az igazságszolgáltatást, vagy ha az nem az ő szempontjainak megfelelően ítél, akkor azokat az ítéleteket egészein egyszerűen nullifikálja. Nem hiszem, hogy ez a jogáillapot a demokrácia érdeikeit szolgálja. A kormány rendeleti intézkedései közé tartozott és tartozik ezidőszerint is a németek kitelepítése. Ha valahol egy országban