Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

807 Az országgyűlés 16. ülése 1947. kormány nem tehetne többet a dolgozók érde­kében» és, hogy mi nem kívánunk többet. De mi azt kívánjuk, hogy a kormány még szigo­rúbb és élesebb intézkedéseket foganatosít­son a spekulánsok és a feketézők ellen, de fő­leg azok ellen, akik a dolgozók érdekeit szol­gáló kormányrendeleteket szabotálják. Mert tudjuk- hogy a gazdasági és politikai kárte­vők- a rémhírterjesztők, az ilyen híreket ter­jesztő sajtó és a háborús uszítók ellen irá­nyuló > drákói intézkedések nélkül nem alakul­hat ki hatásos harc» továbbá egy olyan erő­teljes kormány nélkül sem» amely a munká­sok és parasztok széles rétegeire támaszkodik és _ ilyen kormány a jelenlegi koalíciós kor­ín ány. Ha sikeresen akarjuk teljesíteni ha­zánk és a dolgozók milliói iránti kötelessé­günket, akkor egyesíteni kell erőnket és ebben a Házban olyan törvényeket kell hoz­nunk» amelyek meggyorsítják a fasizmus ma­radványainak és a reakciónak felszámolását. Most, amikor minden erőnket latba kell vet­nünk a hároméves terv megvalósításáért, amely feltétlenül nagy mértékben hozzá fog járulni a dolgozók életszínvonalának felemeléséhez és a demokrácia megszilárdításához, úgyszintén a béke megerősítéséhez Európának ebben a részében, szükséges, hogy gyorsan hozzanak rendeleteket, de ezeket a rendeleteket nem lehetne gyorsan meghozni, ha minden rende­let felett hetekig viták folynának, hanem szükséges, hogy adott feltételek mellett a kormány az országgyűlés előzetes beleegye­zése nélkül is hozhasson ilyen rendeleteket. Jó lennie-, ha a t. ellenzék a parlamentben ezt belátná és példát venne olyan országoktól, ahol a parlamentben nem folyik vita arról, hogy n fékezzék meg a fejlődés és a demo­krácia iramát, mint ahogyan ez például a nyu­gati demokráciáknál történik» hanem vegyünk példát a szomszéd országoktól» így Jugoszlá­viától, ahol a demokrácia három év lefolyása alatt fejlődésében sokkal messzebbre jutott, mint az angol és az amerikai demokrácia egy évszázad alatt Lehet» hogy valaki azt fogja kérdezni, mivel tudom ezt megindokolni. Csak néhány konkrét esetet sorolok fel: amíg az angol bi­rodalomban még mindig vannak leigázott nemzetek, amelyeknek nincsenek meg azok a jogai, amelyeket az angolok élveznek, amíg az Egyesült Államokban még mindig üldözik és lincselik a négereket, amíg az angol és ame­rikai kormányoknak imperialista szándékaik vannak, hogy leigázzanak idegen népeket, addig a Balkán népi demokráciáiban, így Ju­goszláviában, minden ember, bármely nemze-i tisóghez, vagy valláshoz tartozik is, egyenlő szociális és nemzetiségi, úgyszintén emberi jogokat élvez. És Jugoszláviának nincsenek imperialista szándékai egy nép ellen sem» sőt ellenkezőleg, baráti szerződéseket köt szom­szédaival és szorosan ott áll a Szovjetunió, a béke és a világ össszes dolgozóinak szabad­ságharcosa mellett. (Taps a, kommunista- és a szociáldemokratapárton. Szórványos taps a par. sztpárt és az ellenzék soraibanj Elnök: A (gyorsírói jegyzetekből utólag meg'­állapítom, hogy a múlt hét csütörtöki ülésén Pászthory István képviselő úr az ekwfi tekin­télyét durván megsértette- Ezért javaslatot teszek a t- Országgyűlésnek, hogy Pászthory István képviselő urait' utasítsa a nienteltmi bi­zottsághoz. (Helyeslés a kommunista- a szo­évi november hó 5-én, szerdán. 808 ciáldemokrata- és a pirasztpárton.) Méltóztat­nak javaslatomat elfogadni! (Igen!) Ha igen, kimondom a hartározatoít, hogy Pászthory Ist­ván képviselő urat az országgyűlés a .men­telmi bizottság elé utasította. Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közül? Czövek Jenő jegyző: Grróh József! (Moz­gás és felkiáltások a kommunistapárton: Nincs itt! — Halljuk! Halljuk! az ellenzéken. — Egy hang a kommunis .aparton: Slachta he­lyett beszél?) Gróh József (nt): T- Ház! Az emberiség életének egy része harcokból áíll azok ellen, akik őket elnyomták és lehetetlenné tették leg­elemibb szabadságjogaik gyakorlását- Ez a küzdelem nem volt eredménytelen és az elmúlt évszázad a gyakorlati és elméleti politika közre­hatása mellett szinte teljes biztonsággal fek­tette le, hogy egy országban a szabadságjogok tiszteletét az, államhatalom hármas megosztása biztosítja, itiehát a törvényhozás elkülönítése a végrehajtó hatalomtól és mindkettőtől való elkülönítése az igazságszolgáltatásnak. A politika törtenete ezt a megállapítást helyesnek pecsételte- Megpecsételte pedig az­zal, hogy amiikor: egy országiban az államha­talomnak ezt a hármas 'megosztásált keirosztül­v itták s azután ez bármilyen okokból mégis megbomlott, ez mindig a szabadságjogok ve­szélyeztetését eredmiéinyezte- Olyan országban, ahol a nemzeti temperamentum eredményekémit ,a hatalom viselői hajlandók túlzásokra, egy­egy erélyes kormány mindig nagy veszélyt hordoz magában- Az ilyen kormány talán ki­váló eredményeket ért el addig, amíg erélyes­sége megmaradt; az alkotmányosság 1 sáncai^ kö­zött, de amikor a kormány & maga erejének tudatában túltette magát a törvényeken, ami­kor srra az álláspontra helyezkedett, hogy »a végrehajtó rendeleteket én hozom meg és én is hajtom végre«, ' amikor hatal­mának túltengéseképpein semmibevette! a tör­vényeket, sőt eljutott arra a pontra, ho|gy a törvény hozást a. saját képér© és hasonlatossá­gára maga teitemtette meg, és él: tudita érni megfelelő eszközökkel azt, hogy a törvényhozás kialakulásában, nem polgárok akarata, hanem az ő akarata, nyilvánult meg és .ahoi a kor­mánynak sikerült tőle függő viszonyba hozni az igazságszo'gáltaítlást, — természetesen a,z .igazsáigszoIgáitatiásnak nem apró, haneni nagy kéndéseitben — szóval ahol csak az, történt, amit a végrehajtó hatalom akart, ott ez a hár­mas hatalmi megosztás összeomlott és helyéit a diktatúra foglalta el­A diktatúra fölyaniányai közismertek: a ^örvények megsértése, a hivatalos hatalommal való visszaélés, a polgárok jogainak lábbal tip­rása, kellemetlen polgárok internálása, bizo­nyos társadalmi rétegeknek deportálása és — amit a modern gazdaságii életben, hangsúlyozni kell — mindezekhez csatlakozik még az inflá­ció. Érdemes mérlegre tenni, amikor larról a kérdésről tárgyanunk: adassék-e a kormány­nak fellhataimtazás vagy sem, hogy m a hár­mas hatalmi megoszlás hogyan érvényesült a háború előtti években és mennyiben érvénye­dül jelenleg. Háború előtti évek alatt pusztán csak azokat értem» amelyek közvetlenül a há­ború előtt, tökéletesen a mi korszakunkban zajlottak le és amelyéknek részleteit jó] is­merjük. Kérdés, vájjon mennyiben tartotta tiszteletben az akkori kormány azt a vezérel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom