Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

Ö05 Az országgyűlés 16. ülése 1947. szláv iskolaügyekhez tanácsossá nevezzék ki és Neduca Stjepán okleveles tani ót előaaónak a pécsi délszláv tanítási nyelvű tanítóképző in­tézethez. Ugyancsak egy hónappal ezelőtt elő­terjesztést nyújtottunk be a közoktatásügyi mi­nisztériumba, hogy biztosítson kollégiumot a pécsi délszláv tanítási nyelvű tanítóképző in­tézet növendékei számára. Mindezek a kérdések még a mai napig sincsenek megoldva és-nii úgy aléljak, hogy ez egyes kultuszminisztáriumi felelős tisztviselők rosszindulatának tulajdonít­ható. A nemzetiségi kérdés végrehajtása körül hazánkban nagy zavart keltenek és ellenpro­pagandát fej ének ki különböző fasiszta be­állítottságú elemek, •: melyeket a Horthy-rezsim sovinisztikusan nevelt. Mi szükségesnek íalál­juk-a magyarok és a magyarországi délszlávok barátsága és ia demokrácia érdekében, hogy ez a kérdés minél előbb megoldást nyerjen, és hisszük, hogy •?, kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy ezeket az ele­meket felelősségre vonják és elnyerjék méltó bünte ésüket. Hisszük, hogy a kormány jóvá fogja tenni ezeket a hibákat, mert ez meg fogja szilárdítani a két nép közötti batrátságot és együ tműködést, és növelni fogja a magyar demokrácia tekintélyét. A kormány iránt bizalommal viseltetem és ezért úgy a magáim, mint a magyarországi délszlávok nevében, akiknek minden törekvé­sük az, hogy megszilárdítsák és megerősítsék a magyar demokrácia 1 s ugyanígy szilárdít­sák é»s erősítsék a jugoszláv-magy^r egvütt­működést, ja törvényjavaslatot teljes egészében elfogadom. (Taps.) Elnök: Kérem a jegyző urat, hogv a kép­viselő úr szerb beszédének magvar nyelvű for­dítása' felolvasni szíveskedjék. Czövek Jenő jegyző (olvassa): »T. Ország­gyűlés! Nekünk délszlávoknak most van elő­ször alkalmunk >SÁ magyar történelem folyar mán, hogy anyanyelvünkön szabadon beszél­hetünk a pari? mentben. (Taps.) Ezt az előző népellenes rendszerek alatt el sem lehetet 1 kép­zelni. Bennünket, évszázadokon át igyekeztek elnemzetietleníteini s mindezek a (kísérletek tetőpontjukat érték iel a gyűlöletes Horthy rendszer alatt s így mi az utolsó^ 25 év alatt se­hol sem beszélhettünk anyanyelvünkön, mert ez ellen nemcsak szellemi üldözést alkalmaztak, hanem még büntetet is kellett elszenvednünk. Ezért mi tudjuk legjobban, hogy mit jelend a demokrácia és a szabadság, amelvet most élve­zünk. Ezért boldogok és büszkék vagyunk, hogy végre megérhettük azt a napot» amikor anyanyelvünkön szólalhatunk fel a parlament­ben. De nem közömbös számunkra az sem, hogy olyan viták"! -és polémiákat hallunk a parla­mentben, amelyek a kormánvprogramm és \azon rendeletek ellen irányulnak, amelyek biztosítják é« lehetővé teszik hazánkban a demokrácia fejődését és amelvek dolgozóink számára jobb éle'et biztosítanak. (Az elnöki széket 12 óra 15 perckor Implom Ferenc foglalja el.) A kormányprogram gondos kidolgozása bizonyítja a kormány őszinte segíteniakará­sát azokon, akik legtöbbet szervedtek a nép­ellenes rendszerek idején, akik állandóan dol* goztak, hogy megteremtsék mindazt, ami szük­séges az emberi élethez, de a népellenes elnyo­évi november hó 5-én, szerdán. 8Ô6 ; más folytán a legszegényebbek mrrad'ak, és I ezek: munkások, szegény parasztok, értedmi­| ségiek. Az ország nehéz gazdasági he yzete megköveteli, hogy a kormány erélyes intézke­déseket foganatosítson azok ellen, akik ezt a nehéz helyzetet egyéni haszonhajhászásra hasz­nálják Iki. Nagyrészt ezelk az emberek bűnösek és felelősek a katasztrófáért, amely hazánkat a háború folyamán érúie. Ezek az emberek a háború alatt is vagyont szereztek az ország száz- és százezer polgárának vére árán. A kormányfelhatialmazási vitában sokféle magyarázat hangzott el a demokráciáról. Az ellenzék szónokai a demokráciát sajátos mó­don magyarázták. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy ott nincsen demokrácia, ahol a többség rákényszeríti véleményélt a kisebb" ségre. Bírálják a kormány sajtórendeletéí és a rendeletnek a sajtószabadságra gyakorolt ká­i ros voltát. Ugy gondolom, hogy az abszolút j sajtószabadság bármely országban anarchiát i jelent és nem demokráciát és főleg a mi or­szágunkban, ahol. még mindig van néhány százezer fasiszt?,_ mert mi még mindig nem számoltuk fel teljesen a fasizmus maradvá­nyait, a haladás és a demokrácia egyéb kár­tevőit. És éppen ez a helyzet amelybe Ma­gyarország belekerült a fel-zabadulás után, megkövetelte és megköveteli, hogy különleges törvényes intézkedéseket foganatosítsanak. hogy hamarább lehessen felszámolni a fa síz" mus maradványait, a gazdasági és politikai kártevőket. Az országnak éppen ez a nehéz gazdasági helyzete megköveteli, hogy egyesítsük minden építő erőnket és összpontosított erővel mun­kálkodjunk azon, hogy segi'sünk felépíteni a rombadőlt országot és felemeljük azoknak a millióknak az életszínvonalát, amelyeket; itt képviselünk. Ma, amikor a nagytőke sötét ha: talmai világszerte egy új háború számára ké­szítik elő a talajt, csak azért hagy megőriz zék hatalmi helyzetüket, és hogy a dolgozók kárára tovább gazdagodhassanak- ezek a sötét ha'almák főleg a fasiszta elemekre 'támaszkod­nak egyes demokratikus országokban és azt kell mondanunk, hogy ilyen elemek számosad vannak országunkban is, és hogy néhány nap pal ezelőtt ebben a Házban Slaehta Margit nemzetgyűlési képvise'ő »zajából hallottuk, még ebben a parliament bem is van. Szomorú az a tény. hogy SAachta Margit ezen kijelenté­sé\el, amely a mi legnagyobb jótevőnk, a Szovjetunió ellen rraaynlf, szolidaritást tanú­sító itak az ellenzéki pártok. képviselői is. Én nem tudok hinni azoknak az embereknek a de­mokrácia iránti jószándékában, akik szolida­ritást tanúsítottak ezekkel a kijelentésekkel, amelyek közvetlenül országunk dolgozó milliói és fiatal demokráciánk ellen irányultak, vala­mint a világ legdemokratikusrbb országa, a munkások és parasztok országa: a Szovjet­unió ellen. Nekünk, magyarországi ^ délszlávoknak mindeddig még nincsenek képviselőink az állami közigazgatási és önkormányzati gépe­zetben és mégsem bíráljuk meg nem értően a kormányrendeleteket, annak ellenére, hogy erre már pokízben jogunk lett volna. Mert tudjuk, hogy a jelenlegi kormány mutatott fel legtöbbet az összes eddigi magyarországi kormányok közül a dolgozók életnívójának felemelése terén. Ez nem jelenti azt, hogy a 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom