Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

785 Az országgyűlés 16. ülése 1947, fáiig termést, ami a szinte ritkaságszámba menő szárazság következménye. Itt, van a fel" fokozott háborús hangulat s a gyűjtő szenve­dély, amelyek mind' gazdasági életünkben >a pénz romlását és olyan elemek meggazdagodását segítik elő, akik a zavarosban halászni akar­nak. .Felelősségteljes kormányzás, felelősség­tudattól eltelt kormányzat tisztábaai van az­zal, hogy ilyen .súlyos> bajok és ilyen nagy, történelmi feladatok megoldásánál nem utóla­lagos, elkésett intézkedésekre van szükség, hanent inkább a, bajok magelőzésére s az in­tézkedések terén a. tervszerűségnek, az egyöntetű megnyilatkozásnak kell úrrá lennie­De indokolja »a felhatalmazást az is, hogy ha gyorsan intézkedünk s ha jól intézkedünk, akkor sokkal nagyobb eredményt tudunk el­érni és iái hatásfokot sokkal inkább tudjuk növelni. T. Országgyűlés! Elhangzottak ellenérvek is a rendeleti felhataikniazás ellen- Mondták azt, hogy nincs már forradalmi átalakulás, Magyarországon már bizonyos konszolidáció észlelhető­Furcsán* hangzainak ezek a kijelentések akkor, amikor ezelőtt egy-két ^ héttel ennek éppen az ellenkezőjét hallottuk és nem hallot­tunk mást- csak örökös sirámokat, a bajok örökös felsorolását mind a gazdasági életben, mind pedig a közigazgatás területén. De felhozták a magyar politikai életnek, a magyar törvényhozásnak példáit is, hogy hova vezet a rendeleti felhatalmazás. Felhoz­ták azt, hogy a magyar kormány először 1912-ben kapott jogot arra, hogy rendeleti úton kormányozzon. Felhozták a 30-as évek példáit, felhozták a 33-as bizottság, 42-es bizottság és' a 36-os bizottság példáját. Felhozták azt is, hogy a rendeleti úton való kormányzás dik­tatúrához vezet- Megszokja a nép és már szinte az egész közvélemény, az egész magyar nép ehhez alkalmazkodik. Erre legyen szabad csak annyit válaszol­nom: ezeknél az összehasonlításoknál elfelej­tik tárat, hogy kik kormányoztak, kik voltak Magyarország miniszterei akkor és kik Ma­gyarország miniszterei most. Most a magyar Kormányban igenis a, nép fiai foglalnak he­lyet, mégpedig parasztok, munkások és olyan értelmiségiek, akik valóban egész életüket,' egész munkásságukat a parasztság és munkás­ság érdekeinek szolgálatába állították. De felihozták azt is, hogy azért felesleges a rendeleti úton.való kormányzás, mert hiszen a sürgősség révén törvényhozási úton is lehet gyorsan törvényes intézkedéseket hozni. Fur­esán hangzik ez a kijelentés akkor, amikor másfél vagy két héttel ezelőtt éppen azok til­takoztak a sürgiosség ellen, akik most a sür­gősséggel akarnak törvényeket hozni. De ha tovább megyünk a rendeleti felha­talmazás útján való kormányzás vizsgálatá­ban, az e'őttünk fekvő javaslatból kitűnik az, hogy ezeket az aggodailmakat egészen nyugod­tan "mellőzhetjük, mert hiszen a, törvényjavas­latban kivételek szerepelnek- A javaslat nem ad felhatalmazást az eddigi törvényekkel ellentétes rendeletek kibocsátására. M veszi a • felhatalmazás köréből , a ; közjogi rendelkezése­ket, a közigazgatás átalakítására vonatkozó rendeleteket, továbbá új bűntettek és új bün­tetések konstruálásának; és életbeléptetésének lehetőségét- . Sok kifogás hangzott el a felhatalmazás időtartama, a hat hónap ellen is- Amint be­szédem elején már felsoroltam, nagy történel­ORSZÁÖGYÜLÉSI NAPLÓ I. évi november hó 5-én, szerdán. • 786 mi jelentőségű kérdések és súlyos gazdasági viszonyaink egyaránt azt követelik, hogy a felhatalmazást ne rövid időre, hanem hosz­szabb időre, hat hónapra adjuk meg. Egyéb­ként a törvényjavaslat biztosítja a. politikai bizottság szerepét, amikor kimondja, hogy a rendeleteket. 15 napon belül be kell mutatni a politikai bizottságnak és azután azokat , a po­litikai bizottság a Ház színe elé hozza. A felhatalmazási javaslat indokolása, sze­rint ez a felhatalmazás gazdasági életünk rendbehozásának, az államháztartás egyen­súlyának és a közigazgatás vitelének célját szolgálja. Engedje meg nekem az igen t- Or­szággyűlés, hogy sorra vegyem ezeket a kér­déseket. Gazdaságii helyzetünk jelenleg való­ban súlyos. Ha a Gőzellátást «nézzük, azon belül is akár a kenyérellátás, akár más elsőrendű szükségletekkel való ellátás problémáját vizs­gáljuk, mindenütt .súlyos zavarokat és hiányo­kat látunk. Sok feladat vár megoldásra gaz­dasági életünkben ezen túlmenően is. A mező­gazdaság tekintetében — mint már említettem , — r a földreform kérdésében, a szárazsá,g kér­désében, a háború által a gazdasági felszere­lésben történt károk helyreállítására, és a föld termőerejének kihasználása céljából sür­gős és halaszthatatlan intézkedésekre van szükség. De ha az ipar területére megyünk át. ott szintén azt látjuk, hogy óriási nehézségek, óriási feladatok tornyosulnak a kormányzat elé. Biztosítanunk kell iparunk számára a nyersanyagellátást és a berendezésekben és felszerelésben bekövetkezett háborús károk mielőbbi pótlását- Iparunknak el kell látnia megfelelő iparcikkekkel a. belső szükségletet, de emellett teljes mértékben eleget kell tennie jóvátételi kötelezettségeinknek is. Itt áll előt­tünk az újjáépítés nagy feladata^ mind a lakásviszonyok megjavítása tekintetében, mind más területeiken. Ez mind hatalmas feladato­kat ró a kormány vállaira. Amikor ezeket a feladatokat látjuk, annál furcsább, annál megrendítőbb az a jelenség, amellyel az értékesítés terén találkozunk. Ha a magyar gazdasági életet nézzük, ha azt vizsgáljuk, hogyan állunk az értékesítés terü­letén és kik bonyolítják le azt» szomorú és kétségbeejtő képek tárulnak az igen t. Or­szággyűlés elé. A magyar gazdasági életben az értékesítés terén a szövetkezeti értékesítés és a magánértékesítés, a kereskedelem játszik igazán fontos szerepet Szövetkezeti életünket áttekintve azt látjuk, hogy abban még a régi rendszer, a régi világ szervezési formái van­nak meg, az újonnan alakított» de a régen alakult szövetkezetekben is egyre inkább bi­zonyos bürokrácia kezd érvényesülni, ami merőben ellentétes a gazdasági élet törvé­nyeivel. De nagy baj az egészséges szövetkezeti élet kifejlődése szempontjából az is, hogy politikai életünkben sokan vannak, akik az egészséges szövetkezeti eszmét az egészséges szövetkezeti hangulatot, merőben politikai. okokból, mindenféle rémhirterjesztéssel, min­id enféle csajka-mesével igyekeznek megrontani. Ha az értékesítés területén a magánszek­tort, magánkereskedelmet vizsgáljuk, azt lát­juk, hogy ez a kereskedelem tisztán spekula­tív, tisztán merkantil kereskedelem, amely az európai piacoknak tisztán a kereseti lehe­tőség szempontjából való kihasználásával igyekszik magának minél több nyereséget biz­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom