Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

783 Az országgyűlés 16. ülése 1947. (Az ülés delelők 10 óra 29 perckor kezdődött:) (Az elnöki széket Nagy Imre foglalja el.) Elnök: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bajdú Ernőné, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Cziövek Jen* képviselőtársunkat kérem fel. T. Országgyűlés! Mojzes György képviselő ár a házszabályok 47. ^-ának 2. bekezdése alapján mentelmi jogának megsértését kivánja bejelenteni. A képviselő urat illeti a szó. Mojzes György (kg): T. Országgyűlés! Sajnálom, hogy mentelmi jogom megsértése miatt kell mai szűzbeszédamet elmondanom. Ma egy hete kerületemből felkeresett egy mészáros- éte hentesmester s kért, hogy járjak el iparengedélye érdekében. Én a kérésnek eleget téve, elmentein az iparügyi minisztériumba. OttSipeki Géza miniszteri osztálytanácsos úrhoz illedelmesen bekopogtam és engedelmet kértem, hogy beléptem hozzá. Ő azt mondta, hogy: tessék kimenni, nem fogadom. (Mozgás a kisgazdapárton,, — Taksonyi János (kg): Erkölcsi tekintély!) BoesiábAot kértem tőle és be akartam neki mutatkozni. Ő azt mondta.hogy: tessék megérteni, nem fogadom, tessék elhagyni a termet, 15 perc múlva tessék visszajönni, akkor majd beszélek önnel. — Én kimentem a szomszédszobába, s megkértem 'az olfct lévő Harsányi titkár urat, hogy legyen szíves menjen be és jelentse be, hogy országgyűlési képviselő vagyok és szeretném, ha soronkivül fogadna. Harsányt titkár úr bement és bejelentett, majd Sipeká Gléfca fogadott, Amikor bementem hozzá, nem a megbánás látszott rajta, hanem az, hogy igyekezett engem kioktatni, hogy nekünk, törvényhozóknak tudni kellene azt, hogy nekik sok a munkájuk és nem szabad őket minden időben zavarnunk. Én ismét bocsánatot kértem tőié. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Miért? — Szentiványi Lajos (kg): Ahelyett, hogy kirúgta volna az asztalát, csinált volna népitéletet, mint ahogy csinálnak mások népitéletet. Ilyen esetben kell nép ítéletet tartani! — Zaj — Az elnök csenget. — Taksonyi János (kg): Ezt régen a reakciósofk csinálták! — Szentiványi Lajos (ifeg) ) : Hoígyan fogadja ez a szegény falusi embert, ha a képviselővel így bánik! — Zaj.) Elnök: Csendet kiérek! (Egy hang a kisgazdapártról: Tűnjenek el az ilyen emberek!) Mojzes György (kg): T. Ház! Ha egy ilyen tisztviselő egy országgyűlési képviselővel így beszélget, akkor hogyan beszélget (Szentiványi Lajos (kg): Ez az!) egy egyszerű falusi emberrel, v gy egy egyszerű polgáremberrel?! (Szentiványi Lajos (kg): Láttunk ilyen típusokat a múltban! Nem mertek bemenni >a szobájukba! — Szőnyi Tibor (kp): Igaz, de mi köze ennek a mentelmi joghoz?) Mi, törvényhozók tiszteljük és elismerjük a tisztviselői kar nagy munkáját, de elvárjuk tőlük azt, hogy mindenkit fogadjanak akkor, amikor valaki a köz érdekében megjelenik náluk. (Rudas László (kp): De akkor nem dolgozhatnak, ha mindig mentinek hozzá j ulk! — Közbeszólás a kisgazdapárton: Ezek keltik a demokrácia rossz hírét!) M/a 1947-et irunk és népi demokráciáról beszélünk. Ha népi demokráciáról beszélünk, akkor nem szabad megengednünk azt, hogy a jövőben ilyen dolgok előforduljanak Ennyit kivánévi november hó 5-én, szerdán. 781 tam elmondani. (Közbeszólás a kisgazdapárion: Tessék kioktatni!) Elnök; A bejelenitést az orsiZággyűlés a mentelmi bizottsághoz teszi át. (Szentiványi Lajos (kg): Helyes!) T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a magyar köztársaság kormánya ré" szere rendeltetek kibocsátására adott felhatalmazás újabb meghosszabeításáiióll szálló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása^ Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hajdú Ernőné jegyző: Borsos Sándor! Borsos Sándor (pp): T. Országgyűlés! Amikor a kájeilöilt szónokok közül szólásra emelkedem!, részbeni előnyös, részben ( hátrányos helyzetben vagyok. (Felkiáltások a demokmta néppvJrton: Nono!) Előnyös helyzetben vagyok! azért, mert már előttem több párt megnyilatkozását hallottam, hátrányos helyzetben vagyok azért, mert bizonyos mértékig a kérdés tárgyalása már umailmassá válik. Engedjék meg. hogy egy olyan tényre mutassak rá a, rendeleti felhatalmazással kapcsolatban, amelly igen döntő a rendeleti úton való kormányzásra való felhatalmazás msigadásánál- Elfelejtették a szónofoofc azt, hogy a XIX, század államának sofckail kevesebb feladata volt, mint a XX. század államának. Míg a XIX- században a iiberailizímus az egyén kezdeményezését hirdette ós a gazdasági élet szabályozását rábízta az egyénre, addig & XX- században az egyénnel széniben egyre követelőbben lép fel a közösség érdeke. Amikor a gazdasági élet, a,z állami élet és a szellemi élet területe egyre újabb és ; újabb területekkel gyarapszik, akkor a törvényhozás nehézkes módja helyett közibe (kell ifctatmi és meg 'kéül' adni a kormányzatnak azt a felhatalmazást, hogy rendeleti úton is hozhasson ;

>"tézkedésekelti, éppen a niegszaporOldott feladatok, miatit, a dolgozó nép, a parasztság, a munkásság és az értelniiiség érdekében. De nemcsak ez teszi szükségessé, hogy a rendeleti f elnatalmazást megadjuk, hanem szükségessé teszik a meigváltozott politikai viszonyok, a megváltozott gazdasági viszonyok és a szellemi élet 'köveitielményed is- Pöllitikai életünkben a demokráciát építjük. A magyar demokrácia nem szerves fejlődés eredményei, hanem a nagyhatalmak győzelmednek eredtaiényeiképpen valósult meg Magyarországon. Éppen íebből a tényből foilyik, hogy sok intézkedésre van szükség, sok javítani valló akad. Gazdasági téren — hogy csak keveset említsünk — egyrészt, a földreform kérdése, másrészt a vállalatok államosítása és egyéb fella daitiok, mind olyan tényezők, aimeiyek igen sok rendelkezést, igen sok gyors intézkedést követelnek. De ugyanígy a szellemi éííet területén is, amikor a munkásság és «& parasztság számiára évszázados mulasztásokat kell pótolni, szinte szellemi •' jóvátétellit kell megadni, igen-igen fontos s 'gyors és erélyes intézkedésDe felhozhatjuk még a felhaitíalmazás meíllett azt is, hogy nemesak Magyarországon adja ímeg a parlament a kormányzatnak a rendeletek ikiboesátására ajogot, hanem ha végignézünk Európa országain, látjuk, hogy Angii-' iában is» de másuttíis mindenütt a kormányzat megkapta ezt a jogkörtHa a mai helyzetet nézzük, szintén azt látjuk, hogy gyors és erélyes intézkedésekre van szükség. Ne emlí sünk mást, csak a katasztro-