Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-4
67 Az országgyűlés í. ülése 1Ù47. évi október hó -én, kedden. 5H szerepét meggondolatlanul keresnők, vaey akár pro, akár kontra ;a, fogadatlan prókátor szerepét keresnők, könnyen fejünkre idézketnők azt a veszélyt, hogy nem kid lennénk, amey összeköt, hogy nem tisztelt ttényező-fennénk, amelyet meghallgatnak, hanem ütközőponttá válnánk, — amit pediig, kerülnünk keli — vagy énpen üllő 'ennénk, amelyen a kalapács csattan. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a néppárton.) . Nekünk, annyi háborús veszteségen átment kis országnak, főbenjáró érdekünk, hogy a világon béke uralkodjék és kogy a világnak ax egysége helyreálljon. Mi nemi vagyunk olyan erősek, kogy bármelyik világhatalom megértésének hiányát meg ne szenvednénk. (Ügy van! Ügy van! a néppárton.) Ugyancsak földrajzi helyzetünk követéli azt, hoigy a viszonosság elve alapján bánáti jóviszonyt létesítsünk szomszédainkkal. (Helyeslés a néppárton.) Sohasem szabad azonban e vonatkozásban megfeledkeznünk <a határokon tál é1 © magyarokról, akiknek emberi jogai felett '•— és a nemzetiség; joga is ilyen emberi természetjog — őrködnünk nem csupán erkölcsi, hanem népi .és nemzeti kötelességünk is, amelyről véglegesen soha le nem mondhattunk önmagunk megalázása nélkül- (Ügy van! Ügy van! Taps a néppárton.) Gazdasági érdekeink is arra utasítanak bennünket, kogy a külső vi 1 ággal gyümölcsöző kapcsolatokat létesítsünk. Nekünk minden gazdasági lehetőséget, amely segíthet rajtunk* meg: kell ragadnunk, ha a vele járó előnyt magasabb érdekekkel nem kelil megfizetnünk. Függetlenségre törekszünk, de függetlenségi törekvésünk nem ex'tenzív és nem imperial 1 !s. Függetlenségünk csak azt jelenti, hogy egyrészt nem akarunk senkin uralkodni és azt akarjuk, kogy rajtunk se uralkodjék senki- (Helyeslés és taps a néppárton.) Nekünk nem leket beleszólásunk abba, hogy melyik nén milyen módon keresi a maga boldogulását, vagy kosry pláne a nagyhatalmak milyen módon óhajtják tisztázni a maguk ellenit étéit. T. Országgyűlés! A közelmúltban két külpolitikai esemény érintette országunkat közvetlenül Az egyik volt a békeszerződés ratifikálása, a másik pedig aE a fájdalmas esemény, kogy az UNO-ba nem vették fel Magyarországot. A békeszerződés ratifikálásáért mi is mélységes hálát érzünk ,a,z aláíró nagyhatalmak iránt- akik ezzel a gesztusukkal elismerték Magyarország önálló létre hivatottságát és a ' nemzetek közti egyenjogúságát, (Helyeslés a néppárton) A békeszerződés ratifikálása azonban igen súlyos kötelezettséget is ró reánk, elsősorban önmagunkkal szembe a. Mindaddig ugyanis, amíg mi fegyverszüneti állapotban éltünk, nemcsak mi magunk, hanem azok a hatalmak is felelősek voltak magatartásunkért., amelyek a "fegyverszüneti szerződés érteimében ellenőrzésük alatt tartották országunkat. Minden külpolitikai cselekedetünk előtt tehát különös gonddal kell latra vetnünk èzt a tényt, kogy a_ békeszerződés ratifikálása a magunk külpolitikai felelősségét komoly mértékben megnövelte- (Ugy van! a néppárton.) Mélységes szomorúsággal regisztráljuk az UNÖ-ból való kirekesztésünket,, jóllehet, nem adjuk fel a reményt, hogy a világpolitikai helyzet tisztázása,. amelynek békés megoldásában az emberi szolidaritás és a keresztény . erkölcs nevében is hiszünk, és hinni nem fogunk megszűnni, mondom, reméljük, hogy a világpolii ti kai helyzet tisztázása mégis meg fogja nyitni előttünk az UNO kapuit. Csak hálával gondolhatunk azokra a népekre, amelyek felvételünk mellett szavaztak. Abból a tényből pedig, kogy felvételünk nem a tagadó. kanem a tartózkodó szavazatok miatt hiúsult meg, italán szabad arra következtetnünk, kogy azok, akik a szavazástól tartózkodtak, elsősorban n világpolitikai mérkőzés szempontjai szerint cselekedtek és nem mérlegelitek érdeme szerint azt, hogy maga Magyarország niegfelel-e. v a felvétel feltételeinek. A világ fenyegető kettészakadásán senki nem veszíthet* többetmint a kis népek, amelyeknek főbenjáró ér-. deke a: világ összhangja és amelyek máris elsőszámú szirnvédői lettek .a világfeszültségnek, jóllehet amiak a legkisebb részben sem ők voltak az előidézői. T. Országgyűlés! A világpolitikai feszültség, melyben ma élünk, nemcsak külpolitikai helyzetünket nehezítheti meg, hanem gazda,sági politikánkra is visszahat, ha a nemzetközi kapcsolatokat vagy azok egy részét el, fogja rekészteni előttünk. Az előrelátó gazdasági és pénzügyi politikának ezzel számolnia kell, még akkor is. ka ez a fenyegető veszély nem is vált ma még bizonyossá. Gazdaságpolitikai és pénzügyi téren — m'J úgy látjuk — a kormánynak lényegében hármas feladattal kell megküzdenie. Egyik az állaankáztartás egyensúlyának biztosítása Ya SY legalább is az államháztartási deficit emelkedésének megakadályozása, kapcsolatban azzal a r törekvéssel, kogy a pénzromlással újból pénzügyi katasztrófa ne szakadjon reánk. A másik feladat, amellyel "a, kormánynak meg kell -küzdenie, a katasztrofális 'időjárási viszonyok miatt fenyegető ínség elhárítása, a harmadik pedig a károméves terv legalább részbeni végrehajtásához szükséges pénzügyi és anyagi fedezett előteremtése. Ezt a károm nagy gazdásági és pénzügyi feladatot csak elméletben leket egymástól elválasztani, mert a károm olyan szorostan öszszefügg egymással, kogy egymásr?, való hatásuk k 1 * kerülke'tetlen. Az állaimkáztartás egyensúlyának biztosítását, illetve a deficit emelkedésének megakadályozását a mi véleményünk szerint a kormány nem keresheti az adókulcs emelésében(Ugy van! Ugy van! — Taps a néppárton.) Azt kisszük- kogy az új adóktól seni lehet olyan bevételt várni, amely alkalmas volna az előbb említett cél elérésére. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Belátható ideig — azt ki* szem — azzal sem számolhat a kormány, hogy pusztán bel- vagy külföldi hitelműveltetekkel fogja tudni ' előteremteni az esetleg emelkedő kiadások vagy kieső bevételek fedezését, i'Uetve pótlását. A kormánynak tékát mműenekelőtu arra kell szeges gonddal ügyelnie, kogy a dologi és személyi, kiadások ne emelkedjenek(Ü gy van! Ugy van! a néppárton. — Ternay István (mid): Sőt csökkenjenek!) kanéin a takarékosság elveinek legszigorúbb szem előtt tartása- útján egyenesen apasztassanak (Ugy van! Ugy van! a néppárton-) es bogy új deficites jogügyletekkel — legyenek azok bármilyen indokúak — az állam'meg ne terkeltessék. (Taps az . ellenzéken.) • M a már nem demagógia . allamkazitarta• sunk bizonvos túlmeretezettségéről beszelni, különösen akkor nem, ka a békeorszagnak es a mostani országnak az államháztartását összehasonlítjuk. Az 1931-es világgazdasági val-
