Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-4

55 Az országgyűlés L ülése 1947. •külpolitikájában nem a reálpolitikailag is iga­zolható célok, hanem a különböző indokú ro­konszenvek és a valóság-tói elszakadt ábrán­dok máltai vezetteti magát. (Ugy van! a nép­párton.) A világesemények döntően formálják ugyan a kis népek életét, de nem szabad soha tudatunkból kiejtenünk azt a rideg tényt sem, " bogy a kis népek nem bírnak elégséges erővei a külpolitikái időjárás megváltoztatására. Vi­szont éppen ebből m okból a ki<s nép számára valóban főbenjáró érdek, hogy pontos és hű külpolitikai meteorológiaj-a legyen, nehogy a tájékozatlanság okán éppen akkor vétse el lépését, amikor a biztonság érzetével megy a - magaí_ céljai felé. Mint minden kis nép számára, a magyar­ság számára is a legelső külpolitikai parancso­lat, hogy mind'g világpolitikai méretekben kell gondolkoznunk, de csupán a saját erőnk arányában, a magunk céljainak szolgálatában: és mindig a. lehetőségek szigorú szem előH tartásával szabad cselekednünk. (Ugy van! Ugy van! a néppárton-) A második külpolitikai parancsolat a kis nép számára» hogy fontossági sorrend szerint állapítsa meg külpolitikai céljainak hier­archiáját. A legközelebbi múltban igen keser­ves árait fizettünk azért, mert a mikénti léte­zés érdekét fölébe helyeztük puszta .létezésünk legfőbb érdekének és a meglevőt, a biztosat, kockára tettük a reménybeli többért. A reví­ziós politikának nem az volt a hibája«, hogy a trianoni békeparancs rendelkezéseinek békés eszközökkel való megváltoztatására törekedett, hiszen a trianoni igazságtalanságokat a külső világ nagyrésze, még az érdekelt nagyhatal­mak is mindannyian, elismerték és a békés ' repatráeió keresésére nekünk jogot,. adott az akkori idők legfőbb nemzetközi fórumának, a Népszövetségnek alapokmánya is. A revíziós .politikának csaknem katasztrofális .következ­ményű hibája lahban rejlett, hogy mi a reví­ziót külpolitikai céljainknak az élére helyez­tük; a revízió érdekének puszta létünk érdekét is alárendeltük s e revíziós bűvöletben azután olyan megoldásokhoz folyamodtunk, amelyek végül a meglevőt, sőt a puszta létet is kérdé­sessé tették. Valóban nagyon kevésen,, egy paraszthajszálon múlt, hogy e hibás revíziós politikára nein ment rá maga az ország. Pe 7 dig nem lett volna szabad elfelejtenünk, hogy kis népnek csak a létért szabad a létet koe­• káztatnia és észben kellett volna tartanunk, hogy a kiss nép tétje a nagy külpolitikai játszmában rendszerint maga a lét. míg a ha­talmasok bármit .cselekedjenek is, mindig csak részérdekeiket kockázta tják. Éppen ezért külpolitikai:közvéleményünket módszeresen kellene a kormányzatnak nevel­nie, hogy egyrészről mindig magát a dolgot nézze s másrészről, hogy a külpolitikai kér­désekből minden világnézeti és ín'mden érzel­mi elfogultságot kapcsoljon ki. legfőképpen .pedig- hogy világosan álljon a közvélemény előtt külpolitikai céljainknak helyes hierar­chiája. »' Mi úgy gondoljuk, hogy külpolitikai 'cél­jaink sorrendje nem lehet más, mint: először a puszta létezés érdeke, másodszor a független államiság biztosítása, harmadszor ia határokon túl élő magyarok emberi és nemzeti' jogainak biztosítása, (Taps a néppárt soraiban.) és végül a belső jobblét külső feltételeinek a meg­keresése. Függetlenségünk nagyobb teljessége­ét^ október hó 7-én, kedden. 56 nek a kedvéért nein szabad sohasem kockára vetni puszta létünket, sem pediig államiságuní" " kat. A határokon túl élő magyarság jogainak biztosítása céljából — bármilyen fájdalmas le­gyen ez — nem kockáztathatjuk állami füg-. getlenségünket és végül -a belső jólét feltéte­leinek fejében sohasem szabad a vásárra vinnünk sem függetlenségünknek teljesebb igényét, ^ sem a határokon túl élő magyarság emberi és nemzeti jogainak a biztosítását. A nagyhatalmak vitáiba való beavatkozás­tól józanul tartózkodnunk kell, (Helyeslés és tapsa néppárt soraiban) ellenben arra kell törekednünk, amennyiben -ez tehetséges, hogy' legfőbb céljainkkal a népek egyetemes béke­erőfeszítéseibe kapcsolódjunk bele. Nekünk magyaroknak valóban főbenjáró érdiekünk a béke, már csak azért is, mert a magyarsági biológiai pusztulását vonhatná maga után, ha mégegyszer átgázolna; országunkon a háború aeélszékere. A háborút tehát csak őrültek vagy gonosztevők kívánhatják, (Taps a néppárton.) Mi teljes meggyőződéssel osztozunk a Vatikán lapjának abban- az állásfoglalásában, hoev a béke által még mindent meg tehet nyerni, de a háború mindennek az elvesztésével fenyeget. (Úgy van! Úgy van! Taps a néppárton.) Külpolitikai kapcsolatainkat elsősorban és • alapvetően földrajzi helyzetünk határozza megí. A kiilpoiliiikában a geográfiai tényezők min­den egyéb tényezőné 1 erőteljesebben érvénye­sülnek. Földrajzi helyzetünk is alapvetően •arra utasít bennünket, hogy állami független­ségünk érdekében minden tőlünk telhetőit meg­tegyünk, hogy leghatalmasabb tőszomszédunk­kal, a Szovjetunióval va^ó viszonyunkat a köl­csönös bizalomnak és az. érdekek kölcsönös tiszteletben'!artásának szilárd, állandó alapjára helyezzük. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés és taps a néppárton.) Tudatában kell lennünk an­nak, hogy halálos veszélyt idéznénk a fejünk­re, ha országunkat lábba a látszatba hagy­nánk keverni, helyesebben: ha mi maigiunk esetleg abba a látszatba kevernénk országun­kat, hogy hajlandóságot mutatunk arra» hogy valaminő szovjet-ellenes politikai, gazdasági vagy világnézeti összefogás bázisául odaadjuk magunkat. (Helyeslés és taps a néppárton.) A Brit Birodalommal és .az Északamerikai Egyesült Államokkal is nyomós érdekünk a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán nyugvó jóviszony fenntartása- Az európai szárazföld­nek, a kontinensnek második nagyha'tialmáva:]. a szellemi nagyhatalmi állását soha el nem vesztett Franciaországgal, amelytől! kultúránk a modern latinités és a szabadságtörekvések sok nemes indítását is vette, szintén töreked­nünk kell a gyümölcsöző gazdasági, kulturális és poliltikai kapcsolatok kiépítésére. (Helyeslés és taps a néppártom.) . Igen nagy hiba vonna, aimefly súlyosan megbosszulhatná magát, ha erőnket és jelen­tőségünket felülmúló szerepekre akarnánk vál­lalkozni. (Úgy van! Úgy van! a néppárton.) Azt a szerepet, amelyet a népek családjában . vállalni akarunk, mindig szigorúan erőnkké 1 kell arányba, hoznunk- Végreval-ahára minden . álmodozó magyarnak is ki kell már gyógyul- . • nia abból a tévhitből, mely szerint még mindig Vég nagyok vagyunk ahhoz, hogy híd akar­junk lenni Kelet és Nyugat között. Mi sem vádló ügyészek, sem védő ügyvédek, sem köz­vetí'tők nem lehetünk nagyhatalmi perekben, mert ehhez kicsinyek vagyunk. (Ügy van! Ugy van! HelyesUs és taps. a néppárton.) Ha .?? híd

Next

/
Oldalképek
Tartalom