Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-12
597 Az országgyűlés 12. ülése 1947. évi október hó 28-án, kedden, 558 a magyar ipari munkásság és parasztság legnagyobb pártjának nevezte magát- A szoeiálderaokratapárt hasonlóképpen nagyszámú paraszti voksokra hivatkozik. A nemzeti parasztpárt kizárólag és a független kisgazdapart túlnyomólag ugyancsak a parasztságra támaszkodik. Ha ez így van, ahogyan mondom, — márpedig ellenvetés alig volna elképzelhető — akkor ez az összeállítás garanciáját jelenti annak, ami a nemzet biztos és nyugodt fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a parasztság rovására semmiféle más osztályérdek nem fog érvényesülni. Ez annál könnyebb, mert _ az ipari munkásság családfája éppenúgy, mint a középosztályé, az első, de legfeljebb a második fokon már a parasztsághoz ér. A magyar társadalmi osztályok csak testvérek lehetnek, amelyek^ sorsukat csak együtt biztosíthatják és javíthatják meg. (P. Ábrahám Dezső (md): Azok is faluról jöttek be Pestre!) Kossuth Lajos állapította meg, hogy a paraszt tartotta fenn magyarnak ezt az országot, s Magyarország nyomban megszűnik, ha megrendül parasztsága. (Ugy van! TJgy van!) Az 1945-ös földreform ezt az országfenntartó parasztságot erősítette meg és tette a demokratikus köztársaság legszilárdabb bázisává. Kell, hogy mindéin költségvetés és minden felhatalmazás ezt a szempontot figyelembe vegye. Ismétlem, ellenzéki álláspontomnál fogva a felhatalmazásit feltétel nélkül meg nem^szavazhatom. Amennyiben a Ház határozatának meghozatala előtt a kormány részéről olyan nyilatkozat hangzanék el. amely a pártunk által feltételként megjelölt politikai bizottság beiktatásait tartia,knazná, magam és pártom ezt az álláspontunkat a szavazásnál korrigálni fogjuk, (Helyeslés és taps a magyar demokratavárton. — Révai József (kp): Benne van a javaslatban!) Elnök: A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr kíván szólni. Rónai Sándor kereskedelem- és szövőiképetügyi miniszter: T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém benyújtani a szövetkezetekről szóló 1947:XT. te, 185. '^és " 186. §-ában foglalt határidők (meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és közlekedésügyi. valamint az igazságügyi bizottságokhoz való utasítását. Egyszersmind kérem a házszabályok 74. §-a alapján annak kimondását, hogv a bizottságok a benyújtott javaslat tárgyalását a 35. §-ban előírt három nap mellőzésével kezdhessék el. T- Országgyűlés! Van szerencséim beinyuitani a magyar köztársaság kormányának az Országos Szövetkezeti Hitelintézet felállításáról szóló jelentését. Kérem a jelentésinek a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságokhoz való utasítását. Ehiök: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot és jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja ÍS I előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr álltai javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a törvéiny ja vaslatnak a bizottsági tárgyalás megkezdésiére előírt háromnapos határidő mellőzését kérte, kérdem a ifc. Országgyűlést, méltóztatik^e ehhez hozzájárulná? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Farkas György jegyző: Bechtler Péter! Bechtler Péter (szd); T. Országgyűlés! -Nem célom, hogy hosszú politikai fejtegetésbe bo• osátkozzam. (Zaj.) Elnök: Figyelmet kérek, képviselő urakBechtler Péter (szd): Az utóbbi napok eseményei ás a szociáldemokratapárt kommüni••- kéje azonban szükségessé teszik, hogy néhány szóban érintsem pártunk álláspontját a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ma, amikor azt látjuk, hogy az amerikai tőke imperialistái a szociális demokráciát építő államok ellem harcot hirdetnek, tudjuk, hogy hol a helyünk és nemcsak szomszédos helyzetünknél fogva, valaminít a felszabadulás iránti hálánkból foglalunk a Szovjetunió mellett állást, hanem szocialista meggyőződésünk is oda állít bennünket a mellé az állam mellé, amely a világtörténelem legnagyobb forradalmát, a szociális forradalmat indította el és minden erejével építi az új szocialista ál• iamot. Noha az egész ország figyelme az október 25-án és 26-án tartott pártválasztmányi ülé« felé irányult, előzőleg sok találgatás, volt, hogy a szociáldietmokratapárt ezt a pártválH súgnak látszó helyzetet hogyan tudja átvészelni és hogyan bírja a párt ismét a politikai életben a felszabadulás óta megszerzett preszitizséb politikai súlyát újból visszanyerni. Meg kell mondanom: nem mindenki volt azzal az érzéssel eltelve, hogy a szociáldemokrataipárí esetleges gyengülése nagy veszélyt jelent az országra és a demokráciára. Voltak olyanok is, akik örömmel vették volna, ha a pánt ereje gyengült volna és ezzel a demokrácia is vesztene az erejéből. Akik^ ilyen várakozással voltak, azok ma csalódva érezhetik magukat, mert a" pártA T ála!Sztmáriiyi határozat egységes állásfoglalása eloszlathatta ©gyesek vágyakozását és megerősíthette azoknak a táborát, akik őszintén akarják a demokratikus szocializmust építeniA mi pártunkban nincs jobb- és baloldal. Ebben á pártban marxista szocialisták vannak, akik százszázalékig magukévá teszik a szoeiáldeuiiokratapárt netvenötesztendős osztályharcos tradícióját. Egyetlen célunk olyan politikát csinálni, amellyel minél előbb elérünk a yégeélhoz. a szocializmushoz. Az, hogy . pártunkban demokrácia van és taktikai kérdésekben méha viták merülnek fel, egyáltalában nem érinti szociáldemokrata meggyőződésünket és a szocializmusba vetett hitünket. A pártválasztmány határozati javaslata világosan megmutatja, hogy mik .a céljaink és mi úgy látjuk, hogy ezen az úton elérhetjük, hogy egy szociálisabb életet alakítunk _ ki. valamint a demokráciát is továbbépíthetjük. . Előttem felszólalt képviselőtársaim közül néhányan nincsenek megelégedve az eddig elért eredménnyel és a nemzeti jövedelem megoszlásával. Az eredmények felmérésénél vegyük figyelembe azt, hogy honnan indultunk el. Ezt lá'íhatjuk akkor, ha figyelembe veszsziik bármelyik város vagy az ország egész területének helyzetét abban az időpontban, amikor a front átvonult rajta. Balogh képviselőtársam rámutatott arra, hogy 1944 október havában, amikor a tiszántúli vidék egy része f elszabadult és ász első ideiglenes nemzeti kor-
