Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-12

551 Az országgyűlés 12. ülés® 1947. A háborús -múlttal való .végleges leszámolás, a földreform, az 1945-ös választás, az új államforma, a pénz stabilizációja, diplomáciai és kereskedelmi kapcsolataink kiépítése, elszántságunknak és áldozatkészségünknek olyan heroikus eredményei, amelyek azt igazolják, hogy Debrecenben megtaláltuk a helyes utat, amelyre a nemzetet rá kellett vinni, azt az utat, amelyről sem külpolitikai tekintetben» sem belpolitikai kérdésekben letérnünk nem szabad. Ilyen eredmények mellett olyan zökkenők, mint amilyen egyetlen egyszer, május végén előfordult, feleslegesek. Őrülök, hogy a demokrata néppárt, amely a maga világnézeti jellegével, szinte szándéka ellenére is könnyen külpolitkai disszonanciát támaszthatott volna, maga követeli a. kormánytól, hogy -— és ezt idézem Barankovies István képviselőtársam október 7-i beszédéből — (olvassa): »A külpolitikai, kérdésekből minden világnézeti és, minden érzelmi elfogultságot kapcsoljon ki a kormány«. Ha ezt követelésként állítja a kormányzat elé, bizonyára maga is elvként vallja. De ha már a világnézeti kérdést felvetette, nem hallgathatom el az aggodalmamat — úgy ie mint törvényhozó, úgy is mint pap, — amiatt, hogy mint világnézeti párt is szükségesnek látta, külön egyénileg vállalni az egyház képviseletét a magyar parlamentben(Eckhardt Sándor (dn): Sohasem vállaltuk az egyház képviseletét! Nem vagyunk az egyház képviselői!) Nem hivatkozom arra, hogy ez éppen akkor történt, amikor a francia választás példája szerint ez a legkevésbbé. időszerű, nem hivatkozom arra, hogy a legilletékesebb testület, a magyar püspöki <kar sem tartotta időszerűnek egy világnézeti párt jelentkezését, csak hivatkozom arra a korrekt nyilatkozatra, amelyet Barankovies István t. kepváselőtársiaim maga tett itt a parilamenfr ben, amikor a látszatok ellen védekezett. Kár, hogy ezt a látszatot már a választási kampány elején is nem ilyen határozottsággal «minősítette tévedésnek. (Felkiáltások a néppárt soraiban: Többször megtette!) Kérem, ő személyében megtette. (Felkiáltások a parasztpárt- és a kommunistapárt soraiban: Hol? Hol! — Keresztes Sándor (dn): A »Hazánk«-ban és győri beszédében! — Zaj. — Az elnök csenget-) Én magam láttam olyan körlevelet... (Parragi György (md): De mást mondottak az agitátorok! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Közbeszólások a néppárt soraiban.) Balogh István (md): Kérem, t. képviselőtársam szem elől téveszti,- hogy a kettős kereszt Magyarországon ma is benne, van a címerben és nem politikai jelvény és nem vallásos jelvény. (Egy hang a néppárt soraiban: Annál inkább nem kell kihasználni!) Ehhez tehát jogunk volt (Parragi György (md): Mit mondottak az agitátorok? — Pfeiffer Zoltán (f ) : Csak kettős kereset és a halom, ott van a pártelnök...) Csodálom, hogy olyan ingerültséggel fogadják ezt az egészen tárgyilagos közlésemet. (Egy hang a néppárt soraiban: Valótlanság!) Ez nem valótiainság, ezt vissz utasítom, mert a saját füleim hallatára egy magát kisgazdapártinak maszkírozott titkár, — nem kisgazdapárti az illető, de a kisgazdapárt színeiben .agitált — olyan tiszta, desztillálj nyilas frazeológiával dolgozott az önök pártja számára, hogy önöknek bizony ezt ívi október hó 28-án, kedden. 552 akkor... (Taps a kommunistapárt soraiban, — Egy hang a néppárt- soraiból: Talán kisgazdapárti ruha volt rajta f — Zaj. — Az elnök csenget.) . Ismétlem és folytatom. (Gáspár Mihály (dn): Szomorú, hogy egy magyar pap így beszél!) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. • Balogh István (md):. Kikérem magamnak ezeket az ostoba megjegyzéseket. (Csépé Jenő (dn): Pedig egy magyar gazdia mondta!) Kikérem magamnak egyszersmindenkorrá! (Zaj. —- Az elnök csenget-) Tessék elolvasni majd a naplót, mennyire voltam tárgyilagos vagy szubjektív. (Vásáry József (f): Amikor bennünket nyálazott, szépen tárgyilagos volt! . — Pfeiffer Zoltán (f): Denunciáló magatar-: tást vállalt itt a -képviselő úr, jobb tudomása elk-nére!) Meg kell mondanom, szerény véleményem szerint mégis van ennek a pártnak hivatása és ez az : megkeresni és megtalálni a kibontakozás útját abban az irányban, hogy az egyház és a demokrácia viszonya minél zavartalanabb legyen és egymást támogatva és segítve együttesen szolgálják népünk boldogabb jövőjét. . . A franciaországi választásokat kommentálva, azokhoz minden párt sajtója hozzászólt. Méltóztassanak megengedni, hogy némely szempontjra én is kitérjek. Ma divatos szó a polarizáció. Tévednek azok- akik azt hiszik, hogy a polarizáció aliapja vagy választóvize a világnézet. A most folyó polarizáció kikri<?~ tályosodási pontjai lehetnek gazdaságiak, lehetnek nagyhatalmiak, lehetnek szociálisak, de semmi esetre sem világnézetiek. Ezért téves az a megítélés, .amely a franciaországi» katolikus* párt más pártokba való' felszívódásainak okát az egyház^ gyengülésében látja. Az egyház a maga kétezeréves tapasztalatával soha sem szeretett egyetlen politikai pártba zsugorodni. A legkevésbbé volna erre oka Franciaországban, ahol éppen úgy katoliknis iaz a nem tudom — nem ismerem a végleges eredményt — 40 százalék degaulleista vagy az a 30 százalék kommunista vagy az a 20 százalék szociáldemokrata. Miért bízná az egyház a > maga érdekeinek képviseletét ott is egy pártra' amikor ezt minden .más •párt is szívesen vállalja, de legalább is -sérteni nem akarja? Már ez a körülmény is bizonyítja, hogy a polarizálódás alapja nem a világnézeti különbség. Csak így és nem a külön világnézeti párttal való operálás útján valósulhat meg Barankovies István reménye, amelyhez magam is csatlaikozoni és vele egyetértek: hogy valamikor majd találkozik a kereszténység, a ^demokrácia .és a szociális gondolat. De ha így elkülönülve jár az egyik vagy a másik, akkor lesz demokrácia kereszténység nélkül és szocializmus demokrácia nélkül. Rajtunk is múlik valami, hogy ez ilyen vagy olyam. irányban fog-e fejlődni. . Nemrégen olvastam olyan programot is, hogy: ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért. Ahogyan ezért sem, lelkesedik mindenki, amazért sem lelkesedhetik mindenki, joga van választani. Mi, azonban azon vagyunk és arra törekszünk, hogy a különböző pártokon belül is valaötnikor találkozzék ez a hármas egység. Ismétlem, nem ismerem a pontos számokat, hl szén még nejn is érkeztek meg, nem tudom. hogy Parisban, illetőleg Franciaországban r a választás eredményéhez képest milyen mér-