Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

405 ; Az országgyűlés 10, ülése 1947. ményt, az esküdtek tanácskozásában a szakbíró nem vehetett részt, ott tehát a kiküldött esküdtek a tényállást, a bűnösség megállapítását teljesen szakember közbenjötte nélkül szögezhették le és mondhatták ki. Ez árgarancia tehát az esküdtszéki eljárásban nem volt meg. Annál inkább méltánylandó ez a garancia ebbein az eljárásban, amikor nemcsak a tárgyalás lefolytatását vezeti az igazságügy miniszter által kijelölt szakbíró, hanem a tanácskozások során is jelen van. Hogy azon" ba,n ne oktrojálhassa a maga akaratát a muii" kásbírákra, a szavazás menete az, hogy a munkásbírák közül a legöregebb, tehát feltételezhetően a legtapasztaltabb szavaz először, a többi munkásbíró utána és a szakbíró csak ezek után adja ile a maga szavazatát- Kétségtelen tehát, hogy a szakbírónak ez a nagy, erőteljes bevonása garancia ' arra, hogy a munkásbíróság az igazság követelményeinek megfelelően fog eljárni: Egy másik garancia, igen t. Országgyűlés, az, hogy a munkásokat, akik a törvényjavaslat szerint ezeket a külön tanácsokat alkotni fogják, abból a munkás&lemből választatja ki a törvényjavaslat, amely munkáselem a legérettebb, világnézetileg a legfejlettebb,, amely munkáselem tehát mérlegelni tudja az általános helyzeit mellett a konkrét kérdést és szem előtt tartva természetesen &, közérdeket, a dolgozók érdekét, igazságosan, helyesen fog eljárni az előtte lefolytatott konkrét esetben, az eléje állított vádlott ügyében. A munkásbírákat tehát a nagyüzemeknek, a nagyipari és bányavállalatoknak dolgozóiból jelölik ki. Minden üzemben száz munkásra esőleg az üzemi bizottság kijelöl egyet a tábla területén, mert minden ítélőtábla terülieltén csak egy tanács lesz, tehát csak a nagy központokban működik ez a tanács és ezek közül a kijelölt munkások közül az igazságügyminiszter sorsolja ki azokat, akik hat hónapon keresztül a bírói funkciót végezni fogják. (Zaj.)'A következő hat hónapra újabb kijelölés, újabb sorsolás történik. ^ A munkásból nem lesz tehát eltompult érzékű, a szokás miatt többé nem elég élénk figyelmű szakember, profeszszionátus. ezért rövid időre, hat hónapig gyakorolja csak a bírói funkciót, s utána új kijelölésnek van helye. Ezek a . ki jelölendő 'munkások nem vehetők a fiatal, lobbanékony, nem elég érett megfontolásű munkások köréből, hanem «legalább harminc éveseknek kell lenniük. Ez szintén garancia a munkásbírák komolysága " szempontjából. Hadd említsem itt meg, hogy szakbíró, ítélőbíró a magyar törvények szerint huszonhatéves korától kezdve lehet a képzett ember. Ha a huszonhatéves kor egy képzett embernél garancia már arra, hogy kellő komolysággal ítélheti meg az eléje kerülő ügyeket, mennyivel nagyobb garancia az, hogy a niunkásbírák életkorát minimálisan harminc' évben szabja meg a törvényjavaslat. Egy további garancia, t. Országgyűlés, hogy a törvényjavaslat szerint a, munkásbírósági tanács kötetes minden esetben szakértőt meghallgatná. A szakértő meghallgatása any nyit jelent, , hogy a munkáskülöntanács elé kerülő konkrét ügyben az illető szakmának, az illető kérdésnek a bíróság által kijelölt: szak • értője leszögezi, elmondja szakszerű véleményét. Természeteden a munkásbírósági tanács nincs kötve ehhez, de nyilvánvaló, hogy a évi október hó 23~án, csütörtökön. 406 szakértői vélemény kötelező igénybevétele alkalmas arra, hogy kellő tájékozódottságot, tehát az igazságos ítélethez kellő alapot szerezzen ez a különtanács. (Zaj.) A bírósági szakértőn kívül "a védelemnek joga van ellenőrző szakértőt állítani. Joga van tehát a saját * szempontjainak megfelelően szakszerű oldalról megvilágíttatni az ítélet tárgyát tevő kérdést. Hogy azonban az eddigi tapasztalatok alapján ne kelljen attól tartanunk, hogy ein" nek a külön szakértőnek beállítása az idő elhúzását, a tárgyalás végtelenségig való prolongálását, az ítélet kitolását jelenti, az ellenőrző szakértő ^meghallgatásának csak akkor van helye, ha a vádlott az ellenőrző szakértőt a tárgyalásra magával viszi, tehát nem kell az elhúzástól tartani. Ezt azért hangoztatom, igen t. Országgyűlés, mert méltóztatnák tudni, hogy az uzsorabírósági eljárás már magában véve gyorsított el járás. Három nap alatt ugyanis a vádlottat bíróság elé kell állítani, további három nap alatt rendesen le kell folytatni a tárgyalást, a bizonyítási e]ljárast. Ez az eljárási szabály természetesen megmarad, csakhogy a három map alatt ne)m a hivatásos uzsorabíróság, hanem a munkás-különbíróság elé kell állítani a vádlottat. És hogy ellenőrző szakértők végtelen huzavonájával ne lehessen kitolni az ítélkezést, azért tïgy rendelkezik a törvényjavasliait, hogy az ellenőrző szakértő csak akkor vehető igénybe, amieíiinyiben ez időieltolást nem jelent, amennyiben tehát a védelem a szakértőt a tárgyalásra előállítja. További garancia, t. Országgyűlés, az, hogy rendkívüli perorvoslatoknak van helye. Fellebbezés nincs, felülvizsgálati, semmisségi panasz nincs, de természetesen van újrafelvé tel. Ha a munkáskülönbíróság elítélt egy vád lottat, és ezt a vádlottat az ítélet alapján becsukják, semmi sem akadályozza meg, hogy normális eljárással lefolytatandó újraíelvétel során kívánja perének revízióját, De, amint mondottam, elz az alapítélet végrehajthatóságát az újrafelvétel általános szabályai szerint neon befolyásolja. (Egy hang as ellenzék so taiból: Fel lehet akasztani.) További korrektívum a kegyelmi jog, amely különösen fontos esetleges halálos ítéletek hozatalánál, mert . -ha ez a bíróság halálos ítéletet hoz. a törvényjavaslat, illetőleg a hozandó törvény rendelkezése szerint egyúttal határozatot hoz abban az irányban, hogy kegyelemre ajánlja-e* a vádlottat vagy nem, és ezen határozat alap ján a köztársasági elnök úrnak módjában áll kegyelmet (gyakorolni. Ez tteihát a korrektívuma annak, hogy halálos ítélet esetén is a köz* társasági elnöknek módjában van belelszólni abba, hogy az ítélet csakugyan végrehajtható-e vagy nem. T Országgyűlés! Ezekben ismertettem lényegéiben a törvény javaslatban foigllialt rendelkezéseket és azokat a garanciákat, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz arramézve,, hojgy ezektől a különbíróságolktól csakugyan igazságos ítéletet várhassunk. A törvényjavaslattal szemben már, a bizottsági tárgyalás során felmerültek bizonyos elleovetések, és kétségtelenül ilyen természetű ellenvetésekkel foígunk talllálkozni a mai pile1 numbeli tárgyalás során is. Az ellenvetéseik lényege az, ha .nekünk gazdaságii bajaink vannak, ha tehát árdrágító cselekményekkel veszélyeztetik, életveszélyes helyzetbe hoznák a 26*