Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
£03 Az országgyűlés 10. ülése 1947. eül és ezek közül főleg 1 azokkal, akik az árdrágítást üzletszerűen űzik, akik árdrágításért már büntetve voltak, vagy ha nem voltak még hüntetve, az árdrágítás jelentős illetéktelen nyereséget jelent nekik. Főleg azokat kívánja a kutöntanácsok elé állítani ia törvényjavaslat, akik az árdrágítás elkövetése által jelentős illetéktelein nyereség; elérésére törekszenek. A törvényjavaslat második fontos rendelkezése az, hogy a jelentős visszaéléseket elkövető árdrágítók ne a mostani uzsora-bíróságnak nevezett rendes törvényszéki tanács elé kerülj éneik, hanem egy munkásbíróság ítéljen felettük, (Élénk helyeslés és taps a kommunistapárton.) ne a szakbíró, ne a normál-deliktumok, a megszokott bűneselekmé < nyék felett ítélni hivatott bíróság elé kerüljenek ezek az árdrágítók, hanem egy tanács elé» amelynek tagjai azok sorából kerülnek ki, akiket , az árdrágítás elsősorban érint, akiknek létfeltételeit veszélyezteti az árdrágító cselekmény. (Helyeslés a • kommunistapárton.) Szóval a törvényjavaslat azt kívánja, hogy külön munkástanácsokat szervezzünk, amely munkástanácsokban négy munkás egy szakbíró elnöklete alatt tárgyalja le az említett árdrágító cselekményeket és ítéljen felettük, ítéljen —- értsük meg — olyan módon, hogy megállapítja ez a tanács az eléje állított vádlott bűnösségét és egyben ki szabja az alkalmazandó büntetést js. (Helyeslés a kommunistapárton.) T Országgyűlés! Természetesen azt. hogy milyen visszaélés minősül (bűntettnek és hogy az illető bűntettre milyen büntetés alkalmazható, illetőleg az alkalmazható büntetésnek melyek a határai» törvény, illetőleg törvényerejű rendeletek írják elő, de hogy az adott esetben fennforog-e bűncselekmény és a fennforgó bűncselekmény esetén a tettest milyen büntetéssel kell sújtani, azt állapítsa meg az a külöiitanács, amelynek munkástagjai a saját bőrükön és a saját osztályostársaik, a saját .munkástársaik bőrén érzik azt, hogy . mit jelent az a cselekmény, amelynek tettese vádlottként eléjük állíttatik. A törvényjavaslat tehát 1 éppen ebből a szempontból kiveszi ezen bűncselekményeket a rendes ítélőbíróságok, a rendes uzsoraíbíróság hatásköréből, amely uzsorabíróság ítéletei eddig, sajnos» nem megnyugvást, hanem közfelháborodást keltettek, (Ügy van! Ügy vari! a kommunista^ púrton.) kiveszi ezeket a bűncselekményeket és odautalja a négy munkástagból álló és egy szakbíró elnöklete alatt működő külön munkásbíróság elé. Ez tehát ennek a törvényjavaslatnak a második rendelkezése. Harmadik nevezetes rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy az ellen az ítélet ellen, amelyet a munkásbíróság* hoz, rendes perorvoslatnak nine« helye. (Élénk helyeslés és Uaps a kommunistapárton') A, munkásbíróság kimondja a maga ítéletét és ez az ítélet végrehajtható, hogy ne «ismétlődjék meg az, ami a 'népbíróságok esetében nagyon gyakran megtörténik, hogy a népbírák politikai deliktumokban bűnösnek mondtak ki valakit és nem egyszer komoly büntetéssel sújtottak, mire az illető «a szakbírókból álló fellebbezési tanács elé került és ez a fellebbezési tanács semmivé tette, felrúgta, hogy úgy mondjam, gúny tárgyává tette a népbíróság ítéletét. (Úgy van! Úgy van! a konimunistíapárftan. — Földes Mihály (kp): Ebből elég!) A munkásbíróság^ ítéletét tehát nem lehet megfellebbezni. (Élénk helyeslés a kommunista-párton.) évi október hó 23'án, csütörtökön. 404 ' Megengedem, azt, igen t. Országgyűlés, hogy ez nagyon kivételes rendelkezés, (Felkiáltások a kommunistapárton: Az kell!) mert hiszen jogrendünk a »fellebbezés egész skála ját állapítja meg, de ebben a kivételes időben, ebben a kivételes helyzetben, amikor ilyen kivételes szabadsággal garázdálkodtak az árdrágítók, (Földes Mihály (kp):' Raboltak!) kivételes, rendelkezésekkel kell ennek véget vetni. Éppen ezért azt hiszem, megnyugtató 1 hatású lesz az, hogy ezeknek a munkásbíróságoknak árdrágítási ügyekben hozott ítéleteik nem elsőfokúak, hanem véglegesek lesznek, amelyek végrehajthatók. Természetesen nyitva maradnak a rendkívüli perorvoslati módok, a perújítás, a jogegység érdeké' ben való apellálás, amelyek azonban az ítélet végrehajtását nem érinthetik- (Helyeslés a. kowmunisfapárton.) T. Országgyűlés! Amikor azonban azt kívánja a törvényjavaslat, hogy a súlyos, jelentékeny árdrágító deliktumok ezek "elé a kivételes munkásbíróságok, munkástanácsok elé utaltassanak, _ akkor egyúttal számol a jogérzéknek, az igazságosságnak azzal a ki' vánalmával is, hogy bizonyos -garanciákat adjon arra, hogy ezek a munkástanácsok nem puszta szenvedélytől, nem személyes animôzitástól vezetett, hanem valóban az igazságot kutató, de a közérdeket, a dolgozók érdekét mindenekelőtt szem előtt tartó ítéleteket hozzanak. (Egy hang a függetlenségi párton: Pártszempontból! Az egész ország dolgozik! — Zaj a kommunistapárton-) $í"em partszem" pontból, t. képviselőtársam, mert nem egy pártnak érdeke az, hogy Magyarországon a spekulációt megfékezzük, (Ügy van! Ügy van! — Zaj a kommunistapárton.) ez az ország érdeke, a dolgozók érdeke, (ügy van! ÜPJJ van! a kommumstapárton.) Mondom, t. Országgyűlés, a törvényjavaslat igenis statuál, tartalmaz olyan rendelkezé' seket, amelyek minden jogi érzékkel az igazságot kutató ember megnyugvására szolgál' nak abban a tekintetben» hogy nem egy tobzódni akaró tanácsnak, hanem az igazságot és a közérdeket kereső munkásbíróságnak az eljárásáról és ítéletéről van szó. Hadd soroljam fel ezeket a garanciákat(Halljuk! a kommunistapárfon.) Az első ga" rancia mindjárt az eljárás kezdetén az, hogy az ügyész, tehát az állam rendjét őrizni hivatott igazságügyi szerv állapítja meg azt, hogy az illető cselekmény olyan súlyosságú-e, amely ez elé a bíróság elé tartozik- Megvan tehát a törvényes garanciát jelentő szűrője azoknak a f bűncselekményeknek, amelyek a rendes bíróságtól elvonatnak és e külön tanácsok elé utaltatnak. A másik garancia az, hogy a tanácsko zást, természetesen a tárgyalást is v szakbíró vezeti, tehát az ítélkezésekben, a ténymegállapításban, a jogi konzekvenciák megállapításában gyakorlatlan munkásbírókat, mint * elnök, egy szakbíró vezeti. Ez nem annyit je• lent, hogy a szakbírónak módjában lesz r a maga akaratát ráerőszakolni. a munkásbírókra, hanem annyit jelent, hogy a szakbíró a szakember szemüvegén át nézett tényeket és jogi kérdéseket megmagyarázza a munkásbíróknak a tanácskozás során is. - T. Országgyűlés! Legyen szabad ennek . kapcsán megemlítenem, hogy a régi magyar , esküdfszéki eljárásban, amely Magyarországon először jeientett népbíróságféle intéz"
