Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

385 Az országgyűlés 9. ülése 1947. hogy nem a dolgozók érdekében, hanem ellen kezőleg, a tőkések érdekében. Ennek igazolására leg-yen szabad városomból, Pées városából, egynéhány példát, idehoznom a t. Ház elé. Az Első Pécsi Bőrgyár Rt. a felszabadulás óta állandóan emelkedő kapacitással dolgozik és eddig^ rendben fizette is az adóját Most mégis az a meglepő eset történt, hogy a pénzügyi kormányzat január 1-éig visszamelnőleg a vállalat társulati adóját 6 százalékról leszállítptat 3.5 százalékra és ezzel a furcsa kedvezménnyel" azt érte el, hogy a jólmenő, jól pro« peráló üzem most nem fizet- adót, mert hiszen » etőre ötszázezer forint adótúlfizetésben van. Nem arról van tehát szó, hogy a pénzügyi kormányzat bizonyos körei nem kutatják fel elég szorgalmasan az új jövedelmi forrásokat, hanem egészen egyszerűen arról van szó, hogy a már meglévő, kézben lévő^ pénzügyi jövedelem egy részéről lemond a pénzügyi kormányzat akkor, amikor minden egyes fillérre szükség van az államháztartás egyensúlyának biztosítására, amikor közgazdászaink azon törik a fejüket, hogy a hároméves terv végrehajtásához' szüksége* összeget hogyan szerezzék meg. Az üzem tehát tudna fizetni, de nem kell fizetnie. Sajnos, nem ez az egyedüli példa, amely azt bizonyítja, hogy itt hibák vannak. Ugyancsak a Pécsi Bőrgyár esetét kell felhoznom. A gyár kérésére az Anyag- é

s Árhivatal ez év márciusában a bőrgyár ipari áramának árát 50 százalékkal leszállította és kb. 50 fillérben állapította me'g akkor, amikor ugyanezért az áramért Pécs városa egy forintot fizet a MESzHARt-nak. amelytől vásárolja az áramot. Nem akarok itt számokat hozni, hogy ez mennyi ráfizetést jelent a város szempontjából, de rá kell mutatnom egynéhány következményre, amely ebből az egészen furcsa intézkedésből ered. Az első az, hogy a város dolgozói, a- kisembereik fizetik meg a pécsi üzemek által használt áramot, nem 50 fillér erejéig, hanettn teljes egészében, mert hiszen az Anyag- és Árhivatal gondoskodott arról, hogy ez az árleszállítás visszamenőleges ha" tályú legyen, mégpedig a felszabadításig; ennek következtében természetesen a nagyüzemek túlfizetésben vannak a várossal szemben s erre hivatkozva nem fizetnek, viszont igénybe! veszik az áramot. Az áramot meg kell venni, megveszik tehát a pécsi kisembe* rek, a pécsi dolgozók a tőkések javára.De a másik következmény az, hogy a pécsi közüzem ennek következtében sike'resen tönkre fog menni. Tönkre fog menni azért, mert nem tudja fedezni a kiadásait, nem beszélve arról, hogy a hároméves terv beruházásaihoz szükséges összeget ennek következtében nem tudja, előteremteni. De nőm tudja előteremteni saját dolgozói számára a téli szükséglet fedezésére szükséges összeget sem s így- a pécsi közüzem dolgozói a tél ellőtt ellátatlanok, s a város kölcsön után futkos, hogy mégis teljesítse' dol" gozóival szemben kötelességét. Ugyanakkor azonban a nagyüzemek tulajdonosai _ azon giontdolkóznak, hogy ;

aiz Anyag- ós Árhivatal ajándékának jobb kihasználására milyen villamosgépekelt állítsanak be, hogy az ingyen" úramot jobban tudják használni. T, Országgyűlés ! Mi, kommunisták, azt valljuk*, hogy az ilyenfajta jelenségeik nem véletlenek és ' tűrhetetlenek, -mert n

em az 'az ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi ok'óber hó 22-én, sz rdón. . . 386 elv érvényesül az ilyenfajta, pénzügyi politikában, hogy fizessenek a gazdagok, hanem az, hogy kíméljük a gazdagokat, Ezzel az elvvel nem lehet megoldani az újjáépítés nagy feladatát, ez nem építő, hanem romboló elv. A dolgozók az ilyenfajta spekulációkat leleple" zik és visszaverik. A pécsi dolgozók feszülten várják, hogy a pénzügyi kormányzat végre a tőkét ott fogja meg, ahol van: a gazdagoknál. Kérjük a pénzügyminiszter urat, hogy az említett eselteket vizsgálja felül é

s intézkedjék^ úgy, hogy ez kielégítő legyen, de ne

J a tőkéseknek, hanem a dolgozóknak. (Taps a kommunistapárton.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a. pénzügyminiszter úrnak. Következik Kántor József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz vetőmag-ügyben. Kérelm jegyző képviselőtársamat, olvassa fel az interpellációt. Hajdú Emőné jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a kisemberek, az aszály- és vízkársujtott vidékek vetőmaggá

1 való ellátása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar" ról, hogy egyels aszály- és vízkár sújtotta vidékek alig kaptak valamit a 3000 vagon vetőmagból! 2. Hogy lehet az, hogy a kiosztott 3000 vagon vetőmagból Tolna vármegye csak öt vagonnal kapott? 3. Hogyan gondolja a miniszter úr ezeket a panaszokat orvosolni

1

!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kántor József (din) : T- Országgyűlés l Nagyon jól tudom, hogy az idei vízkárok és főképpen az aszály miatt igen gyenge, rossz volt a gabonatermés, úgyannyira, hogy a kenyérellátás terén nehéz gondokkal küzd a közellátásügyi kormányzat. "Azt is tudom, hogy a földmívelésügyi kormányzat az insé ges vidékek gazdái között 3000 vagon vetőmagot t. osztott ki a jövő évi kenyér biztosítása érdekében- A vetőmagelosztásba azonban minden jóakarat ellenére hiba is csúszott he. amely az egyénekre sérelmes, a jövő évi termelésre pedig hátrányos és kenyérkérdést is jelent. Alsódunántúlt ugyanis úgy bírálta el a hatóság, hogy ott jó termés volt. Tényleg országos viszonylatban itt volt a legjobb termés, hiszen maga Tolna megye 69 vagon minőségi vetőmagot adott az ország egyéb részeinek. Ebből a minőségi vetőmagból az ottani gazdák és kisemberek is kaphattak volna, de csak cserébe, éppen ezért nem tudták igénybevenni az aszály- és vízkársujtotta kisemberek, mert nem volt cseregabonájuk. A 3000 vagon vetőmagból viszont, ami pénzzel is fizethető volt. Tolna megye csak öt vagon nal kapott, amiből egy egy községnek alig jutott valamiCsak egy-két példát említek meg. (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Kajdoes községben a tavasszal a Sió és a Sárvíz-csatornák kiöntése folytán több mint 500 kat. hold őszi vetést pusztított el az árvíz. Igv azok az 5—6 hold földet kapott újgazdák, akiknek egyébként is alig termett volna meg a kenyerük, teljesen vagy részben kenyér és vetőmag nél kük vannak. De a régi gazdák is, akiknek földje az árterületre esik. A községi elöljáróság a termelési bizottsággal karöltve, igényheve ve a cséplési eredményeket, szigorú vizs gálát alapján 261 mázsa vetőmag szükséges-