Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-6

205 Az országgyűlés 6. ülése 1947. október hő 9-én, csütörtökön. 2Ü6 neve érdekében igazán semmi szükség sincs arra,' hogy új Seotus Viator-ok támadjanak bennünket választási eljárásúnk miatt. Nagy a gyanúm, t. Országgyűlés, hogy e választási manipulációk nagyrésze is a párt­titkárok túlbuzgóságából származott. (Mozgás az ellenzéki pártok soraiban. — Egy hang a függetlenségi párt oldaláról: Azok adták a kék cédulákat?) Ez a túlbuzgóság, amellyel minden pártban találkozunk, sok bajnak és még több félreértésnek az okozója. A párt­titkárok sok esetben nem a minőségre, hanem a mennyiségre néznek. Ezért van azután, hogy a taglétszám szaporításánál olyan eszközöket is igénybe vesznek, amelyek már a közérdek rovására mennek. Elterjesztik a hírt, hogy bi­zonyos állások elérése, a B-listáról való vissza­helyezés, különféle koncessziók elnyerése csak­is akkor lehetséges, ha az illető egyik vagy másik párt tagja lesz. (Szenner József (f): Csak az egyik!). Társadalmunk nagyobb ré­szének gerinctelensége mellett, amit ma még növel az általános szegénység is, érthető, hogy az efféle szelíden erőszakos akciók zűrzavart okoznak. Mondani is felesleges, mennyire káros az a köz szempontjából, ha a közhivatalok betöl­tésénél nem a rátermettség, a szakértelem, hanem pártpolitikai szempontok érvényesül­nek. Különösen káros ez, ha nem is kipróbált elvhű pártemberekről van szó, hanem konjunk­túra lovagokról, akik igen sok esetben két­három pártigazolványt is hordanak a zsebük­ben. Valóban elsőrendű érdeke a magyar de­mokráciának, hogy ezek a furcsa és destruáló párttoborzások mindenütt megszűnjenek. A pártélet a tömegek politikai nevelésére szorít­kozzék és a pártigazolváuyban ne magasabb fizetési fokozatra való ígérvényt lássanak az emberek. Mint koalíciós problémát kell itt említe­nem a sajtó magatartását. A kisgazdapárt fel­tétlen híve a sajtószabadságnak és feltétlen ellenzője mindenféle sajtócenzúrának. (He­lyeslés a néppárt és a függetlenségi párt sorai­ban. — tVásáry István (f): Saját minisztere adta ki!) Ma napilapjaink kivétel nélkül a pártok, legfőképpen a koalíciós pártok irá­nyítása alatt állanak. Ilyen körülmények kö­zött a "minden lapnál természetszerűen meg­lévő szerkesztői irányítás feladata, hogy ne adjanak tçret olyan megnyilatkozásoknak, amelyek a mostani nehéz időkben ZL pártok közötti békét, a társadalom egyetértését zavar­ják, sőt aláássák. Az sern szolgál demokrá­ciánk erősítésére, ha a lapok a pillanatnyi siker érdekében intézményeinket hevesen, de mint gyakran kiderül, igazságtalanul támad­ják. (Egy hang a néppárt oldaláról: Csak a személyeket!) A sajtó terén a legteljesebb szabadság hívei vagyunk, ezért ellenzünk mindenféle lap- és % könyvengedélyezési rendszert is, de egy elvhez feltétlenül ragaszkodunk: aki rá­galmaz vagy valótlant ír, feltétlenül vegye el büntetését. (Élénk helyeslés és taps az ellenzék soraiban. — Szenner József (f): A pártja nem tapsol, mi tapsolunk az ellenzéken! — Derült­ség az ellenzék soraiban.) T. Országgyűlés! Amikor pártom nevében kifejtettem helyzetünket a koalíción belül természetesen rámutattam egyes nehézségekre is. hogy azok orvosolhatók legyenek. Ezután az a feladat hárulna reám, hogy a miniszter­elnök úr programbeszédének egyes részleteit is méltassam, illeí'uőleg azokkal kapcsolatban pártom áltáisipontját kifejtsem. Méltóztassa­nak megengedni, hogy a miniszterelnök úr ál'tlal kifejtett gazdasági program részleteire ne igen térjek ki, hiszen ezekre vonatkozólag a törvényjavaslatok beterjesztése és a rende­letek kiadása alkalmával úgyis megteszi pár tunk észrevételeit és javaslatait. A részletek­nek amúgy sem időszerű boneolgiatása helyett tehát a program elvi jelentőségű kérdéseivel óhajtok foglalkozni. Kezdem külpolitikai helyzetünkkel. T. Országgyűlés! Magyarország külpoliti­kai vonalvezetését, a felszabadulás óta válto­zatlanul földrajzi helyzete határozza rtíeg. Két világháború elvesztésének tanulságai nyo­mán, amikor a német világuralmi érdekek szolgálatában véreztünk és buktunk el, iga­zán felesleges indokolni azt, hogy Magyaror­szág elemi létérdeke jóbarátságban lenni szomszédaival. Tekintetünk így elsősorban leghatalma­sabb szomszédunk, a Szovjetunió felé fordul. Az ő diadalmas seregei szabadították tel Ma­gyarországot Hitler és csatlósai uralma alól. Ez a tény már magában véve is irányt jelöl a Szovjetunióval való kapcsolatunknak, amit a miniszterelnök úr is méltán mondott a ma­gyar külpolitika számára alapvető fontossá­gúnak. Éppen ezért nagy tévedés lenne a szovjet-magyar viszonyt bármelyik párt kizá­rólagos ügyének tekinitleni. Ez a magyar po­litika egyetemét érdekli, és mindenkinek egy­forma érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a vi­szony a szó legteljesebb értelmében jó legyen. Mi viszont magyar nemzeti 'tulajdonságaink­ból kifolyólag hajiamosak vagyunk arra. hogy a magunk szerepét, jelentősiégét eltúloz­zuk. Minden magyar pártkülönbség nélkül csak azt kívánhatja az ország és a saját ér­dekében egyaránt, hogy a mostani nemzetközi (feszültség mielőbb békés megoldást nyerjen és korunk beláthatatlan jelentőségű találmá­nyai ne az emberiség pusztulását, hanem bé­kés munkáját és felemelkedését szolgálják. Teljesen egyetértünk a miniszterelnök úr beszédével abban is, hogy a földrajzilag tő­lünk távolabb eső nagyobb és kisebb orszá­gokkal is őszinte jóviszonyt s minél élénkebb és gyümölcsözőbb gazdasági és kulturális kapcsolatokalt kívánunk fenntartani és ápolni. Általában pedig a kormány 'külpolitikája nem lehet más, mint hogy mindenütt rokon­szenvet és megértést teremtsen a sokat szen­vedett magyar nép és országa iránt. Amilyen örvendetes volt számunkra, hogy a békeszerződés ratifikálásával nemzeti szu­verenitásunk újból helyreállt, annyira fáj­dalmasan érintett bennünket, hogy a jelenleg fennálló nemzetközi ellentétek folyománya­képpen Magyarország sem vétetett fal. az Egyesült Nemzetek sorába. Dinnyés minisz­terelnök úrral egyetértve hisszük és remél­jük, hogy a mostani kedvezőtlen dönltés elle­nére is nemsokára fel vétetünk az Egyesült Nemzetek közé. T. Országgyűlés! Áttérve a belpolitikai kérdésekre, jelenleg legidőszerűbbnek a gazda­sági kérdések gyors és hatékony megoldása látszik. Anélkül, hogy itt részletekbe boosát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom