Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-6

207 Az'országgyűlés 1 6. ülése 194? kőznék, pártunk nevében néhány megállapí­tást kívánok tenni. A kisgazdapárt a dolgozó szegény nép ér­dekeinek védelmére alakult és azt szolgálja ma is. Ebből következik, hogy a mostani kü­lönösen nehéz gazdasági helyzetben, amelyet az immár három éve tartó aszály tett különö­sen súlyossá, minden olyan intézkedést helye­se], amely a dolgozó nép életszínvonalát ja­vítja, (Taps a kisgazdapárt soraiban.) de fon­tosnak tartja, hogy a realitások mindenütt érvényesüljenek. A forint értékének védel­mére szükség van. Egy újabb infláció végze­tes katasztrófába döntené az országot, de az egyoldalúságoktól, a túlzásoktól óvakodni kell, mert azok veszélyeztetik a kormány gazdasági politikájának sikerét is. Óvakodni kell a túl­adóztatástól, mert az a különben fizetőképes adóalanyok megsemmisítésével járhat. Az államosítások terén a kisgazdapárt szerint nem mehetünk odáig, hogy pusztán az államosítás elvi sikere érdekében olyan tartós deficitet vállaljon az állam, amely különben elkerülhető volna. (Ugy van! a néppárt sorai­ban.) Általában pedig a kormány gazdaság­politikája ne tegye lehetetlenné adóztatással vagy máskép az egyéni kezdeményezést, amelynek a kisgazdapárt az ország újjáépítése érdekében olyan nagy jelentősséget tulajdonít. A kisgazdapárt a maga részéről melegen támogatja a hároméves tervet, mert a jelen pillanatban, amikor külföldi kölcsönre nem számíthatunk, ebben látja az eszközt ahhoz, hogy az újjáépítést a saját erőnk végső meg­feszítésével folytassuk, de lényegesnek tartja, hogy a hároméves tervnél is a realitások ér­vényesüljenek: ne a tervek kaptafájára szab­ják a valóságot, hanem megfordítva, a reali­tások szabják meg terveinket. Óhajtjuk, hogy a pártpolitika túlzásait a gazdasági életben is lenyesegessék, általában pedig a legnagyobb szigorral, de feltétlen igazságossággal üldözzék a gazdasági élet kártevőit. Ezt vonatkoztatjuk a rejtélyes úton szerzett új vagyonokra is. Pártunk, t. Országgyűlés, elsősorban gazda­párt. Ezért különös hangsúllyal igyekszik az agrárlakosság jogos érdekeit megvédeni. Súlyt helyezünk a mezőgazdaság és dolgozói függet­len érdekvédelmi szervének mielőbbi felállítá­sára. Kívánjuk, hogy mezőgazdaságunk min­dennemű felszerelése érdekében a kormány minden lehetségest elkövessen, a hároiméves terven belül a mezőgazdaság megfelelő támoga tást kapjon, a földreformmal kapcsolatos mér­nöki és jogi munkálatok mielőbb befejeztesse­nek, a végrehajtás során mutatkozó hibák pedig az igazságnak megfelelően kiküszöböltes­senek. Egyebekben pedig az agrárlakosság ne játsszék másodrendű szerepet, hanem egyenlő helyzetben legyen a többi magyar dolgozóval. (Helyeslés a kisgazdapárt és az ellenzék sorm­ban.) Ideértjük a mezőgazdasági és ipari cik­kek árának méltányos és észszerű megállapí­tását is. T. Országgyűlés! Pártunk tagjai és a vele rokonszenvezek nagyobb része a vidékről ke­rül ki. Ez már magábanvéve is kötelességévé teszi a kisgazdapártnak, hogy minél nagyobb nyomatékkal szálljon síkra a községi választá­sok mielőbbi megtartása érdekében. (Helyeslés és taps az ellenzéken és a kisgazdapárton. — Mozgás.) Ez 'nemcsak alkotmányos, életünk október hó 9-én, csütörtökön. 208 betetőzését fogja jelenteni, hanem végetvet annak az ügazságtalanságnak is, hogy Buda­pesten választott képviselet irányítja a tör vényhatóság életét, vidéken pedig még min­dig az ideiglenes, a kezdeti berendezkedés ide­jén kétségkívül jól bevált és eílllsmerést ér demélt közgyűlés vezessen, amely ma már nem felel me^ a választók akaratának. (Ugy van! a függetlenségi párt soraiban.) Kívánjuk, hogy a közigazgatás reformja után a mihama­rabb megtartandó községi választás legyen a miniszterelnök úr által megígért új választási törvény első sikeres főpróbája. Itt említem meg, t. Országgyűlés, hogy a közszolgálati és önkormányzati alkalmazottak körében fájdalmas érzést váltott ki, hogy a mi­niszterelnök úr róluk programbeszédében meg­feledkezett. Nem azért aggasztja ez őket, mínt­ba a többi szellemi és fizikai dolgozótól eltérő, különleges elbánást kérnének, ellenben ag­gasztja őket az, hogy a sokszor beigért státus­rendezésekről, különösen az önkormányzatok­nál most már kevés szó hangzik és még keve­sebb cselekedet látszik. Olyan felelőtlen híresz­telések is lábrakapnak, hogy a státusrendezés most már el is marad, mert őket valami új B-lista formájában le is váltják, és most ki­képzett, új párthű tisztviselőkkel, alkalmazot­takkal fogják felcserélni. (Közbekiáltás a nép­pártom: Áz lehetséges!) Nagyon kívánatos volna, ha ezt a most elterjedt és meggyőződé­sem szerint alaptalan hiedelmet a miniszter­elnök lír itt megcáfolná. Amit a miniszterelnök úr az új magyar honvédség szervezéséről mondott, azt a kis­gazdapárt örömmel veszi tudomásul. Itt is hangsúlyozni kívánja, amint már a rendőr­séggel kapcsolatban is többízben megtette, hogy se a katonaságnál, se a rendőrségnél egy oldalú szempontok ne érvényesüljenek. (Közbe­kiáltás a néppárton: Bár így lenne!) Tudjuk, hogy mindkét intézménynél, ha (ilyen jeilen­ségek mutatkoznak, (Belső Gyula (dm): Péter bácsi megcsinálja.) legtöbbször az alantasok túlbuzgóságáról, néha a neofitáknál szokásos túlkompenzációkról van szó. Éppen ezért kér­jük az illetékes miniszter urakat, hogy mind a katonaságot, mind a rendőrséget mentesít­sék a túlzó politikai befolyásoktól és befolyá solásoktóL (Közbekiáltás a néppárton: MindeTi politikától! —Egy másik közbekiáltás ugyan­ott: Pártokon felülálló legyen!) . T. Országgyűlés! A miniszterelnök is- a kérdés jelentőségéhez méltó formában adott hangot annak az egyébként is sűrűen hangoz­tatott óhajnak, hogy az állam és az egyházak között fennálló függő kérdések mihamarabb közmegnyugvást keltve rendeztessenek. Ebben a kérdésben is a kisgazdapárt és a mögéje sorakozott tömegek teljesen egyetértenek a kormányprogrammal. Ilyen értelmű utasítást is adott pártunk annak idején a pártvezető­ségnek, A kérdés megoldása azonban nem könnyű. Az állam tevékenysége földi létünk materiá­lis, anyagi kérdéseit öleli fel, az egyházak pedig híveik spirituális, leiíiki problémáit gon­dozzák. Ez a kétféle tevékenység azonban sűrűn érintkezik és így bizonyos koordiná­cióra, együttműködésre, mellérendelésre van szükség. Ez azonban nem könnyű dolog. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy pusztán paragra­fusokba foglalni ezt nem is elegendő, Jianeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom