Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-6
207 Az'országgyűlés 1 6. ülése 194? kőznék, pártunk nevében néhány megállapítást kívánok tenni. A kisgazdapárt a dolgozó szegény nép érdekeinek védelmére alakult és azt szolgálja ma is. Ebből következik, hogy a mostani különösen nehéz gazdasági helyzetben, amelyet az immár három éve tartó aszály tett különösen súlyossá, minden olyan intézkedést helyese], amely a dolgozó nép életszínvonalát javítja, (Taps a kisgazdapárt soraiban.) de fontosnak tartja, hogy a realitások mindenütt érvényesüljenek. A forint értékének védelmére szükség van. Egy újabb infláció végzetes katasztrófába döntené az országot, de az egyoldalúságoktól, a túlzásoktól óvakodni kell, mert azok veszélyeztetik a kormány gazdasági politikájának sikerét is. Óvakodni kell a túladóztatástól, mert az a különben fizetőképes adóalanyok megsemmisítésével járhat. Az államosítások terén a kisgazdapárt szerint nem mehetünk odáig, hogy pusztán az államosítás elvi sikere érdekében olyan tartós deficitet vállaljon az állam, amely különben elkerülhető volna. (Ugy van! a néppárt soraiban.) Általában pedig a kormány gazdaságpolitikája ne tegye lehetetlenné adóztatással vagy máskép az egyéni kezdeményezést, amelynek a kisgazdapárt az ország újjáépítése érdekében olyan nagy jelentősséget tulajdonít. A kisgazdapárt a maga részéről melegen támogatja a hároméves tervet, mert a jelen pillanatban, amikor külföldi kölcsönre nem számíthatunk, ebben látja az eszközt ahhoz, hogy az újjáépítést a saját erőnk végső megfeszítésével folytassuk, de lényegesnek tartja, hogy a hároméves tervnél is a realitások érvényesüljenek: ne a tervek kaptafájára szabják a valóságot, hanem megfordítva, a realitások szabják meg terveinket. Óhajtjuk, hogy a pártpolitika túlzásait a gazdasági életben is lenyesegessék, általában pedig a legnagyobb szigorral, de feltétlen igazságossággal üldözzék a gazdasági élet kártevőit. Ezt vonatkoztatjuk a rejtélyes úton szerzett új vagyonokra is. Pártunk, t. Országgyűlés, elsősorban gazdapárt. Ezért különös hangsúllyal igyekszik az agrárlakosság jogos érdekeit megvédeni. Súlyt helyezünk a mezőgazdaság és dolgozói független érdekvédelmi szervének mielőbbi felállítására. Kívánjuk, hogy mezőgazdaságunk mindennemű felszerelése érdekében a kormány minden lehetségest elkövessen, a hároiméves terven belül a mezőgazdaság megfelelő támoga tást kapjon, a földreformmal kapcsolatos mérnöki és jogi munkálatok mielőbb befejeztessenek, a végrehajtás során mutatkozó hibák pedig az igazságnak megfelelően kiküszöböltessenek. Egyebekben pedig az agrárlakosság ne játsszék másodrendű szerepet, hanem egyenlő helyzetben legyen a többi magyar dolgozóval. (Helyeslés a kisgazdapárt és az ellenzék sormban.) Ideértjük a mezőgazdasági és ipari cikkek árának méltányos és észszerű megállapítását is. T. Országgyűlés! Pártunk tagjai és a vele rokonszenvezek nagyobb része a vidékről kerül ki. Ez már magábanvéve is kötelességévé teszi a kisgazdapártnak, hogy minél nagyobb nyomatékkal szálljon síkra a községi választások mielőbbi megtartása érdekében. (Helyeslés és taps az ellenzéken és a kisgazdapárton. — Mozgás.) Ez 'nemcsak alkotmányos, életünk október hó 9-én, csütörtökön. 208 betetőzését fogja jelenteni, hanem végetvet annak az ügazságtalanságnak is, hogy Budapesten választott képviselet irányítja a tör vényhatóság életét, vidéken pedig még mindig az ideiglenes, a kezdeti berendezkedés idején kétségkívül jól bevált és eílllsmerést ér demélt közgyűlés vezessen, amely ma már nem felel me^ a választók akaratának. (Ugy van! a függetlenségi párt soraiban.) Kívánjuk, hogy a közigazgatás reformja után a mihamarabb megtartandó községi választás legyen a miniszterelnök úr által megígért új választási törvény első sikeres főpróbája. Itt említem meg, t. Országgyűlés, hogy a közszolgálati és önkormányzati alkalmazottak körében fájdalmas érzést váltott ki, hogy a miniszterelnök úr róluk programbeszédében megfeledkezett. Nem azért aggasztja ez őket, míntba a többi szellemi és fizikai dolgozótól eltérő, különleges elbánást kérnének, ellenben aggasztja őket az, hogy a sokszor beigért státusrendezésekről, különösen az önkormányzatoknál most már kevés szó hangzik és még kevesebb cselekedet látszik. Olyan felelőtlen híresztelések is lábrakapnak, hogy a státusrendezés most már el is marad, mert őket valami új B-lista formájában le is váltják, és most kiképzett, új párthű tisztviselőkkel, alkalmazottakkal fogják felcserélni. (Közbekiáltás a néppártom: Áz lehetséges!) Nagyon kívánatos volna, ha ezt a most elterjedt és meggyőződésem szerint alaptalan hiedelmet a miniszterelnök lír itt megcáfolná. Amit a miniszterelnök úr az új magyar honvédség szervezéséről mondott, azt a kisgazdapárt örömmel veszi tudomásul. Itt is hangsúlyozni kívánja, amint már a rendőrséggel kapcsolatban is többízben megtette, hogy se a katonaságnál, se a rendőrségnél egy oldalú szempontok ne érvényesüljenek. (Közbekiáltás a néppárton: Bár így lenne!) Tudjuk, hogy mindkét intézménynél, ha (ilyen jeilenségek mutatkoznak, (Belső Gyula (dm): Péter bácsi megcsinálja.) legtöbbször az alantasok túlbuzgóságáról, néha a neofitáknál szokásos túlkompenzációkról van szó. Éppen ezért kérjük az illetékes miniszter urakat, hogy mind a katonaságot, mind a rendőrséget mentesítsék a túlzó politikai befolyásoktól és befolyá solásoktóL (Közbekiáltás a néppárton: MindeTi politikától! —Egy másik közbekiáltás ugyanott: Pártokon felülálló legyen!) . T. Országgyűlés! A miniszterelnök is- a kérdés jelentőségéhez méltó formában adott hangot annak az egyébként is sűrűen hangoztatott óhajnak, hogy az állam és az egyházak között fennálló függő kérdések mihamarabb közmegnyugvást keltve rendeztessenek. Ebben a kérdésben is a kisgazdapárt és a mögéje sorakozott tömegek teljesen egyetértenek a kormányprogrammal. Ilyen értelmű utasítást is adott pártunk annak idején a pártvezetőségnek, A kérdés megoldása azonban nem könnyű. Az állam tevékenysége földi létünk materiális, anyagi kérdéseit öleli fel, az egyházak pedig híveik spirituális, leiíiki problémáit gondozzák. Ez a kétféle tevékenység azonban sűrűn érintkezik és így bizonyos koordinációra, együttműködésre, mellérendelésre van szükség. Ez azonban nem könnyű dolog. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán paragrafusokba foglalni ezt nem is elegendő, Jianeni
