Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-134
75 A nemzetgyűlés 134. ülése 1947, volna hozni! — Révész Ferenc Oszd): Szegeden és Aradon elindította 1919-ben ezt a szellemet és az ellenforradalom egyik miniszterelnöke, a numerus clausus, meg- egyebek szülője! — Közbekiáltás a szabadságpárton: Halottat is gyaláznak! — Révész Ferenc (sad): Mindjárt Szálasi is tisztára lesz mosva!) Súlyos mulasztás terheli a [magyar közvéleményft, mert Teleki Pálnak a magyar ellenállás hősei között eddig még nem biztosított megfelelő helyet. (Közbekiáltás a kommunistapárton: Nem is fognak! — Révész Ferenc (szd): Ezt! a magyar demokráciától nem is várhatják!) Ha ezt a mulasztást politikai célok indokolják, akkor ezt rossz politikának /tartom, mert rossz politika az, képviselő úr, .amely magyar értékeket fecsérel el. (Ugy van!' Ugy van! — Élénk taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél. — Ellentmondások a komt munistar és a szociáldemokratapárton. — Révész Ferenc (szd): Népi értékeket nem fecsérelünk, csak grófi értékekeit! Az orgoyányi. meg a siófoki szellem szülőjéről van szó! — Nagy Vince (msz): Arról van szó, hogy miket tett az ország .'érdekében!) Felesleges lenne itt hosszasan elmondanom, hogy Magyarországon milyen lassan terjedt el a nemzeti szocializmus. És mégegyszer meg kell állapítanom, hogy iakik a nemzeti szocializmus zászlóhordozójává szegőditieJk, azok a magyar falu és a magyar város szemete voltak. (Ugy van! Úgy van! Élénk taps a pártonkívülieknél és a szabadságpárton. — Pászthory István (msz) : Hol van ez most? — Nagy Vince (msz) : Nem tesznek különbséget senki között!) Ha az ország népe a lélekmérgező propaganda hatása alatti fokról-fokra engedejtlt is a nemzeti szocializmusnak, valóságában a nemzetig szocializmustól távol maradt és tefljes mértékben elfordult tőle 1944 október 15-ike után. A legjellemzőbb erre nem az, hogy hogyan véleikedünk mi idebenn, hanem, hogy hogyan nyilattfkoznaiki erről kinti külföldön. Mach Sanyo, a szlovák propagandaminiszter a következőket mondotta: (Közbekiáltás a szociáldemokratapárton: Boldogok voltak, hogy kezet fogtak Baschsal! — olvassa): »Magyarország duzzogva, vonitlaitlofttan, szíve ellenére enged némi nemzeti szocialista árnyalatot belekeverni ősinek mondott, áslatag alkotmányába» mi azonban, szemben ez ázsiaiakikai, lelkesen és maradékitjalanul átvettük Hitler nagyszerű európai ttlervét és módszereit«. (Nagy Vince (msz): Ez Szlovákiában volt! — Pászthory István (msz): Mit szólnak ehhez? — Közbeszólás a kommunista' párton: Mi nem védjük Mach Slanyót!) Eztë mondotltla Mach Sanyo 1942 május 12-én (Közbekiáltás a pártonkívülieknél: A magyar területet védjük. — Egy hang a szabadságpártról: Ezért kapnak még magyar területet!) és valóban nem kétséges, hogy Szlovákia maradéktalanul átveltlte ezeket az eszméket akkor, amikor Magyarországon ezekkel szemben még nagyon komoly ellenállás mutatkozott. (Reisinger Ferenc (szd) államtitkár: Mach Sanyo va] kezet fogoitt! — Zaj.) Ezzel a megállapítással szemben áll az az önmarcongoló mazochista állásfoglalás, amely itt Magyarországon : a felszabadulás után öntötte el a közvéleményt. A »Szai bad Nép« 1945 június 13-i száma a következőket mondja: »Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia ifjúságánlak küldöttei résztvettek a magyar ifjúság ünnepélyén. Tehát annak az országnak a fővárosában, amely igen nagy évi június hó 25-én, szerdán. 76 mértékiben járult a múltban ahhoz, hogy a népek békességes együttműködése lehatleittenné váljék és a hitlerista dögvész elárassza a Dunamedencét.« Ezt magyar újság írta le, (Közbeszólás a szabadságpártból: Nem magyar!) magyar nyelven megjelenő újság 1945-ben, június 13-án. (Egy hang a pártonkívüli képviser lők csoportjából: Révai írta?) Annál furcsább ez a megállapítás, ment nagyon jól tudjuk azt), hogy Németország állandóan ia teljes együttműködés hiányával vádolta Magyarországot és példaképpen Szlovákiát és Romániát állítoltltia velünk szembe. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton. — Rudas László (kp): Azoknafc meg Magyísrországoftí!) Hogy erre milyen oka volt,i azt mutatja az Uni ver/ul akkori legnagyobb román lap (Nagy Vince (msz): De a román önmagát nem gyalázza meg!), amely közvetlenül Magyarország német, megszállása előtt, a következőket írta (olvassa): »Amíg Románia teljesen átvette a nemzeti szocialista életformát, addig Magyarország csat kényszeredetten tesz kis engedményekelti Európa vezére, Hitler akiaratánato és lagymatag intézkedéseketi hoz, miért is a feleszmélt népek — Németország» Románia, Horvátország, Szlovákia — zsidósága mint &z Ígéret földje felé tekint, az »antiszemita« Magyarország felé«. Eziti egy román újság írta meg 1944 elején. (Egy hang a szabadságpárton: Hol maradt meg a legtöbb zsidó?) Kun Andor magyíar újságírói egy könyvé" ben^ különféle (angolszász lapok egész sorozatából közölt szemlét arról, hogy az angolszászok 1940—1941—1942—1943-ban milyen megértéssel viseltettek Magyarország külpolitikai helyzete iránt (Justus Pál (szd) gúnyosan: Olyan megértéssel, hogy hadat üzentek! — Nagy Vince (msz): Románia bekebelezte Odesszáig az egész területet!) Ezt a külföldi véleményt azonban, úgy látszik nem osztoltták idehaza» mert Révai József a Szabad Nép 1946 január 13ií számában a következőket 1 írja (olvassa): »Azt mondják, földrajzi helyzetünk, a német imperializmus szomszédsága vitt bele bennünket a háborúba. Ha ezzel az érvvel akan majd valaki javítani á helyzetünkön» ne lepődjék meg, ha nem csak közönnyel, de megvetéssel találkozik. Vannak, akik egészen komolyan' javasolják, hogy menjünk a béketárgyalásokra azzal, hogy Tiso, Antonescu, Pavelics még nálunk is rosszabbak voltlak« — (Nagy Vince (msz): Pedig ez igaz!) — »ezekkel a mentegetődzésekkel még megmaradt becsületünket is elveszthetjük«. (Zaj és közbeszólások a szabadságpárt soraiban. — Rudas László (kp): Hát nem igaz? Aki egy embert meggyilkol, azzal védekezik, hogy a másik többet ölt? —Stühmerné Oberschall Ilma (msz): Magyar képviselő mondja ezt vagy más?! — Rudas László (kp): Oberschall Ilma nem fog engem magyarságra tanítani! — Stühmerné Oberschali Ilma (msz) : Az életmódom az! — Rudas László (kp): A sváb Oberschall Ilma.-. — Stühmerné Oberschali Ilma (msz)^ Kikérem magamnak! Ne beszéljen ilyet, mert ez törvénybe ütközik! — Rudas László (kp): Majd, ha nem -Oberschall Urna fogja ezt mondani, szóba állok vele! — Parragi György (pk): Hagyjuk azt a fajelméletet Hitlereknek! — Egy hang a szabadságpártról: Most ratifikáljuk a békeszerződést! — Rudas László (kp): Stühmerné Ober schall Ilma szép magyar! — Stühmerné Ober