Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-145
489 A nemzetgyűlés 145. ülése 19â7., évi július hó 22-én, kedden. 490 harcolt a szociáldemokratapárt. Ismét idézek (olvassa): »A szociáldemokratapárt a jobboldali és baloldali ellenforradalomtól teremtett szorongatott helyzetében a felvilágosítás és a demokrácia fegyvereivel igyekezett a forradalom pozícióját megteremteni. A pártlapban, röpiratok tömegeiben és a kommunsitapártot is magábafoglaló munkástanácsban félre nem érthető világossággal és végtelen türelemmel igyekeztek a szociáldemokraták a proletariátus egységét megmenteni. A szociáldemokratapárt világos és szabatos programjától a szocializmus és demokrácia útjáról egy hajszálnyira sem akart letérni és ismételten rá kellett mutatni arra, hogy a szétszaggatott, gazdaságilag kiszipolyozott ipari és kapitalista fejlődésben, kultúrában elmaradt Magyarország nem térhet rá a szocializmus megvalósításának útjára, nem függetlenítheti magát a körülötte élő államok hatalmi viszonyaitól, gazdasági struktúrájától és az európai forradalom általános menetétől. Nem tehet egyebet, mint hogy kiépítve a demokratikus Magyarországot, igyekszik a szociáldemokrácia és a proletárság számára a szociális haladás előfeltételeit megteremtene A legszebb lapjai lesznek a szoeialdemokratapart történetének az eme küzdelmes napokról való beszámolók, amelyekben egy maroknyi vezető és náhányezer Öntudatos munkás (a párt néhány vezető embere sajnos, nem vett részt a nyilvános agitációban) igyekezett a tömegeket a végzetszerű lej-" tőről visszanyomni. A munkástömegek szervezeti csatlakozását a kommunistapárthoz ez a nagy agitáció megakadályozta ugyan, de a tömegek mentalitása, rokonérzése a bolsevikok által hangoztatott eszmék felé hajlott. A jobbés baloldali ellenforradalom támadásaival szemben a kormány, de elsősorban a szoeialdemokratapart igyekezett minden oldal foljé tiszta helyzetet teremteni. A párt elsősorban a felvilágosítás és megnyugtatás eszközével akart a tömegekre hatni, azonban a sokszorosan megnagyobbodott párt a folyton fokozódó feladatok ellátása mellett nem rendelkezett megfelelő számú szellemi erővel. À legjobb eriő'k olyan exponált helyen voltak elfoglalva, hogy párt és szia&'saérveaéti 'tevékenység számára fizikailag is alig volt idegük, A pánt 1 befolyása a központi és vidéki kormányzatban mindig növekedett. Ennek; következménye vollt» hogy mindiig újalbb és újabb hatalmi követelésekkel, a befolyás erőgyűjtésé vei léptek fel a tömegek és ez megint újabb erők elvonását jelentette a pártmunkától, így a kilenctizedében új Ittömegekkell rendelkező fővárosi és vidéki szervezetek lasBankénti megfelelő politikai, szervező és nevelő vezetés nélkül maradták. Ez a körülmény viszont megkönnyítette a politikailag iskolázatlan tömeg között a bolsevik demagógia romboló tevékenységét.« (Mónus Illésné (szd): Mi összefüggésben van ez a választójogi törvénnyel, képviselő úri) T. Nemizetlgyűlés! Megtisztelt etést jeleni számomra, ha magamévá tehetem utólag is mindaz o)ka)f az októberi forradalmi elveket, amelyekéit az akkori polgári forradalmi pártok vezetői, első helyen Károlyi Mihály, Hock János, Jászi Oszkár, Juhász Nagy Sándor, Szende Pál, Búza Barna, Nagy Vince, Vámbéry Rusztem 'képviselitek,. Hol vannak. a mai polgári politikai életnek megközelítőleg ilyen tiszta, öntudatos, elvhű, puritán politikusai, aMk ilyen magas fokán állnak a tiszta erkölcsnek és az anyagi tisztaságnak? Es ne tegyünk összehasonlításit a tegnap és ma között, de vizsgáljuk csak meg a szociáldemokraták régi gárdáját, amelynek tagjai Kunfi Zsigmond, Garami Ernő, Haubrich Jóizsef, Gairbai Sándor, Peidl Gyula, Landler Jenő, Peyer Káiroly, Rónai Zoltán, Böhm Vilmos, Stromfeld Aurél, "Weither Jakab, stb., stb. voltak. (Zaj a szociáldemokrata/párt sorai" ham.) de mindenekelőtt azok a férfiak, akik mártírhalált háltak, életüket áldozták fel a [gondolatért, az eszméért. Merít; ilyenek is voltlak és áldott emlékük szolgáljon példának az utókor számára. Az eszme harcosai mindannyian tiszta férfiak, tiszltla emberek. Ha 1945 4 ben ilyen garnitúrával indulhat el a magyar politikai élet, — bizonyosan tudom — nem itt tartanánk. 1918-ban a legnagyobb pártot, a szociál" deimokraitapártot morzsolta fel a kommunista' taktika és dialektika. Ma megismételte összpontosított kartáesitüzét a legnagyobb polgári párton, a kisgazdapárton s valljuk be —teljes sikerrel. Ezek ultán lehet-e valaki előtt vitás, hogy Imi (következik, 'helyesebben, hogy újnai mi következik? Szeretném, őszinte és tiszta szívemből kívánom a szociáldemokratáknak, hogy az ellenük valószinüleg már egész rövidesen bekövetkező koimmunistia roham (Mó-. nus IÜlésné (sad): Ne féltsen minket a képviselő úr!) soraikat rendezetten találja, (Spi" tálsaky Károly (szd): Ezt bizza ránk!) s ne járjanak úgy, mint az októberi forradalom után, ne járjanak úgy, ahogyan játffc a kisg-afedaípárt 1947-iben. (Gúnyos közbeszólás '\a szociáldemokratavártról: Jaj, de szjép!) A párt ne egy emberé legyen. A kisgazdapártnak ez volt a baja. A páirt az eszméé legyen s ne az áramvonalas, csak százezerforintos kocsikon ülő népi, marxi és polgári autós demokraták irányítsák a pártot, hanem az eszme hűséges katonái. (Taps a pártonkivülieknél és a szabadságpárton. — Kiss Roland (szd) államtitkár: Eszmeazonosságban vagyunk a kommunistákkal! — Révész Ferenc. (szd) : . Ezt abárfiú mondja, aki ott fetreng minden éjszaka részegen!) Sürgősen szüksége van a polgári vonalnak szellemi elitcsapatra. Sürgősen szükség van a Nagy Sándorok, Jászi Oszkárok, Szende Palofe, Hock Jánosoík, Vámbéry Ruszitemek szellemi felkészültségére és tudására. Sürgősen szüksége van az anyagi és erkölcsi tisztaságra. (Ugy van! a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Sürgősen szükség van a becsületes, radikális, polgári harcosokra, nem pedig a polgári pártokba betolakodott - vagy elhelyezkedett félfasisztákra vacy fasisztákra. (Felkiáltások: Igaz!) T. Nemzetgyűlés! Ez az év az összeesküvések jegyiében zajlik. Volt ilyen tünete az októberi forradalomnak is. Hallgassuk csak -meg a krónikást, azoknak az időknek, íisztamultú, becsületes, aktív politikusát, mit írt 1918-ban az októberi forradalomról. (Olvassa): »Közben a két oldalról folyó harc mind nagyobb hullámokat vert. A kommunisták az ellenforradalom mozgolódására való hivatkozással, áz ellenforradalom pedig a kommunistáik rémképének előttléribetolásával és a kommunizmus ellen Való polgári szervezkedéssel igyekeztek aknamunkájuk létjogosultságát igazolni. A kom-
