Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

471 A nemzetgyűlés 145 ülése 1947. évi július hó 22-én, kedden. 472 tagjai olyan egyének legyenek, akiknek múltja és jelene egyformán biztosíték arra, hogy a magyar demokráciát önzetlenül és feinnitartás nélkül fogják szolgálni. Ha ez a törvényjavaslat törvénnyé válik és e törvény alapján választásit tartunk, minden pártnak módjában lesz a választásokon még fokozottabb mértékben részt venni, mint 1945 őszén; csak éppen azért, hogy teljesen komolytalan és esélytelen pártok gombamódra szaporodva, ne indulhassanak, kívánja meg a javaslat azt az igen csekély biztosítékot, hogy az egyes kerületekben a. választásokra jogosultak egy és egynegyed vagy egy• és fél százalékát kitevő, számszerűleg jelentéktelen csekély mennyiségű ajánlást nyújtsanak be azok a pártok, amelyek a múlt választásikor még nem alakultak meg, mert amely párt mellett ilyen csekély számú párttag sem áll Iki,^ az komolytalan súlyú párt és a választáson úgysem jöhetne számításba. Hisszük, hogy ez a törvényjavaslat, amely az elkövetkezendő választások tisztaságát biz tosítja, kiküszöböli az 1945:

VIII. te. akkor még előre nem látott hibáit és ezek a csekély módosítások elégségesek lesznek arra, hogy a magyar nép egészséges és demokratikus országhoz méltó, demokratikus felfogású törvényhozó testületet választhasson. Hisszük, hogy ez a törvény megfelelő alapot * fog adni arra, hogy é demokratikus pártok a tiszta meggyőzés fegyverével küzdhetnek abban a tekintetben, hogy melyik tud többet és nagyobbat produkálni a nagy közös célra, a nemzet újjáépítésére. Ezeknek a gondolatoknak jegyében a törvényjavaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Helyeslés és twps a kisgazda-, a Jiommunista-, a szociáldemokrakÉr és a porasztpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik 1 Pásztor Imre jegyző: Orbán László! Orbán László (kp): T. Nemzeitgyűlés! Pártom nevében örömmel üdvözlöm az előttünk -fekvő törvényjavaslatot, különösen azt a körülményt, hogy nem új választójogi törvény alkotását tartotta a kormány szükségesnek, hanem csak a régi kiegészítését. A régi választójogi törvény alapjában és lényegében kétségkívül bevált. Ennek alapján zajlottak le 1945-ben azok a választások, amelyeiket mint demokratikus választásokat világszerte mintaszerűeknek ismertek el. Helyes volt tehát ennek a törvénynek alapjait meghagyni és csak novelláris úton, ott vinni be módosításokat, ahol • az elmúlt évek tapasztalatai ezt Indokolják. Vannak, akik kifogásolták — és a bizottsági tárgyaláson néhány ilyen felszólalás elhangzott —, hogy csak novelláris úton kérte módosítani a kormány a választójogi törvényt, ahelyett, hogy teljesen új törvényjavaslatot .terjesztett volna be. A helyzet azonban az, hogy a választójog alapjai megmaraditak és így .teljesen felesleges, . sőt értei-. metlen lett volna, ha a változatlanul megmaradt választójogi alapok mellett teljesen új törvényjavaslatot hoztak volna a nemzetgyűlés elé, ahelyett, hogy viszonylag lényegtelen módosításokat novelláris úton terjesszenek elő. A novelláris megoldás kifogásolása mögül azonban kilátszik a lóláb. Azért nem tetszik egyeseknek a novelláris megoldás, mert megnehezíti annak a propagandának elterjesztését, hogy ez a választójogi törvény^ a demokráciával ellentétes, hogy az új választójog alapján megtartott választások nem felelnek meg a demokrácia alapelveinek. Már pedig éppen arról van szó, hogy egyeseik főfeladatuknak. főcéljuknak azt tartják, hogy erről a választásról már eleve bebizonyítsák, hogy ez nem a demokrácia szellemiében történik. Éppen ezért már a választójogi törvényjavaslat tárgyalását is annak bebizonyítására használták fel, hogy ez olyan választójogi . törvény, amelynek alapján demokratikus választást megtartani nem lehet. Ennek étkles bizonyítéka az a deklaráció, amely éppen az előbb hangzott el a szabadságpárt részéről. Emuik a deklarációnak kétségkívül nincs más célja, -mint hogy ai külföld. előtt a magyar választásokat már eleve hamis színben tüntesse fej, már eleve úgy állítsa be, mintha ezen a^ választáson nem lett volna lehetősége, módja ellenzéki pártnak indulni. Kifelé szólt, a határokon túlra szólt ez a deklaráció. Ezzel a deklarációval szemben ki kell jelentenem, hogy senki sem gátolta a szabadságpártot, sem pedig más pártot a választáson való indulásban. (Pfeiffer Zoltán ípk): Majd . meglátjuk!) és így ez a lépés, ez a deklaráció kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy egy újabb fegyvert adjon a magyar demokrácia külföldi ellenségeinek a kezébe. Egyenes folytatása ez azoknak a provokációknak, amelyek közül jó egynéhányat láttunk az elmúlt hetekben. Egyenes folytatása az olyasfajta provokációknak, mint amikor egy gyűlésen verekedést szerveznek, verekedést provokálnak s akkor nagy gyorsasággal odahívnak külföldi újságírókat és fotóriportereket, hogy ezeket a botrányos jeleneteket, ezeket a verekedéseket lehetőleg minél gyorsabban tudják a külföldi sajtónak és a külföldi közvéleménynek eljuttatni. (Kiss Roland (szd) államtitkár: Denunciálás!) ' '•. • • -:'*• Meg kell mondanom, hogv csak képmutatásnak kell a magunk részéről tekintenünk az olyasfajta kijelentéseket, amelyek éppen az előbb hangzottak el itt, amelyek a magyar demokrácia hitelét és presztízsét féltik ettől a választójogi törvénytől, illetőleg a novelláris módosítástól. Nincs joguk a magyar de" mofcraeia presztízsére és hitelére hivatkozni, nines joguk a magyar demokrácia nem^tközi ,. megbecsülését és tekintélyét félteni azoknak, akiknek működése lényegében véve abban állott, abban merült ki, hogy a külföld előtt igyekeztek a magyar demokráciát bemocskolni, (Ügy van! Ügy van! a kommunistavárt soraihon.) akiknek működése abban merült ki, hogy a külföldi reakciós sajítónak magyarországi hírszerző szerveiként működtek. Az ember olvashatta az elmúlt hetekben és hónapokban a külföldi sajtó leggyalázatosabb hazugságait, amelyekkel kommentálták a magyar politikai eseményeket és jól tudjuk. hogy ezeknek a forrását mindig itt lehetett megtalálni az országon belül. A szabadságpárt feloszlatásával Önmaga felett mondoltta ki az ítéletet, azt az ítéletet, amelyet nem kétséges, hogy a választáson a nemzet úgyis kimondott volna felette. Lényegében véve az a céljuk, hogy bebizonyítsák erről a novelláról, hogy a demokrácia szellemével nem egyeztethető össze ; ezt legjobban bizonyítja egyrészt; .a bizottsági tárgyalás menete, másrészt Reicher képyiíselőtár- " sunk beszéde, aki, azt lehetne mondani, arca