Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-145
473 A nemzetgyűlés 145 ülése 19 í7. évi július hó 22-én, kedden. i74 verejtékében fürödve igyekezeít a kákán esőmet keresni és igyekezett kiforgatni a törvény egyes rendelkezéseit úgy, hogy abba antidemokratikus szellemet lehessen belemagyarázniT. Nemzetgyűlés! A valóság ezzel szemben az, hogy azok a módosítások, — hozzáteszem, lényegite'len módosítások — amelyeket ez a .törvény az 1945-ös törvénnyel szemben tartalmaz, a demokrácia védelmét 'Szolgálják és az 1945-ös választások óta eltelt idők tapasztalatainak értékesítését jelentik. Lényegében három irányú ilyen módosításról, van szó ebben a novellában. Elsősorban az aktív választójogból kizártak keret terjeszti ki a ja* vaslat az elmúlt két év fejleményei és tapaszitalatiai álapján olyan kategóriákra, amelyekről okmányszerűen, perrendszerűen bizonyítható be, hogy a demokráciának ellenségei. Kizárja például a miovella a Magyar Közösség tisztségviselőit, az áttelepülésre kötelezett svábokat, a politikai okok alapján bélistázottakat és a nyugatos okát, amennyiben 1945 október 31-ig nem 'tértek vissza. Kizárja továbbá a feloszlatott különböző fasiszta szervezetek vezető tisztségviselőit. Jelent-e az 1945: VIII. te. széliemétől valiaimilyen eltérést az aktív válasz;ójagból való kirekesztéseknek ezekkel a kategóriákkal való szaporítása? Korántsem, sőt teljesen az I945:VIII. te. szellemében történt ez a kiegészítés. Az 1945: VIII. te. alapelvei _k.özé tartozott az, hogy kizárt olyan kategóriákat a választójogból, amelyek fasiszták, antidemokratikusak és amelyeknek ebbeli minősége okmányszerűen, tárgyi tények alapján igazolható. Itt tehát csak arról van szó, hogy az 1945: VIII. te. következetes érvényesítése törtté ni meg akkor, amikor két év tapasztalatai alapján-, új tények, új ténymegállapítások alapján újabb kategóriákra kiterjeszttetett ezeknek a köre. Mégis csodálatos, hogy vannak olyanok, akik a régi tötrvény demokratikus jellegét jiem teszik vitássá, annak ellenére, hogy az kizárja például a MONE, a MtMEi vagy az Aimtibolsevista Ifjúsági Tábor vezetőit, de a demokrácia ellen elkövetett merényletnek minősítik azt, amikor 'a novella kizárja, például a Magyar Közösség tisztségviselőit, nyugatosokat, vagy az áttelepítésre kötelezett svábokat. Miért ez a. kétféle mérték? — vethetjük fel a költői kérdést. Nos, úgy hiszem, azért va:ni ez a kétféle mérték, mert csak ennek alapján lehetséges bizonygatni azt, hogy míg a régi /törvény demokratikus volt, addig iaz új novella már nem demokratikus és nem felel meg a demokrácia szellemének. Meg kell mondanom: akik a szabadságjogok megsértése miatt siránkoznak ezzel a novellával kapcsolatban, azok csak azt árulják el ezzel, hogy szabadságjogok alatt a fasiszták szabadságát és a fasiszták jogait értik. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) Azok, akik a választék akaratának megsértése miatt siránkoznak, csak azt árulják el ezzel, hogy számukra választókként a Magyar Közösség tagjai, a Volksbundisták és ezeknek társai jönnek számításba. Az 1946:1. tc-re hivatkoznak egyesek, amely törvény az állampolgároknak alkotmányban biztosított jogairól intézkedik. A mi nézetünk azonban az, hogy az állampolgárok alkotmányában biztosított jogainak teljességét csak becsületes emberek számára lehet megadni, s nem olyanok számára, akik a fasizmus, a magyar reakció aktiv harcosai voltak és ma is azok. Meg kell mondanom: a mi nézetünk szerint a magyar demokrácia nem lehet öngyilkos demokrácia, és a magyar demokrácia nem hajlandó a választójog fegyverét fasiszták kezébe adni. És nem a demokrácia sérelmének, hanem védelmének tekintjük, ha a demokrácia deklarált, tárgyi bizonyítékok alapján megállapított ellenségei nem szólhatnak bele abba, nem dönthetnek abban, hogy a magyar törvényhozásban ki képviselje a nemzetet. T. Nemzetgyűlés! Az összeesküvés és a gyújtogatások: figyelmeztetés;a magyar demokráciának; figyelmeztetés arra, hogy a reakció erői még megvannak az országban, elevenek, aktivak. Ez a figyelmeztetés kétségkívül arra is jó nekünk, hogy a magyar demokrácia választójogának fegyverét, amellyel szintén lehet gyújtogatni, ne adjuk a fasiszták, a magyar demokrácia ellenségi kezébe. Az én nézetem az, hogy az állampolgárok alkotmányos szabadságát és jogait védjük éppen azzal, ha ezeknek a jogoknak gyakorlásából kizárjuk a magyar demokrácia ellenségeit. T. Nemzetgyűlés! A módosítások egy másik kategóriája azt célozza, hogy bizonyos tekintetben kiterjesszük azoknak a körét, akiket már az 1945: VIII. te. is kizárt a passzív választójogból. . Itt bizonyos módosításokat a múltkori nemzetgyűlési választások tapasztalatai tettek szükségessé. A mi nézetünk az, hogy el kell terülni, hogy újból Vidoviesok és Vértessyek és társaik bekerülhessenek az új nemzetgyűlésbe. A mi nézetünk az, hogy mérhetetlen károkat okozott az országnak és alaposan megtépázta a magyar parlament tekintélyét az, hogy például fasiszta lapok szerkesztői vagy ellenforradalmi tömeggyilkosok bekerülhettek a magyar nemzetgyűlésbe. Hozzá tehetem azt is, hogy tűrhetetlennek tartottuk azt az állapotot is az elmúlt két évben, hogy volt MÉP-képviselők, Gömbös Gyulának cinkostársai és alvezérei itt a demokratikus parlamentben ítélkezhettek holtak és elevenek felett a demokrácia nevében. Csoda-e vájjon, hogy sagno^ itt a demokrácia parlamentjében is az elmúlt két esztetndő alatt anynyiszor ütötte fel fejét a Horltlhy-parliaiment 'hangja, annyiszor ütötte fel fejét Gömbös fasiszta politikájának szelleme? Akik Bethlennek vagy Gömbösnek segítettek katasztrófába vinni ia nemzeitet, azoknak ne legyen módjuk egy újabb katasztrófát előkészíteni a parlamenten belül. (Ugy van! a kommunistapárt oldalán.) Ezért tartjuk, t. Nemzetgyűlés, szükségesnek és helyesnek azokat az intézkedéseket, amelyek a passzív választójoggal kapcsolatosan bizonyos további korlátozásokat vezetnek be. Reicher képviselőtársam felszólalásában Sulyok-törvénynek nevezte <az errevonatkozó rendelkezéseket. (Reicher Endre (pk) : Su ] yokszakasz!) Nos, én szeretném képviselőtársamat figyelmeztetni arra, hogy ez nem Sulyokszakasz, hanem az összeférhetetlenségi törvénynek ama bizonyos rendelkezése volt a SuJlyok^szakiasz, amely mentesítette Sulyokot az összeférhetetlenségi törvénynek különbem joglkövetkezimjényei alól. (Reicher Endre (pk): Még néhány urat mentesítettek, képviselő úr,
