Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-145
4:69 A nemzetgyűlés 145. ülése 1947, szabadságpárton és pártonkivülieknél.) A külföld a legnagyobb elismeréssel, a legnagyobb tisztelettel, a legnagyobb csodálattal viseltetett a magyar demokrácia iránt és ahányszor külföldi hang megnyilvánult velünk szemben, mindig fölemlítették, hogy ez volt az első választás Délkelet-Európában- amely tisztán a demokratikus elveknek megfelelően zajlott le, mindenféle nyomás és mindenféle machináció nélkül. És amikor a kormány idehozza ezt a javaslatot, abban látom legsúlyosabb hibáját, hogy ezt a nemzetközi megebecsülést veszélyezteti, abban, hogy kockára teszi azt a nemzetközi tiszteletet, amelyet az a demokratikus választás hozott meg a nemzet számára. (Zaj.) Elnök: Figyelmezetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. (Zsedényi Béla (pk;): Nincs beszédidő: kisebbségi előadó! — Zaj. Reicher Endre (pk): Éppen befejezem. Miután pedig mi nem vagyunk hajlandók a patentirozott, államosított, cégjelzett, engedélyezett ellenzéknek a szerepére vállalkozni, ezt a törvényjavaslatot nem fogadjuk el. (Éljenzés és taps a pártonkivülieknél és a szabadságpárton. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra köve'tíkezik a kijelöli szó-nokok közül? Vörös Vince jegyző: Bácsalmási József! Bácsalmási József (kg): T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólt Reicher képviselőtársam szo" kása szerint megint a kisgazdapárttal foglalkozott. Kijelentette többek között azt is, hogy a kisgazdapárt paraszttömegei elszakadtak a párt vezetőségétől. Képviselőtársamat meg akarom nyugtatni, hogy ez téves, mert a kisgazdapárt paraszti tömegei olyan egységesek, mint amilyemeik még sohasem voütíak. (Pászthory István (pk) : EUhiszi, amit, mond? — Zaj a párt on kívüliek és <i szabadságpárt csoportjában.) Elnök: Csendet kérek! Bácsalmási József (kg): Amit én mondok, azt el is hiszem, mert ha nem hinném:, akkor tessék elhinni, nem is mondanám el. Nem vagyok a napi hangulat embere, hogy csak azt mondjam, ami esetleg kifelé tetszik, hanem érzem a. felelősséget és ebben a felelősségben természetesen a kisgazdapárt felelősségét is érzem. • i '• i ! i '• • ! Ï. Nemzetgyűlés! A kisgazdapárt köztudomásúan nem új párt, A kisgazdapárt tizenhétéves párt, amely solk üldözésnek volt kitéve tizenöt éven keresztül. A kisgazdapárt volt az, amely a választások során majdnem minden kerületben indult s köztudmású, .hogy ezen a réven mennyi üldözésnek vo't 'kitéve. A második világháború úgy ért véget^hogy a magyar nemzetre majdnem teljes újjáépítés feladata hárult. A magyar nép megmutatta élniakarását, amikor a romokból építeni kezdett s rövid két és fél éy alatt olyan eredményeket ért el, hogy az egész!, világ csodálkozását kivívta. Megindult a termelés úgy a mezőgazdaság terén, mint ipari téren. Fokozatosan helyreállt a jogrend, megtörtént a stabilizáció, épülnek a hidak, pontosan járnak a vasutak, megindult a bel- és külkereskedelem s az élet minden terén az ideiglenességről a végleges állapotba térünk át éspedig mindenkor a demokrácia és a szociális igazság jegyében. Természetesen ezeknek az eredményeknek az eléréséhez szükség volt a magyar nép nagy életereje mellett a koalíciós politikára, amely az erőket a szétforgácsolódástól megmentette évi július hó 22-én, kedden. 740 és egy közös programmban, a demokratikus újjáépítés nagy programmjában egyesítette. Amikor az ideiglenességről a véglegességre térünk át az élet minden terén, akkor természetesen arról is gondoskodnunk kell, hogy a nemzet egyik legfontosabb intézménye, a 'törvényhozó testület is végleges formát nyerjen. A nemzetgyűlés mindig ideiglenes volt a magyar nép történetében. Fontos azonban, hogy az ideiglenességet itt is megszüntessük, ezt a célt valósítja meg ez a törvényjavaslat. Fontos tehát, hogy nemzetgyűlési képviselők helyett országgyűlési .képviselőket válasszunk: s a jövőben az ország törvényeit egykamarás országgyűlés hozza. _ r Egyébként ez a törvényjavaslat mindenkeppen az 1945: VIII. Itc/ben szabályozott nemzetgyűlési választási törvényit tartja életiben, illetve kívánja alkalmazni az elkövetkezendő első országgyűlési, választásokra is és csupán némi módosítást eszközöl azon. Ezek a módosítások éppen a mostani nemzetgyűlés életének tapasztal! at ai alapján váltak szükségessé. A módosítások azonban nem lényegbevágó ak. Csupán arról van szó, hogy az elmúlt eszteur dők alatt az arra illetékes hatóságok megállapították, hogy vannak elemek, amelyek olymértékben tanúsítottak antidemokratikus mar galtartást, hogy magatartásuk következményeit le kelletlt vonni s ezeket az elemeket ki kellett rekeszteni a választójogból, mert nem kívánatos, hogy — bár nem nagy számmal vannak — mégis befolyást gyaikoroÍjának szavazatukkal a magyar demokrácia politikai életére. Nem kívánatos a demokrácia szempontjából, hogy azok az egyének, akik politikai okokból internálva voltak a feiszabaduilás óta, lakikelt antidemokratikus magatartásuk miatt helyeztek B-llstára vagy részesültek nyugdíjcsökkentésben, vagy azok az elemek, amelyek áttelepítés alatt áitanak, vagy azok a nyugatosok, akik a felszabadulás után még hosszú ideig, 1945 október 31-e után is kintről figyelték az. eseményeket és esetleg várták a régi rend visszaállítását, szavazatukkal befolyásolják iá demokrácia életét.. Szükséges volt tehát a választójogi törvény kiegészítése,, és ilyen kiegészítés az is, hogy a törvényben felsorolt néhány egyesület vezető tisztségviselője, aki még 1941 június 21-én sem mondott le tisztségéről, hanem ezután is ezen egyesületek keretében fejtett ki köztevékenységet a magyar, nemzet rovására, ne részesüljön a választójogban. Ez azonban olyan kis számot jelent a választásra jogosultaik niagy tömegében, hogy a választás végső eredmény ének kimenetelére semmiféle jelentős befolyással nem bír. Miután az 1945: VIII. te- rendelkezései, alapelveikben életben maradnak, biztosítva van a tiszta, sziaibád, általános és titkos választójog s így biztosítva van az,, hogy a magyar" nemzet a tiszta demokratikus elveknek megfelelően fogja akaratát ennek a törvénynek alapján is kinyilvánítani. Nem osodálkozhatik .azonban senki azon, hogy a magyar demokrácia védi -magát azoktól az elemektől, amelyek a múltban kisebb vagy nagyobb tevékenységükkel a nemzet sírját ásták. Nem osodálkozhatik senki azon, hogy a nyilas pártok, a Ma*gyár Közösség tagjait, a MÉP volt országgyűlési képviselőit, vagy képviselőjelöltjeit meni kívánja az új Maigyarország az országgyűlési képviselők között látni. Az új demokratikus Magyarország megerősítése és tisztasága írja elő, hogy a törvényhozó testületnek 30*
