Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

451 A nemzetgyűlés 145 ülése 1947. Nemzeti Bizottság

1 részéről ugyanazokból a szempontokból, mint az 1945 novemberi válasz tásokon elindult pártok. Az 1945. évi választói törvényünk a szavazókörök beosztását úgy állapította meg, hogy egy-egy szavazókörbe legalább 400 választónak kellett esnie. Az 1945. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szám túl alacsony ahhoz, hogy a választás lebonyolításával foglalkoztatott apparátusok munkáját. kihasználjuk. Nem lenne azonban indokolt ezt a számot túlságosan magasra emelni azért, mert a magas számra való emelés következtében a bizottságok nem tudnának rövid idő alatt eleget tt-nni a rájuk váró feladatoknak és il y módon a választók jelentős száma volna esetleg idő hiánya miatt megfosztva a szavazásban való részvétel lehetőségétől. Ennek a két szempontnak figyelembevételével a törvényjavaslat az eddigi 400 főből álló szavazókörök helyett 600 as szavazóköröket kíván felállítani, mégis azzal a megtoldással, hogy minden önálló község akkor is önálló szavazókört alkosson, ha szavazóinak száma 600-on alul van és minden a község területétől öt kilométernél távolabb eső tanyaközpont tekintet nélkül szavazói számára, ugyancsak szavazókört alkosson. Ennek a rendelkezésnek indoka természetesen az, hogy a választókat oktalanul hosszabb távolságra küldeni és ezzel munkaidejükből jelentősebb időt elvonni nem volna szerencsés megoldás. A törvényjavaslat következő intézkedéseiben az aktív választójog tekintetében tesz az 1945 : VIIL tc-ben lefektetett alapelveknek teljesen megfelelő újabb részletintézkedéseket. Az 1945. évi törvényünk alapelve szerint a választásban minden magyar állampolgár résztvehet, aki huszadik életévét betöltötte, kivéve azokat az eseteket, amelyeket ez a törvény felsorolt. Ezt az alapvető álláspontot veszi át a jelen törvényjavaslat is, változatlanul fenntartva alsó korhatárként a húszéves életkort. Az 1945. évi törvényben körvonalazott, a választásból kizáró indokokat ez a törvényjavaslat két esztendő tapasztalatainak megfelelően • építi tovább, és helytelen volna minden olyan feltevés, mintha ez a törvényjavaslat akár családtagokra, akár ártatlan vagy bármely vonatkozásban az elmúlt reakciós rendszerben nem érintett és főleg nem vezetőkként érintett személyekre vonatkoznék. Ennek az alapelvnek a felismerése után létesült az új törvényjavaslatban az ,a meghatározás, . hogy nem. csupáin az 1945., évi * 529/M. E. számú rendelet 3. bekezdése alapján feloszlatott' egyesületek vezető tisztségviselőit, hanem az 529. számú rendelet 6. szakasza alapján később feloszlatott egyesületek vezető tisztségviselőit m ki kell zárni az aktív választójogból. Ennek a kivételezés!, illetőleg kizárási csoportnak a felsorolása, azlti íriszem, a t. Nemzetgyűlés igen t. tagjai előtt teljességgel felesleges;, hiszen a törvényjavaslat szövege a t. Nemzetgyűlés It&gjainak kezébeto van, a törvényjavaslatot több napig tárgyalta az eo-vesítetti bizottság, ott ezek a kérdések a legaprólékösabb részletekig megvitatást nyertek, itJti tehát pusztán az alapelv ismertetéséire kell csak szorítkoznom. Az 1945. évi törvényünk is külön feü'veti a választhatóság rendezésének kérdését, amikor megállapítja, hogy választható minden maévi július hő 22-én, kedden. 452 gyár állampolgár, akinek választói joga van, imég az esetben is, ha /történetesen a választód névjegyzékbe nincs felviéivé, mégis az 1945. évi törvényünk kivételt tett a-válaiszithatóiság kérdésében, kimondván, hogy a katonák és a • rendőrség aktív tagjai képviselőkké nem választhatók, most az aktív választói jogból való kizárás következményeként foglalnak helyet egyes további kizáró intézkedések a passzív választói joggal kapcsolatosan az új törvényjavaslatban, amelyek szintén részletes megvitatást nyeítek az egyesített bizottságban ^ és amelyek, lényegében nem növelik naggyá a kizártak számát. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat az aktív és passzív választói jog meghatározása után, követve az 1945:

VIII., te. idevonatkozó intézkedéseit, leheltőséget nyújt közös lajstromok felállítására, ezen túl leheltőséget nyújt választási szövetségek létesítésére; a közös listával kapcsolatos intézkedések nem új fogai" »mázasok, az 1945. évi törvényben helyet foglaltak, ezek bővebb indokolásra vagy magyarázatra nem szorulnak, a választási szövetségre vonatkozó intézkedések pedig csupán egy bizonyos célra való közös törekvélscre vonatkozr nak, diel semmiesetre sem az egyes pártok szavazatainak más "pártok szavazataival együtt való felhasználására és igénybevételére. A törvényjavaslat további rendelkezéseiben tudomásul veszi, hogy- az ország területére hadifogSiágból hazatértek szavazati jogihoz való juttatásának kérdélse a demokrácia ügye, s ennek következtében megállapítja, hogy a hadifogságból hazatérteket úgy kell tekinteni, mintha eredeti lakóhelyűiktől el sem távoztak volna, és egészen a választói névjegyzék vég; leges

1 összeállításáig hozzá kell Őket segíteni az aktív szavazás leheltőségélhez, < éppen úgy, mint a passzív részvételihez a lajstrormiok benyújtásáig. Az ország területéről különösen munkanélküliség és más országok munkavállalóigénylései következtében egyes munkavállaló elsöpörtök külföldre mentek., így különösen Jugoszláviában vannak magyar építő(miunkások, akikét terinészeteisen indokolatlan volna álLampolgári joguktól, szavazati joguktól megfosztani azért, mert 'munkavállalás céljából külföldre távoztak. Ennek az álláspontnak a konzekvenciáját vonja le a törvényjavaslat, amikor rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ezek a külföldön munkavállalás céljából tartózkodó 'személyek, valamint esetleg üdüljés céljából oda kimenő dolgozó magyarok szintén résztvehessenek a választáson. A törvényjavaslat további rendelkezéseiben az 1945. évi alaptörvényben foglaltakhoz hasonlóan a szavazás eredményiének meghatározásáról, a mandátumok mikénti feloszlatásáról, valamint az országos lajstrom mandátumainak mikénti eloszlbasáról rendelkezik. Ennél a rendelkezésnél található az egyetlen törvényi szabályozása a választási szövetségben való működésnek, amennyiben a javaslat a választási szövetségben működő pártok tekintetében azoknak bizonyos elért maximális eredményiéhez fűződő prémiumos rendszert állít fel az országos lajstnom mandátumainak elosztásával kapcsolatban, T. Nemzetgyűlés! Alaptörvényünk az 1945: VIII. te. világos rendelkezéseket tartalmaz a választási bíróság felállítása, megszervezése