Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-145
453 A nemzetgyűlés 145. ülése 1947. kérdésében is. A választással kapcsolatos jogorvoslatot ez elé a bíróság elé utalja a javaslat. Ennek a bíróságnak tagjai sorában a választásban résztvevő pártok kiküldöttei 1945ben helyet kapnak, indokolt tehát, hogy ;a jelenlegi törvényjavaslat ezt az elvet átvéve és továbbfejlesztve, hasonló intézkedéseket tartalmazzon. A választási bíróság szervezetét egylébként érintetlenül hagyva kimondja a, törvényjavaslat, hogy a bíróságba csak azok a pártok küldhetnek ki egy-egy tagot, amelyek a választásoik során leadott szavazatoknak legalább 5%-át nyerték el. Ennek az intézkedésnek világcísi indoka az, hogy csak komoly választási eredményt elérő pártoknak van joguk ahhoz, hogy a választási bíróságban tagisági helyeket kapjanak. 1945. évi törvíányünk a választások tisztaságának biztosítása érdekében lényeges büntető" jogi intézkedéseket tartalmaz. Éz a törvény^ javaslat teljesen érintetlenül hagyja és átveszi ezeket a büntetőjogi intézkedéseket, amiből {okszerűleg következik, hogy a választások tisztaságának kérdése éppen olyan fokban _ lesz biztosítva ebben a törvényben, mint amilyen fokban biztosítva volt az 1945. évi választásiaknak alapul szolgáló törvény útján. •T. Nemzetgyűlés! Ezekután csak annak ismertetésiéire kell vállalkoznom, hogy a nemzetgyűlés alkotmányjogi, közjogi, közigazsatási, valamint igazságügyi együttes bizottsága a törvényjavaslatot milyen szempontból vette. vizsgálat tárgyává, A nemzetgyűlés alkotmányjogi, közjogi, valamint közigazgatási és igazságügyi együttes bizottsága 17-én és 18-án tartott üléseiben beható tárgyalás alá vette az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslatot. Az együttes bizottság megállapítja, hogy a címben megjelölt törvényjavaslat tulajdonképpen nem önálló javaslat, amint beszédem elöljárójában már megemlítettem, hanem az 1945. évi VIII. tc.-nek, a demokrácia által alkotott első választójogi törvénynek novelláris módosító intézkedéseit tartalmazó jogszabály. Kiemeli a bizottság, hogy a törvényjavaslat lényegbe vágó alkotmányjogi módosításokat tartalmaz annál az intézkedésnél fogva, hogy az eddigi nemzetgyűlés helyett egykama• rás országgyűlést állít fel. Ennek az intézkedésnek helyességét az együttes bizottság is elfogadja, hiszen jelenlegi helyzetünkben minden közjogi tényező csupán az egykamarás országgyűlés fenntartása mellett foglalhat állást, mert Magyarország nem tartományokból tevődik össze és ilyenformán egy kétkamarás' rendszer bevezetése, amelyben esetleg a különböző nemzetiségek, illetőleg tartományok különféle testületi szervei foglalnának helyet, nem látszik semmikép sem indokoltnak. De időszerűtlennek látszik a kétkamarás országgyűlés felállítása azért is, mert a képviselőház mellett szervezendő második kamara, ha felállíttatnék, csak érdekképviseleti alapon volna elképzelhető, annak a jelen pillanatban azonban jelentős akadálya a minden foglal-* kozási ágra kiterjedő érdekképviseleti rendszernek jelenleg még kiforratlan és véglegesen még nem rendezett volta. A törvényjavaslatnak egyébként a szigorúan vett választójogra vonatkozó rendelkezéseit is magáévá tette a bizottság és tagjainak túlnyomó többségével azt a határozatot évi július hó 22-én, kedden. 454 hozta, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadva, azt a nemzetgyűlésnek is elfo^ gadásra ajánlja. A törvényjavaslat egyes szakaszaival kapcsolatban szükségesnek tartja a bizottság kijelenteni, hogy a törvényjavaslat 4. § vazókörökről szóló intézkedésében logikus intézkedés, éppen úgy, mint az önálló községi és tanyaközponti szavazókörök meghatározásánál. Az eredetileg a bizottság elé terjesztett törvényjavaslat 6. §-át a bizottság azzal a módosítással fogadta el, hogy megszövegezte, hogy az 1945. évi 529. M. E. sz. rendelet 6. Va alapján feloszlatott, itt felsorolt alábbi egyesületek vezető tisztsége von maga után az aktív választójogból való kizárást. Ilyenek (oho]s [ sa): »Birodalmi Né)mlefe,k Egyesülete, Egészségpolitikai Társaság Egyesület, Fehér Ház Bajtársi Egyesület, Fogtechnikusok Nemzeti Szövetsége, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Jogmívesek Társasága, Magyar Nemzetpolitikai Társaság, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Műegyetemi Lövészegylet, Magyar őskeresztény Malmosok Szövetsége, Magyar Turista Egylet, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Németek Közművelődési Egyesülete, Magyarországi Túrán Szövetség, Nemzeti Kaszinó, Országos Frontharcos Szövetség, Magyar Tűzharcos Szövetség, Országos Magyar Szentkorona Szövetség, Székely Hadosztály, Balatonföldvári Hungária Kaszinó, Állatkereskedők Országos Egyesülete, Lövészegyesületek, Országos Kaszinó, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége«. Külön kifejezésre jut-* tatja az újabb intézkedés azt, hogy nem esik azonban a jelen pontba foglalt kizáró ok hatása alá az, aki tisztségéről 1941 június 22. napja előtt lemondott és ezt követően antifasiszta magatartást tanúsított. > Ezt a módosítást a bizottság azért iktatta be a javaslatba, mert a választópolgárok tájékoztatása érdekében szükségét ' látta annak, hogy miként az 1945: VIII. te. 5. §-ának 9. pontjában, úgy a jelen törvényjavaslatban is névszerint fel legyenek sorolva mindazok a szervezetek, amelyek valamelyikében a vezető tisztség viselése a választójogból való kizárást vonja maga után. A bizottság a 7. § (2) bekezdésének 9. sorában a »Nemzeti Egység Pártjának« szavak után az »Keresztény (Wolff) Páritmaik« kifejezés felvételét is elhatározta. E módosítás indoka az, hogy a bizottság véleménye' szerint a párt magatartásában olyan tények nyilvánultak ímeg, amelyek ezt a pártot is hasonló megítéliéls' alá vonják. A javaslat egyéb rendekezéseit a bizottság változtatás sélkül fogadta el. T. Nemzetgyűlés! Minthogy a most ismertetett törvényjavaslat, amely a bizottság által a szövegben végrehajtott módosításokkal osztatott ki a nemzetgyűlés tagjai között, az egyesített bizottság módosításai után mind a népünkben élő igényeknek, mind pedig a helyes közjogi felfogásnak is általánosságban megfelel és így ennek alapján Magyarország még 29*