Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

449 A nemzetgyűlés U5. ülése 1947. tassai választotta meg az itt együttlevő nom1 zetgyűlést. Ennek* a nemzetgyűlésnek —- elltekintve 'a sürgősebb megoldásra váró egyéb, főleg gazdiasági problémáktól — éppen népünk egészséges és termésizeteis! közjogi felfogása sze'rinl, ele a imagyar nemzetgyűlések eddlig isimért gyakorlata szerint isi lényegében az új állaimforma meigtelreimJbéise, azon belül a népképviseleti alapon, általános, egyenlő ós titkos községenkinti választással létrehozandó végleges | törvényalkotó szervnek, -az országgyűlésnek ; /megalapítása é& létrehozása iiejhetött és< kel- '• lett, hogy legyen ia döntő közjogi feladata. .1946 első hónapjában a nemzetgyűlés tel- j jesítette is az államforma rendezésének kér- j déstébeln reá váró feladatát, lamikor $z 1946. ! évii I. törvénycikk megalkotásával ' Magyarország végleges államformáját a köztársasági ; államformában határozta meg, a köztársasági I álliajmiformát vezette be és megválaisziolta a | köztársaság első elnökét. Voltaképpen nyomban <e!nnek a feladata- i nak teljesítése után lett volna, második fél- J adata a végleges törvényhozó szerv • felállítása,^ meghatározáísa, és azután feladata vé- | géziével átadhatta volna helyét az általa öszszefhivott végleges törvényhozó intézménynek, i az országgyűlésnek. | Az egymást sürgősen követő bel- és kül- i politikai események, a megindult béketárgyalás, valamint a imiagyar nép belisö igényeinek, 1 különösen gazdasági vonalon való sürgős ren- 1 dezése a nemzetgyűlésnek ezt a feladatát idő- j belileg elhalasztottiák, és csak most kerül a j nemzeitgyűlés tulajdonképpeni leglényege- ! sebb, de voltaképpen legegyszerűbb közjogi j feladatának megoldása elé. Minthogy a nemzetgyűlés megválasztása- ( val kapcsolatban megalkotott 1945:

VIII. tc. i alapján történt választás nemcsak a belföldi j szemlélő előtt, hanem az egész világ közvéler i menye előtt olyannak bizonyul, amelynek ; alapján tiszta, választást bonyolítottak le, kü" lönöisi " figyelam/mel hazánk külpolitikai helyzetére is, de elsősorban a választásban rélsztvevő magyar néip igényeire, — feltétlenül indokolt, bogy .az új alkotmányozó szerv létrehozásához isi ez a bevált 1945:

VIII. törvénycikk haszmáltasísék fel alapul. Ebből az álláspontból egyszerűen következik, hogy az új akotmányozó szerv megválasztásáról alkotandó törvénynek kizárólag novelláris jellegűnek kell lennie. Bizt az állásr ponitot követi is'az előttünk, fekvő törvényjavaslat az országgyűlési választáisokról. Az alapálláspontból következőleg a törvényjavaslat először deklarálja, hogy a népkép vi

selieîti alapon ötsszeülő törvényülozó szery álltalános, titkos, egyenlő és községenkinti szavazással létrejövő szerv lesz, majd pedig a közjogi stabilizáció következményeként kimondjas hogy törvényhozó testületünk egyka,

1maráis országgyűlés lesz. Az egykamarás országgyűlés niieilett való állásfoglaláísnak az az elvi indoka, hogy a kétkamarás rendszer fenntartásának tulajdonképpen csak a föderativ állaimokban van létjogosultsága, ahol az egyik Iház a közvetlen népképviseleten alapulhat, a másik pedig a Itagállanniok kiküldötteiből állhat. Idejét imíulta az a meggyőződés, amelyik valamiféle felsőházat a képviselőházzal szemben, mint féket kíván alkalmazni Demokratikus államiban különben is - csak ! választott felsőiházról lehetne ezó. A válaszitott felsőházak viszont, ha ugyanazon demoKEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ VIII. évi július hó 22-én, kedden. 450 kratikus választójog alapján keletkeznek, tulajdonképpen a képviselőház duplíkáilumai, ha pedig az aktív és passzív választójog különféle megszorításaival jönnek létre), akkor az általános, egyenlő és közvetlen választójog demokratikus alapelvét sértik. A Magyarország államformájáról szóló 1946:1. te. nyitvahagyja azt ä fontos közjogi kérdést, hogy a törvényhozó testület összehívására és berekesztésére ki jogosult. Ez a jog demokratikus köztársasági'alkotmányunk szerint is az államfői tisztség'velejárója szokott lenni. Ezt a fontos közjogi kérdést tehát ilyen értelemben kell a jelen törvényjavaslatban szabályozni. Az 1945 : VIII. te. sem a választói jogosultság, '^sem a választhatóság feltételeinek szabályozása terén nem tanúsította az óvatosságnak azt a fokát, amely a fasiszta törekvések érvényesülését kellőképpen kizárta volna. Gondoskodni kell tehát arról, hogy mind a választójog, mind a megválaszthatóság szabályozása olyan módon történjék, hogy a választások alapján megalakuló törvényhozó testület a valóban demokratikus népakarat hü kifejezője legyen. A törvényjavaslat részleteiben a következő intézkedéseket tartalmazza: Először is utal arra, hogy minthogy ez a javaslat nem egy önálló törvény, hanem az 1945 : VIII. te. tulajdonképpeni kiegészítője, abból indul ki, hogy az 1945 : VIII. tc.-nek a jelen törvényben hatályon kívül nem helyezett intézkedései változatlanul továbbra is hatályban és érvényben maradnak. A törvény következő intézkedése okszerűieg levonja az általam előbb már ismertetett azôn elvi álláspont következményét, hogy az ideiglenes jellegű nemzetgyűlés helyett egy végleges jellegű intézményt kell felállítanunk és deklarálnunk, hogy az újonnan összeülő törvényalkotó szerv most már országgyűlés lesz. A törvényjavaslat a következő rendelkezéseiben átveszi az 1945 : VIII. te.-nek az ország választókerületi beosztására vonatkozó területi rendelkezéseit és csupán annak a konzekvenciának a levonásaként, hogy az eddigi 12.000-es mandátumonkinti szavazás helyett 14.000 szavazatot kíván meg, a jelölendő képviselőjelöltek számát csökkenti ennek megfelelően. Az 1945 : VIII. tc. értelmében a választáson csakis olyan párt vehet részt, amelynek részvételi jogát a párt céljainak, vezetőinek és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. E rendelkezés hatálya alól a most tárgyalandó törvényjavaslatunk 2. §-ának (4) bekezdése kiveszi azokat a pártokat, amelyeknek részvételi jogát az 1945. évi november 4-én megtartott választások szempontjából a Nemzeti Bizottság már megállapította, mert ezek a pártok demokratikus szempontból az Országos Nemzeti Bizottság által már elbíráltattak. Az ilyen pártok tehát csupán bejelentési kötelezettség alá esnek, bejelentést tesznek a választáson való 'részvételre irányuló szándékukról az Országos Nemzeti Bizottságnak. Természetes következménye ennek, hogy azok a pártok, amelyek az 1945. évi választásokban indulási jogot nem nyertek, ugyanolyan vizsgálat alá esnek az Országos 29