Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

^1 A nèmzel'jyuiés 145 ülése 1947 n »Minden tisztességesen gondolkodói ember előtt világos leihet, hogy milyen nehéz szívvel jutott pártunk erre a súlyos elhatározásra.« (Kudas László (kp); Ez igaz!) »Politikai ellenfeleinknek is el kell vagy legalábbis el kellene ismenniök, bogy a legnehezebb körülmények közt nyilt és Mi tor harcot, folytattunk elveinkért, amelyekkel lehet egyet neimi éi ifni, de tisztességünket, tiszta szándékunkat és küzdeilmünk távolállasát minden földalatit'i mozgalomtól mindenki el fogjía. ismerni, akiben a vak gyűlölet és a pártfanatlizmus még nem bomálycsítofta el a tárgyillaigosságra való késziség maradványait. Sajtónk elnémiítása .következitében képtelenek voltunk védekezni olyan rágalmak ellen, amelyeknek tűrése nagyobb szenvedést jelentett

1 számunkrla. a testi bántalmazásoknál us.. Alig van közöttünk olyan, aki ne szenve-d!ett volna_ üldöz téités't a fasiszta és .,reakciós rendszer idején. A tisztla demokráciáért és szabadságért küzdöttünk minden becsületes, állampolgár számára. Neüni óhajtunk mandátumokért küzdeni egyenlőtlen fegyverekkel. A reakciós időket visszaidéző és csiakis az ellenzéket sújtó ajánlaná rendszer mellett, ami a titkosság meghiúsítása, ajánlóink súlyos ver szélyeztetáse árán neirn akarunk jelöltségeket vá Utalni. Vallottuk és valljuk, hogy soha többé ebben az országban az ipairli munkásság és a pUirasztiság nélkül kormányozni nelm lehet és nem szabad. Felelősségérzetünket mivel sem kii vám;) uk inkább biizonyíibani, mint azzal, hogy pártunk tevékenységét beszüntetjük, imiert nem kívánunk .akarat'ílauul sem hozztáí járul ni párttevékenyiségünkkel ahhoz, hogy léte' a szerencsétlen . ország, amelynek elsősorban nyugalomfría, ési termelő munkára van szüksége, öldöklő pártiharcok vagy — Isten őrizz! — polgárháború színhelyévé váljék. Más országok intő pélldája ál] előttünk, és valljuk Deák Ferenccel, hogy a hazáért «mindent kockáztatnunk kell, de magát iá hazát kockára tennünk sohasem szaibad. Ma is valljuk, — és >e]nnek számtalanszor kifejezést adtunk — hogy országunknak békében kell élnie a világ minden szabadságszerető népével és ői szinte, hátsó gondolat nélküli barátiságot kell fenn tartani az összes nagyhatalmakkal, de első

sorbiam a Szovjetunióval. Lebet, hogy híveink és a bennünk bízók nagy táborában elbattátrozásunk csalódást fog kelteni, de mi nem népszerűségért, melaai tapsokért, nem a magunk érvényesüléséént dolgoztunk. Pártunkat — miint a koalíciós koif mány és isobasem a demlokrácia ellenzékét — a történelmi szükségszerűség hívta életre, és ismét esiak a történelmi szükségiazerüségriel hivatkozunk akkor, amidőn úgy látjuk, hogy elérkezett a pillanata aniníak, hogy a párt megszűnésével tegyünk szolgálatot a házának. Öszinéta sajnáljuk, hogy politikai ellenfelednk néni tudták felistmeirni annak az értékét, hogy la mii, oldalunkon, — bár tőlük sokban különböző nézetű — de egyéni tisztességükbon hozzáf éi-hetetlen, demokratikus mulltíjukhan támadhatatlan politikusok é& emberek működnek a közéletben, és félő, hogy a mii kiküszöbölésünkkel la társadalominak általunk leginkább formálható része a demokráciára végképpen nem kívánatos utakra telrelődhetrk. Képviselőinknek legnagyobbrésize visszavonni a polgári életbe, és úgy számunkra, mint híveink számára egyetlen kötelességet isme^ vünk: imán den erőnkkel és minden tehetsegünkkel törvénytisztelő állampolgárokkent évi jitlrus hó 22-én,, kedden. 448 dolgozni az ország újjáépítéséért, a leikük ímegbéküléséért, a szabadságért és a tisztult demokráciáért. Isten áldása leg-yen a nemzeten és a szabiadiságon, amelyért ennek az országnak füati már annyi vért és könnyet áldoztak.« (Élénk helyeslés és taps a szabadságpárton. — NUffy Vince több xzab.Mlsáypárti képviselővel c!hagyjq a termet — Rudas László (kp) tréfásan: »A

( nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi.«) Elnök: Napirend előtti felszólalás fedői vitának és határozathozatalnak helye nincs. f Napirend szerint következik az ( országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a tt. Nemzetgyűlés tudomására hozofen!, hogy a törvényjavaslathoz a Függetleln Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és

; a Nemzeti. Parasztpárt jelentettek be szónokokat, éspedig Bácsalmási Józisef, Orbán László, Faragó László és Kondor Imre nemzetgyűlési képviselő űrakalt. A hejelenést ' a nemzetgyűlés; tudomásul veszi. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűl):|a! Amikor a magyar nép életébtin valamilyen jelentős változás áll be-, a mlaigyar nép a anaga józan és bölcs közjogi felfogásával ab kotmányozó szervként az egykamlairás, akár ideiglenesnek, akár nem ideigleneismeitk nevezett, de »mégis iid ;Ti g bues jellegű nemzetgyűléshez tért vissza. Ilyen nemzetgyűlést választottak az ideigleneiSí állapotból á véiglegels állapotba f átsegítő Uörvényalkotó iszeUvként. Éppen ezért a nemzetgyűlésnek nevezett iutézjmíény feladatává mindig az új . alkotmáin y leifektetését, az alkotmányozó szervek meghatározását és felállítájsát és a nép képviseletének s képviseleti jogainak szabályozását 1 ettük. A Debrecenben létrejött 'jideiglanes nemzeti kormány, a,z oda összehívott ideiglenes nemzetgyűlés — részint azért, mert a háborús események még folyamatban voltak, részint pedig az egész országra kiterjedőleg, tehát az egész magyar nép képviseletével tmég lehete'tk)n volt az új alkotmányt meghatározó és valóban népképviseleti alapon működő szervezeit összehívása — csupán a saját ideiglenes jellegű jogkörének rendezését tüzbeltte ki elsődleges céljául, mig másodlagos céljául a népkép viseleti alapon öisszebivandó alkotnia^ nyozó testű!étnek, a nemzetgyűlésnek összeállítását és öiaszehivasát. Az ideiglenels nemzetgyűlés leglényegesebb . feladatát akkor teljesítette, amikor 1945 szeptember havában letárgyalta és megalkotta az azóta törvényerőne' elmélkedett és az 1945. évi VIII. törvénycikként ismeretes nemzetgyűlési választási törvényt. Ezzel az ideiglenes! nemzetgyűlés feladatát elvégezvén, fel is oszolhatott. Az "ideligle'nes nemzetgyűlés által alkotott nemzegyűlési választasd törvény alapján a magyar nép legszélesebb ' rétegei és_ a szavázasra jogosultak óriási százaléka felismerve az általa választandó neanzetgyűlésnieík azt a célját, hogv elsősorban az államformáról, majd pedig iaz államformán belül végleges közjogi helyzet {megteremtéséről, kell majd intézkednie, a legnagyobb nyugalommal és mel-í ósággal, minden betf olyast ól vagy atrocitástól mentésen, te'bát becsületesen >é/s tiszta va'asz.