Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

297 A nemze:gyűlés 137. ülése 1947. évi július hó 1-én, kedden. 298 tud esetleg az a Rácz Jenő, aki nagyon sokáig az összesküvés gyanújában állott, hiszen mindennap az a hír terjedt el, hogy az öszszeesküvés gyanúja miatt előállították az Andrássy-út 60-ban, amikor az összeesküvési bírósági tárgyalásokon a vádlottak említésit tettek róla- (Mozgás.) Hát ' csak ilyen partnerekkel tudott megállapodna a két munkáspárt, különösen a kommunistapárt a hároméves terv tekintetébein? (Felkiáltások a kommunistapárt somiban: Fáj, hogy nem Pfeifférrel?) Csak ilyen partnerekkel? Hált Ráca Jenő képviseli a független kisgazdapártot? Amikor a munkáspártok roppant Inagytagléte'zámú bi'zioittisíágokban) tárgyalhatták és beszélhették'meg a terv részleteit, azokat a részleteket is, amelyek valószínűleg maál csak a Tervhivatal útján jutnak nyilvánosságra?—akkor ne méltóztassék azt állítani, hogy >e]z a megoldás' demokratikus volt, és ne méltóztassék megnyugtatásul elfogadni a független kisgazdapártinak a vészes (hallgatását. (Mozgás. — Andrássy Dániel (kg): Nem hallgatunk! Nem igaz, ahogy a képviselő úr ezt előadja! Kívül is megismétlenu, itt is megismétlem, mert módot adtunk minden képviselőnek a terv megismerésére, naponként tárgyaltuk mindén ülésen. Ez az igazság! Miért kell elferdíteni? — Az elnök csenget. — Andrássy Dániel (kg): Együtt voltunk mindig negyvenen-ötvenen!) En tudom azt, képviselő úr, közvetlen tapasztalatból tudom. (Andrássy Dániel (kg) : En csak az igazságra hivatkozom, ahogyan a képviselő úr mondotta: Legyünk tárgyilagosak! — Acsay László • (pk): Tessék kérem a félórát meghagyni a szónoknak !) hogy Andrássy t. képviselőtársam nagyon szoreralmas képviselője a pártnak, (Andrássy Dániel (kg) : Az igen!) és nem is hiszem, hogy előfordult volna egy olyan javaslat, amelyet a kormányzat terjesztett elő és amely az ön részéről ne,m a legteljesebb helyesléssel fogadtatott volna. (Derültség. — Andrássy Dániel (kg) : Ez .sem áll! Nagyon jól ismer engem a képviselő úr! Csak én szeretem az igazságot!) Én isimie-' rem a kálrtyaisizaibályt, ameüy azt mondja, hogy: kézből kontra. A hazardírozok szoktak úgy játszani, hogy még nem látják a lapokat, de megkontrázzák. Ez a kártyában van de »kézből lojalitást« osak a politikában tapasztaltam. Látatlanban! mennek a dolgok. Vannak dolgok, amelyeket egyes képviselő urak látatlanban helyeselnek. Attól függ, hogy honnan jön. EK. a kérdés azonban sokkal nagyobb horderejű (Zaj a kommunistapárton.) annál, hogy valaki a lojalitását a nép és alz ország előtti azzal _ fitogtassa, hogy elmondja, miért nem tudjuk megtárgyalni és megvitatni ezt (à hároméves tervet! A magyar tömegeket a demokráciára kell nevelni. Azzal szolgáljuk a nép demokratikus öntudatát» hogy hónapokon keresztül beszélnek a hároméves tervről, amelynek részleteit! csak a készítői ismerik és egy napon meg kell tudnia ia> magyar népnek, hogy a nemzetgyűlésben nyolc órán keresztül kétszáz ember, aki nem tudott a részletekről elhatározta, hogy augusztius elsejétől pedig áttlérünk a hároméves tervre? A hároméves terv ellen senkinek' nincs kifogása,» (Piros László (kp): Azért beszél ellene egy óráig! — Zaij.) Az antidemokratikus módszerek ellen van kifogásom. És azon se méltóztassanak csodálkozni, ha esetleg a hároméves terv részleteit kifogásoljuk. Tudomásom szerint ig< demokrácia a meggyőzés itfudománya» és idáig még nem nagyon veszem észre, hogy evvel a tudománnyal különösen a baloldal élt volnál, menü a fenyegetés, a rágalom, az ember erkölcsi értékének csökkentése még nem meggyőző, ha néha valakiket valaminek az elfogadására is szorít. (Varga, István (kp): Magának is módja van azt csinálni, amit Sulyok csinál. Kint már informálja az, amerikai meg angol újságírókat — Szenner József (pk): Iratkozzék fel, kérem!) Én ebben a teremben kötelességemet teljesítem abban az esetben is, ha akármelyik oldalról nem kapom meg azt a szükséges támogatást, laanelyet minden' nemzetgyűlési képviselő igényelhet magának. Ez az egyik kérdés, ennek a hároméves tervnek a dolgában- A független kisgazdapárt nem nyugtat meg abban a tekintetben, hogy miért kellett januártól a mai" napig ilyen 180 fokos szögben eltérni ettől a problémától, maert kellett kitérni a részletes megbeszélések elöl? , . , i r De van egy másik kérdés is, amely azután mar igazán politikai kérdés és amelyet őszim iten meg tudunk egymással beszélni. Ha ez a hároméves terv olyan jó, olyan megbízható, és önök szentül hiszik, hogy az egész polgári Magyarország hozsannával üdvözli, akkor miért nem adnak lehetőséget arra, hogy a kormányzatot vtagy a végrehajtó hatalmat ellenőrizzük? Nagyon jól emlékszem, hogy sokkal kisebb kérdésben is történt ilyen, állásfoglalás. 1946 októberében, amikor arról volt szó, hogy a nemzetgyűlés át akar térni a fokozottabb parlamentáris demokráciára, la kormánynak adandó -felhatalmazásban, megszorításokat akartunk alkalmazni. Azt mondottuk; szükség va,n arra, hogy a nemzeti szuverenitást a kormánnyal szemben a nemzetgyűlés képviselje. Egy bizottságot akartunk felállítani, (amely független a kormánytól s amely- a. nemzetgyűlés tagjaiból áll. Ennek a bizottságnak ^kellett volna elsősorban bejelenteni a kormány részéről azokat a rendeleteket, amelyeket a, felhatalmazás alapján kivan kiadni. Ehhez a megoldásihoz a parasztpárt, és a, szociáldemokratapárt ás hozzájárult. A független kisgazda pártot én képviseltem, tehát ennek a megoldásnak tanúja lehetek. A kommunistapárt akadályozta meg a demokráciára való áttérést, mondván, hogy olyan súlyosak és olyan gyors elintézését igényelnek a kormányzati teendők, hogy nem bírják ki egy bizottság rei tortáján való át szűrést! Ez 1946. őszén volt. Nézzük - csak meg» mennyiben közelítettük meg azóta a demokráciát? Azóta a kormányzat (Vas Zoltán (kp) állam, titkár: Azóta te is reakciós lettél!) teljésen függetleníteni akarja magát a parla menttől, mert kapott egy felhatalmazást. A békeszerződés alapján terjeskörű felhatalmazást kapott a kormány, amely felhatalmazás ;

a nemzetgyűlés' szuverénitásávali is ellentétben áll mert nemzetközi szerződéseket köthet f a kormány a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül s aizokat három hónap múlva kell benyújtani- -. Ha most nézem ezt a harmadik felhatalmazást akkor kérdem, miért van szükség a parDamentre?' Talán azért, hogy én Katona Jenő további cikkeit ismertessem, mert politikáról és törvényhozásról közöttünk ma