Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

15 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. évi június hó 24-én, kedden. 16 nek már a békeszerződés megszövegezése előtt jórészt eleget tettünk az 1946:1. te. megalkotásával. Ez a szép törvényalkotás felhívta reánk a szabadságszerető népek figyelmét. Biztosítottuk a köztársaság polgárai részére az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ezeket a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának mindenirányú megkülönböztetés nélkül a demokratikus államrend keretein belül egyformán és egyenlő mértékben biztosítja. Ne tévesszen meg senkit a honi reakció még mindig fellelhető szóvivőinek tendenciózus mellébeszélése, amelynek alapjául ezt a nemesszándékú, modern magyar szabadságtörvényt használják fel, mondván, hogy a félelemmentes élet csak papiroson van biztosítva hazánkban. Ezek az urak elefelejtik, ki" hagyják a szöveg-bői a demokratikus á'Uamrend kereteid (Mozgás.) Elnök: A képviselő úr beszédének félbeszakításával az ülésf néhány perere felfüggesztem.

1 (Szünet 11 óra 33 perctől 12 óra 11 percig.) (Az elnöki széket Kossa István foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Pesta László képviselő urat illeti, folytatólagosan a szó. - ( Pesta László (kg) : T. Nemzetgyűlés ! A következő cikkek az üldözöttek és elnyomottak egyenjogúsítása, a fasiszta szervezetek feloszlatása, a háborús bűnösök megbüntetése tárgyában olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a magyar demokrácia már zsenge korában a saját jószántából megtett. A harmadik rész katonai rendelkezéseket tartalmaz. Feljogosítja Magyarországot, hogy 65.000 katonát, 90 repülőgépet, 5000 főnyi személyzettel tarthat. Jelen szegénységünkben még ezt az engedélyezett létszámot sem tudjuk felszerelni, katonaságunk létszáma kicsiny, békés szándékaink nem is indokolnák nagyarányú hadsereg fenntartását. A nyolcadik rész fontos záradékrendelkezéseket tartalmaz, amelyek közül különösen a 40. edkknek van jelentősége. A 42. cikk szö vege szerint a szerződés azonnal életbe, 'fog lépni' amint a Szovjetunió, Nagybritannia és az Egyesült Államok a megerősítő okiratokat a Szovjetunió kormányánál letették. T. Nemzetgyűlés! Minden becsületes és igaz magyar, minden demokratikus párt, a fiatal magyar köztársaság minden hűséges állampolgára reméli, hogy ez a megerősítés, a ratifikáció, rövid időn belül meg fog történni. TJgy érezzük, hogy a vérben és könnyben fogant földrengés közben született nagy harcok és megpróbáltatások árán fejlődött építő és biztosító munkában megizmosodott, a parasztság, munkásság és haladó polgárság valóban hazafias önfeláldozásának szent tüzében kiforrott magyar demokráciánk túljutott már a serdülő koron és e békeszerződés életbelép tével megszerzett nemzeti szuverenitását nem széthúzásra, árulásra, szökések támogatására, hanem minden demokratikus haladó erő szilárd Összefogásával, országunk és népűnk javára fogja felhasználni. Adja a jó Isten, hogy így legyen. Ez a remény éltet bennünket és ebben a reményben fogadom el a törvényjavaslatot magam és pártom nevében. (Taps a kisgazdapárt, a konvmunis'tfapárt. a szociáldemokrataparf, és a parasztpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik? Futó József jegyző: Nagy Imre! Elnök: Nagy Imre képviselő úr nincs jelen, feliratkozását a nemzetgyűlés törli. Szólásra következik? Futó József jegyző: Kéthly Anna! {Éljenzés és taps.) Kéthly Anna (szd): T. Nemzetgyűlés! Én is úgy érzem» mint az előttem szólott képviselőtársam, hogy a magyar köztársaság, a magyar köztársaság nemzetgyűlése a legnehezebb feladat előtt áll, amikor ezt a békeszerződést beeikkelyezi és nem a magunk felmentésére — értve alatta az egész parlamentet és az egész köztársaságot — mondom azt, hogy ezt a feladatot valamivel megkönnyíti, hogy e békeszerződés előkészítésében, azokban az évtizedekben, amelyek ennek a békeszerződésnek a hátterét adják» mi nem vettüuk részt. A békeszerződést úgy kell tekintenünk^ mint a háború okozatát, és ha e békeszerződés hátrányairól vagy előnyeiről elmélkedünk, akkor a háborút magát kell alapul vennünk. Megkérdezzük, hogy mi okozta a háborút. En, mint szocialista, a kérdés végső leegysze*rűsítésével azt mondom, hogy a háborút a kapitalista társadalmi rendszer okozza és ha semmi egyéb okom nem leíine ez ellen a rendszer ellen hadakozni, ez az ok Önmagában elég. Ez az önmagába folyton visszatérő és a kapitalizmustól el nem választható veszedelem az, amely indokolja ezt a makacs szembenállást ezzel a társadalmi rendszerrel. Nagyszerű technikai fejlettséget, tökéletes termelést mutat fel ez a társadalmi rendszer, amelynek fantasztikus elosztásig lehetőségei volnának, ezt az elosztási lehetőségei . azonban nem veszi igénybe, tehetetlensége és hozzá ' nem értése folytán. Ugyanakkor, amikor aháború előtt és a háború alatt a raktárak tömöttek voltak, az éhezésnek és a munkanélküliségnek olyan méreteivel találkoztunk, amelyek nem vonhatók az emberiesség fogalma alá. Találmányok és termeivények megsemmisítése folyt, végül azután a krizisek egyre . sűrűbb jelentkezésének zsákutcájából az ultima ratio-hoz, a háborúhoz folyamodtak, annál' sűrűbben és annál gyakrabban» minél tökéletesebbé vált maga a termelés. A .magyar politikai életben igen sokszor keserűen kell mosolyognunk, amikor a magyar demokratikus újjáépítés ellenfelei ebben a magyar demokráciában, a magyar köztársaság életében a szakértőket reklamálják, a szakértelem jogán birálnak, a szakértelem jogán követelik a régi rendszer visszaállítását. Most, a háborút előidéző eseményekre figyelve, megkérdezhetjük, vájjon miért nem érvényesült a szakértelem' egy bőségben fulladó világban és miért irják a szakértelem hiányának rovására azt, ha a semmiből, valósággal a semmiből ennyi idő alatt ennyit tudtunk alkotni. (TJgy van! TJgy van! a szociáU demokratapárt oldalán.) A háború a szakértők tudományának végső jelenése volt. Tudjuk és meg nem cáfolhatóan állapítjuk meg, hogy a háború a kapitalizmustól, a rossz békeszerződés pedig a vereségtől el nem választható. A kettő mindig együtt jár. Ugyanakkor azonban, amikor mint szocialista így leegyszerűsítem a kérdést, és azt mondom, hogy ^a kapitalizmus még a legtökéletesebb formájában is mindig magában hordja a