Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
165 A nemzetgyűlés 114. ülése 1947 lyozza, de feltétlenül olyan mértékben, hogy azok számára, akik az autót és a közlekedési eszközöket elsősorban luxus- és kényelmi célokra használják, ez bizonyps kötelezettségvállalást is jelentsen az ország dolgozóival szemben. (Helyeslés a szociáldemokratapárt oldalán.) Rendkívül fontos és rendkívül kényes kérdés a vagyondézsma kérdése. Itt figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországán két réteg van, amely részben a háború alatt, részben a háború után rendkívüli jövedelmet élvezett és ennek eredményekép vagyont tudott a maga számára felhalmozni. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy ezek a vagyonok a hiányos ellenőrzés miatt nehezen találhatók meg, nehezen foghatók be adózási alapnak. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Meg kell fogni!) A további probléma ezzel kapcsolatban i.z, hogy a mai pénzszűke következtében.a vagyonnal rendelkezőket adófizetésre kényszeríteni azonnal és hatályosan nehezen lehetne. Ennek ellenére elsőrendű feladat mircsak az igazság; tevés érdekében is és a hároméves terv anyagi finanszírozása érdekében is, hogy ezeket a vagyonokat, a háború és infláció alatt szerzett hatalmas vagyonokat a pénzügyi kor-, mányzat megfogja. (Taps a szabadságpárton.) A másik feladat a költségvetési terhek arányosabb megosztása azon a módon, hogy az előttünk álló tervgazdaság financiális alapji'it biztosítsuk az adókulcs reális megállapításával. Adókivetési rendszerünk bizonyos vonatkozásban egyszerűsbödött, számos adót vontak össze, számos pótadót szüntettek meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy különösen az egyenesadóval sújtott rétegek az adó alól mentesüljenek, vagy az adóban kisebb részt vállal" iának. A feladat tehát csak az, hogy új adókulcsúik megállapításával,, mégpedig progreszszív adókulcsok megállapításával a pénzügyi költségvetés számára és az újjáépítésre újabb és hatásos fedezetet találjunk. A közmunkaváltság kérdéséhez alapvetően szólni most nem akarok. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy az országban a háborús terhekbem különböző rétegek különbözőkép vállaltak; részesedést. Ennek arányosítását is el Ikell végezni. Ezt a háborút nemcsak az ország egy része vesztette el, illetőleg a vesztett háború következményét ne csak az ország egy része viselje. Nem lehet kivételezett egyén, vagy kivételezett réteg, amely mentesül a háború pusztításaitól és az ezzel kapcsolatos veszteségektől, mások pedig száz százalékban viseljék személyileg és anyagilag is azokat a terheket, amelyeiket egy szerencsétlen poli'tiika zúdított az országra. A feladat az, hogy ereszben a közműnka váltság ikiterjesztósóveL résziben pedig a vagyonadó és a vagyoiidézsuin bevezetésével ezeket az aránytalanságokat megszüntessük, és a szélesebb népréteg arányosabb megadóztatásával tegyük lehetővé azt, hogy a közvetett adók mai antiszociális rendszerét leépítsük. (Az elnök csenget. — Egy hang a szociáldemokratapártról: .Letelt az idő!) T. Nemzetgyűlés! A pénzügyi tárca eddigi eredményei alapján további munkája iránt is bizalommal viseltetem és remélve azt, hogy ellenőrzésünkkel, közreműködésünkkel és kezdeményezésünkkel mindazokat a reformokat, amelyeknek megvalósítása az egész dolgozó nép érdeke, valóban meg tudjuk valósítani és a gyakorlatba át tudjuk vinni, a költségvetést évi március hó 21-én, pénteken. 1-66 pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán.) Binök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Farkas Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozását a vita tartamára töröljük. Szólásra következik a föliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Korányi János! Korányi Jánog (msz): Elállók a szótól. Elnök: A képviselő úr eláll a szótól. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Györgyi Lajos' Györgyi Lajos (kg): T. Nemzetgyűlés! A most tárgyalt költségvetés igazi jelentőségét kellőkép csak akkor tudjuk lemérni, ha gondolatban visszamegyünk a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés alakulásának idejére és visszagondolunk az azóta eltelt,, eredményeikben gazdag, közel két és fél esztendő munkájára. Ha a felszabadulás óta eltelt idő demokratikus építő munkájában voltak is akadályok, zökkenők, nehézségek és különösen politikai vonalán harcok, mégis meg kell állapítani, hogy különösen a gazdasági felemelkedés terén már komoly utat futottunk be, főként ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a hosszúra nyúlt háború bennünket magyarokat sújtott a legjobban. Nehéz volt ez az út nagyon, de nem volt hiábavaló. Nehéz volt különösen pénzügyi vonalon áteveznünk: az emberiség történetében legnagyobb méretű infláción, amely főkép gazdasági elesettségünk következménye volt és amely infláció szinte fojtogatta az egész magyar gazdasági életet A magyar nélkülözni tudás,, szívós elszántság és élniakarás a múlt év augusztus elsejével egy bátor lépéssel véget vetett az inflációnak és ha nagy áldozatok árán is, de megteremtette az értékálló forintot. Mivel azonban új pénzünknek nem volt meg, sőt még talán ma sincs meg teljes mértékben, éppen a háborús pusztítás miatt, a gazdasági élet vastörvénye szerinti nélkülözhetetlen fedezete, nyilvánvaló, hogy míg ezt a fedezetet a termelőmunka elő nem teremti, a pénzgazdálkodás szigorú szabályozására van szükség. Amíg tehát a termelő munka eréttménye pénzünket értékállóvá nem teszi, addig egyfelől a szigorú takarékosságnak, másfelől pedig egy bizonyosfokú nélkülözésnek kell képeznie pénzünk értékállandósága alapját, mint ahogy megítélésem szerint eddig is így történt. Megítélésem szerint a magyar forint értékét elsősorban a magyar parasztság adta meg azzal, hogy termeivényeit egészen önköltségi áron alul adta oda a stabilizációs okokból kifolyólag kicsiny pénzért dolgozó magyar ipari munkásságnalkl és tisztviselőtársadalomnak. A magyar parasztság ezzel a bámulatraméltó magatartásával megítélésem szerint külön történelmet csinált Magyarországon Íratlanul is. T. Nemzetgyűlés! Szerény véleményein szerint még egy ideig áldozaitot kell hoznia a magyar népnek, hogy a mindenképpen biztosítani kívánt forint értékét megvédjük. Ügy biezem, ' hogy az államháztartás egyensúlyban tartása és a pusztító háború következtében még egy ideig nem lesznek anyagi gondoktól 11*
