Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
167 'A nemzetgyűlés 114. ülése 1947. menteseik napjaink és úgy hiszem, hogy az ezután elkövetkezendő időnek a nehézségei még egy ddeig különösen az adófizetés terén fognak megnyilvánulni. Minden terhet könnyebb azonban el viselni, ha az a teher a teherbiróképes'ség arányában igazságosan van megosztva. Én ebben látom a magyar pénzügyi politikának az elkövetkezendő időkben legnagyobb feladatát, amelyet nem lesz könnyű megoldani, de ha sikerül megoldani, — mint ahogy sikerülnie kell — akkor a imiagyar élet az elkövetkezendő időben sokkal könnyebben lesz elviselhető, mint ahogy azt ma még hinni lehetne. Én magam is ennek az ügynek szolgálatába s/.e telnék állni szerény felszólalásommal, mint parasztember elsősorban a parasztság szemüvegén keresztül nézvei a dolgokat, mert az adózás terén most is látok bizonyos fokú igazságtalanságokat. Mint ai parasztságra háruló adózási igazságtalan dolgot kell megemlítenem elsősorban azt, hogy míg a forint bevezetésének idején pengőben fennálló köztartozások valorizáció hiányában töröltettek ós csak a múlt év augusztus elsejétől, vagyis a forint bevezetésétől számítva tartják nyilván az adóhatóságok ezeket a köztartozásokat, addig & paraszí' ságnál, miután már 1945-ben is búzában vetették ki adójárt, annak, aki akkor bármilyen okból fizetni nemi tudott, ilyen közadói arto/. még a mai napig is fennáll és behajtandónak van elrendelve, amiben mi parasztok igazságtalanságot látunk. Egy másik hasonló igazságtalan adózás a földhaszonbérlőket sújtja, amikor egy erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet a fő hűbérlők kereseti és jövedelmi adóját a művelésük alatt álló ingatlan kataszteri aranykoronája után egy forint Irin állapítja meg, függetlenül attól, Ihogy a földhaszonbérlőnek volt-e bérletéből keresete, illetve jövedelme, vagy nem. Amíg tehát az iparosnak vagy kereskedőnek, vagy más hasonló foglalkozású egyénnek kereseti és, jövedelmi adóját tényleg elért keresete után vetik ki, addig a földhaszonbérlőknél és a részes munkásoknál a kataszteri tiszta jövedelem után vetik ki, figyelmen kívül hagyva, hogy a bérlőnek volt-e keresete vagy ráfizetette a bérletre. Igazságtalan dolog ez, t. Nemzetgyűlés, mert a jelenlegi árakkal m'ég a saját földjén gazdálkodó sem találja meg számítását, nemhogy a bérlő, akinek a termelési költségeken kívül még haszonbért is kell fizetnie A kereseti és jövedelmi «dó kivetésének ezt a módját tehát sürgősen orvosolni kell. T. Nemzetgyűlés! Kilőttem van egy kimutatás egy békésmegyei tizenkét és fél ka; tasztrális holdas kisberkinek gazdálkodási eredményéről, amely szerint, mintán jrgverest is szenvedett, ez a bérlő 328 forintot fizetett rá a gazdálkodásra, bérletére és .mégis 200 forint kereseti és jövedelmi adóval van terhelve. Ez igazságtalan, szerintünk ez nem tartható fenn. Ha már a kereseti és jövedelmi adónál tartunk, meg kell említenem azt is, hogy egy erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelettel a kereseti és jövedelmi adót fizetők két csoportban fizetnek adót. Az egyik az úgynevezett adóközösség, a másik pedig az esztályb isorolás. Az adóközös^ég szerinti adózásnak az volna a célja, hogy leegyszerűsítsék az ado zást és az világosabban és könnyebben keresztülvihető legyen, .azonban, sajnos, meg kell évi március hó 21-én, pénteken. 168 állapítani, — alaposan utánanéztem ezeknek a kérdéseknek — az történik, hogy ezek az adózók az ilyen módon való adózásnál alkalmat találnak arra, hogy ne a tényleg elért jövedelmüknek megfelelő adót fizessenek, hanem ennél kevesebbet fizetnek. Ez ismét igazságtalan dolog az én megítélésem szerint. Nincs időimi arra, hogy adatokat és részleteket soroljak fel, így csak egyet említek meg. Városunkban van négy nagy baromfiexportőr. Ez a négy nagy baromfi-exportőr kevesebb kereseti ési jövedelmi adót fizet, mint az utána következő kis b arom fi kereskedők, akik osztályba vannak sorolva; azonban nem baromfi-exportőrök. (Egy hang a kisgazdapártról: Rossz a pártigazolványuk!) Igen t. Nemizetgyülés! Ez olyan igazságtar lan dolog, amelyre a pénzügyi kormányzatnak feltétlenül fel kell figyelnie, mert amint előbb is említettem, könnyebb lesz az ezután ránk váró terheket elviselni, ha azok igazságosain vannak elosztva. (Kiss Ferenc (msz): Beszélhet ezeknek! Süketek!) Mint alföldi embernek legyen szabad megemlítenem egy régi alföldi panaszt, az alföldi földek magas kataszteri tiszta jövedelmi osztályba sorolását. Az 1933. évi adóstatisztikai kimutatás szerint Magyarországon a s'/.ántóingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének átlaga 9.54 'aranykorona. Ezzé] szemben az Alföldnek két nagy vármegyéjében. Békésben és Csanádban, a kimutatás szerint a következő ,nz átlag: Békésben 15-34 aranykorona, Csanád megyében pedig 17.15 aranykorona. Hogy könnyebben érthetővé tegyem ezt az igazságtalanságot, 'meg kell eimlítenem külön három csanádmegyei község ós három békésmegyei község kataszteri kimutatását. Csanád vármegyében Apátfalva 81f>4 katasztrális holdas községben az átlagos kataszteri tiszta jövedr'em 24.4 aranykorona. Dombiratos község 2466 katasztrális holdjának átlagos tiszta jövedelme 22.9 aranykorona. Dombegyháza 11.000 katasztrális holdjának kataszteri aranykoronája pedig 23 2. H'sonló á helyzet nagyjából a három békési községben is: Orosháza 16.542 katasztrális holdjánál az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 21.31 aranykorona, Szentétornya közsl'gben 20-70. Pusztaföldvár községben pedig 22.42 aranykorona. * T. Nemzetgyűlés! Nem védetlen az, hogy ezeket felsorolom. El kell ezt mondanom azért, mert például az egyik községben, Pusztaföldváron aiz egyik grófi birtoknak — amely ma, hála Istennek, újgazdák kezén van — kataszteri tiszta jövedelme is 22.50 aranykoronaMinthogy a kataszteri tisztát jövedelem szolgál alapjául a mezőgazdaság adózásának, sőt a beszolgáltatás mérvének is, mi alföldiek úgy érezzük, hogy bennünket igazságtalanul és súlyosan érint a kataszteri aranykoronának ilyen formában való megállapítása. Igen t. Nemzetgyűlés! Egy példát akarok csak felhozni. Látjuk azt. hogy a békési és Csanádi földek kataszteri 'tiszta jövedelme átlagban felül van a 20 aranykoronán, míg a somogyvármegyei földek átlagos kataszteri tiszta jövedelme 8.05 aranykorona." v Én jártam Somogyban, ismerem Somogy vidékét, ismerem az Alföldet is; kizártnak tartorn, hogy az Altold, ahol az időjárás is rendszerint szélsőségesebb, s amely távol van minden értékesítési lehetőségtől, háromszor annyi
