Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

105 A nemzetgyűlés 114. ülése 1947- évi március hó 21-én, pénteken. 106 amikor itt belül igenis meg tudjuk már vé­deni mindenféle felforgató törekvéssel szem­ben a magyar demokrácia rendjét Az egyetlen azonban, amit a külföldről hazatérni nem aka­rókkal tehetünk, az, hogy megfosztjuk az ille­tőket magyar állampolgárságuktól, azokat te­hát akiknek minden törekvése kimerül abban, hogy ezt a demokratikus rendet igyekeznek megdönteni, megfosszuk attól a lehetőségtől, hogy éppen magyar állampolgárságukra való hivatkozással a magyar állampolgársággal iá ró jogvédelemben részesülhessenek akár külföldi követségeink révén, akár pedig úgy* hogy hivatkozván üldözött magyar voltukra, ezzel megtévesszék a külföldi közvéleményt és ezen keresztül szinte azt mondhatnám, a ma­gyar nép nevében beszéljenek. A magyar nép­nek, amely nagyon jól tudja, mit jelent szá­mára a demokrácia, igenis ki kell taszítania ezeket az elemeket abból a jogközösségből, amely csak olyanokat ismerhet el tagjai sorá­ban, akik ennek a népnek a törvényét magukra, nézve feltétlenül kötelezőnek fogadják el. A törvény javaslat 1. §-a arról intézkedik, hogy aki ellen alapos gyanú merült fel és a minisztérium felhívására nem tér vissza, azt a minisztérium megfoszthatja magyar állam­polgárságától. Itt nem arról van szó, hogy egyszerűen egy nyomozati adat, vagy egy be­jelentés révén történik az állampolgári jogok­tól való megfosztás, hanem arról, hogv az il­lető, aki a minisztérium, tehát a hivatalos magyar kormányhatalom felhívására nem tér vissza, mintegy önmaga mondotta ki maga fe­lett az Ítéletet. Ha kt túlságosan skrupolózu­sak vagyunk és úgy gondoljuk, hogv először folytassunk le egy hosszú nyomozást, szer­kesszünk vádiratot és majd ha a bíróság el­itéli az illetőt, bírósági úton fosszák meg ma­gyar állampolgárságától, evvel a skrupuló­zitással, evvel a liberalizmussal azt hiszem/ v nem érjük el azt a célt, amely előttünk lebeg, hogy tndniilik gyorsan és radikálisan véde­kezzünk ez ellen a szervezett támadás ellen, amely a külföldön élő magyarok révén igenis nap mint nap érik a magyar demokráciát. (Zaj a szabadságvárton.) Tegnap a külügyi költségvetés vitája so­rán hallottuk egyik igen t. képviselőtársunk beszámolóját párisi tapasztalatairól. Láttuk ebből, hogy amíg a háború alatt Franciaor­szágban élő honfitársaink a francia közvéle­ménv legteljesebb elismerését, vívták ki az el­lenállási mozgalmukkal, mert hiszen három­ezer magyar ellenálló közül körülbelül ezerkét­száz életét áldozta - az ellenállási gondolatért, addig most a háború után Parisba is kikerült fasiszták arra használják fel még meglévő le­hetőségeiket, hogy hadifoglyaink között propt. pandát folytassanak annak érdekében, hogy ókét az idegenlégióba vagv -bánvamunkások­ttak csábítsák ki Braziliába és máshová és ez­zel a legnagyobb kárt okozzák a magyar al­jamnak. Hogyan tudják ezt elérni? Természe­tesen csak úgy. hogy minden rágalmat, amit a magyair demokráciáról el lehet mondani, el­mondanak és nagyon eredménye® propagan­dát folytatnak. Aki úgy véli, hogy legyünk óvatosak és ne taszítsunk most ki magyar állampolgárokat a magyar állam kötelékéből azzal, hogy megfosz­s/ nk polgárjoguktól, az gondoljon arra. hogy a/.ok, akikre e törvényjavaslat hatálya vonatko­zik, sokkal több magyar állampolgártól fosztják n "|eg a magyar hazát, mégpedig álnokul, rossz­l»;«zeműen, hiszen olyan embereket; akiket félre lehet vezetni, tájékozatlan, hadifogságban élő magyar állampolgárokat térítenek el attól, hogy hazatérjenek ide közénk. Ennél nagyobb vétséget a demokrácia és a magyar állam ellen én nem is ismerek. (Milassin Kornél (msz): Akinek nincs vaj a fején, az úgysem hiszi el ezeket, a rágalmakat!) Természetes; képvise 1 ©­társammal megnyugtatásul közlöm, hogy aki­nek nincs vaj a fején, — nagyon szépen fogal­mazta meg — az úgyis haza fog jönni. (Milas­sin Kornél (msz): Az úgyis hazajön; neim hiszi el a rágalmakat!) A bizottság a törvényjavaslat eredeti szö­vegén csak két helyen változtatott. Az egyik módosítás, amelyet a bizottság nevében elfo­gadásra ajánlok, a 1. § első bekezdésének ti­zedik sorában van, ahol a »30« szó után az »Európán kívüli tartózkodás esetén 60« szö­veget vettük be. Ezt a módosítást az teszi in­dokolttá, hogy a jelenlegi körülmények között az Európán kívüli országokból 30 nap alatt esetleg nem tudnak visszatérni az illetők, ezért részükre 60 napot állapítottunk meg. A másik módosítás az, hogy a törvényja­vaslat eredeti szövegéből az 1. § első bekezdésé­nek utolsó mondatát a bizottság törölte azzal az indokolással, hogy megnyugtatóbb lesz, ha a közszolgálati alkalmazottak hazahívását is a mi­nisztérium összessége állapítja meg és az dönt a felett, hogy azok a gyanuokok. amelyeknek alapján a visszahívás történik, valóban any­nyira alaposak-e. hogy ilyen súlyos következ­ményekkel kell hogy járjanak. A magam részéről az együttes bizottság ja­vaslatát elfogadásra ajánlom a t. nemzetgyű­lésnek. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Futó József jegyző: Jármay Gyula! Jármay Gyula (msz): T. NemiziettgyülésJ Teljesen egyetértek az igen t- előadó képviselő úrral abban, hogy akár külföldön, akár belföl­dön követ el magyar állampolgár bűncselek­ményt, az egyképpen üldözendő, üldözendő te­hát az a bűncselekmény is, amely bennünket ebben a pillanatban talán a legjobban érdekel, nevezetesen mindaz a tettT mindaz a cselek­mény, amelyet az 1946:VII. te. bűntettként mi­nősít. ', Valamennyiünknek legféltettebb kincse a fiatal maigyar demokrácia és ha kíméletlenül büntetni és üldözni kell azokat, akik jogelle­nes eszközökkel ennek a demokráciának a megdöntésére törekednek itt Magyarországon, fokozottan üldözni kell azokat, akik aj magyar állam és a magyar demokrácia hitelét külföl­dön folytatott tevékenységükkel veszélyeztetik. Ebben teljesen egyek vagyunk. Azt hiszem, nincs a t. Nemzetgyűlésnek egyetlen olyan tagja sem, aki ne osztozna abban a vélemény­ben, hogy itt benn lelhetnek köztünk vélemény­eltérések, itt benn vitázhatunk egymással, de abban a pillanatban, amikor el'hagyjuk a ma­gyar határt, nem lehettünk mások, csak haziar szerelő magyarok, mindegyikünk egy-egy ügy­védje, képviselője lehet az országnak. Ha^mi, ellenzékiek, itt belföldön ostorozzuk és bírál­juk a fiatal magyar demokrácia hibáit és ki­növéseit, ezt csak itthon, családi körben tesz­szük és ez ai bírálatunk éppen abból a féltő szeretetből fakad, amellyel a demokrácia ügye iránt vali mennyien viseltetünk. Külföldön csak egyetlen feladatunk lehet: a teljes szoli­daritás. Ott kinn nem a hibákról beszélünk, hanem arról az építő munkáról, amely az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom