Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
107 'A nemzetgyűlés 114. ülése 1947. évi március hó 21-én, pénteken. 108 múlt két évben az országban kétségkívül végbement. Amikor tehát mind a magam, mind pártom, a Magyar Szabadságpárt nevében dicséretéének és helyesnek ismerem el a törve nyjaivaslat által intencionált célt, egyben rá kell térnem a javaslat hibáira, amelyek a mi álláspontunk szerint olyan természetűek, hogy ebben a formában a törvényjavaslatot elfogadhatónak nem tartjuk. A javaslat 1« §-a szerint a minisztérium megfoszthatja magyar állampolgárságától azt a külföldön tartózkodó személyt, aki ellen az 1946: VII. tc.-be ütköző bűntett miatt a nyomozás elrendeltetik és aki felhívásra nem tér vissza az ország területére és nem jelentkezik a magyar hatóságoknál. T. Nemzetgyűlés! A nyomozás elrendelése a mi jogrendszerünkben semmiféle további jogkövetkezményekkel nem jár, hanem tisztán bevezetője, ouverture-je a bűnvádi eljárásnak; csak tisztázni hivatott azt, hogy van-e helye a vád alá helyezésnek, van-e egyáltalában helye további bűnvádi eljárásnak. (Milassin Kornél (msz): Ugy van!) A nyomozás tehát semilyen tekintetben kritérium nem lehet. Amikor ez a javaslat itt voltaképpen a bírói hatalom egy részét ruházza a minisztériumra, (Hódy György (msz):: A nyomozókra!) mert jogerős ítélet helyett a nyomozás elrendeléséhez fűzi azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a minisztériumnak módjában áll levonni, — már a nyomozás elrendelésekor — akkor tisztelettel megjegyzem, hogy itt nyomatékkal esik latba a bizalmi kérdés, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Hogy kinek a kezében van a végrehajtó hatalom!) vagyis az, hogy bízunk-e abban ai végrehajtó hatalomban, amelynek ez a javaslat olyan súlyos, döntő eszközt ad a kezébe, mint amilyen az egyik legfontosabb alanyi közjognak, ai állampolgárságnak esetleges elvonása. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán. - Nagy Vince (msz): Ezt nem lehet a nyomozó hatóságokra és a belügyminiszterre bízni! — Milassin Kornél (msz): Ezzel mindenkit meg lehet fosztatni az állampolgárságától!) T. Nemzetgyűlés! A javaslat — mint mondja — tovább kívánja fej'leszteni az 1879. évi XL. tc-ben illetőleg az 1939:XIII. te. 8. $-ában foglalt jogelveket. Az előbbi, a régi állampolgársági törvény 11. $ ában a hatósági határozattal való álttampolgárságfosztás esetét igen egyszerűen határozza meg. mondván, hogy aki küíállam szolgálatába szegődik, az hatósági határozattal megfoszthal'ó állampolgárságától. (Nagy Vince (msz): Ez logikus!) En nél lényegesen tovább megy >a reakciós időkben az 1939. évben hozott állampolgársági novella, amely 8- §-ának (l) bekezdésében úgy intézkedik, hogy az. aki az állami és társadalmi rendről szóló 1921:111. törvénycikkbe ütköző bííni'ettet. vagy vétséget követ el és bűnössége jogerős ítélettel meg van állapítva, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) — és itt vara a döntő kritérium — állampolgárságától hatósági határozattal megfosztható. Itt térek rá, t- Nemzetgyűlés, felszólalásom Hlényegére. Mi a népbíráskodás mai rendszerét, amelyen nem az egész laikus bíráskodást értjük, többször támadtuk, és szeretnők, ha a laikus bíráskodás az esküdtbíráskodás bevezetésével (Mozgás o szociáldemokratapárton.) végre olyan stádiumba juthatna Magyarországon, mint az a többi demokratikus államban már van. Mi azonban törvényttisztelő emberek vagyunk, tisztelettel viseltetünk a népbírósági intézmény, a fennálló és a demokratikus nemzetgyűlés által életrehívott jogintézmény iránt ás. Ennélfogva, miután az 1946. évi VII. törvénycikk a demokrácia védelméről szóló törvénybe ütköző cselekmények elbírálására népbíróságti hatáskört statuál, mi megnyugvással! vennők tudomásul azt, hogy megfosztassék» vagy megfosztható legyen állampolgárságától az a személy, akit a független bíróság, a magyar népbíróság jogerősen elítél, illetőleg bűnösségét jogerősen megállapítja. (Helyeslés a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Ez az egyetlen lehetőség. Névtelen feljelentésekkel fognak itt megfosztani ezreket és ezreket állampolgárságuktól! — Zöld Sándor (kp): Maga sem hiszi komolyan, 'kedves Nagv Vince! — Nagy Vince (msz): Dehogy nem! Egy igazságos államban a nyomozás nem elég az állampolgárságtól való megfosztásra!) Elnök: Csendet kérek. Nagy Vince képviselő úr. (Zaj. — Nagy Vince (msz): Ilyen hatalmat egy nyomozó rendőrtisztnek a kezébe adni! — Zöld Sándor (kp): Sehogyan sem szereti maga a rendet, a rendőrséget, meg a rendcsinálást! — Nagy Vince (msz): Ha rendet csinál, igen, de nem, ha a rendőr megfosztja az embereket az állampolgárságuktól!) Csendet kérek!) Jármay Gyula (msz): Az 1945: VII.törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945- évi M. E. számú rendelet a népbíráskodásról szóló 6- i-ában utal az 1921. évi III. törvénycikk 12. §-ára, amely módot nyújt arra, hogy a bíróság a vádlott távollétébein lefolytathassa az eljárást, helyesebben kimondja, azt, hogy a vádlott (távolléte nem akadálya sem a nyomozás megindításának, sem a vád alá helyezésnek, sem a bűnösség megállapításának. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Ennélfogva, az ilyen eljárásra és az ilyen bírói határozatra mód van az 1946. évi VII. törvénycikk által statuált bűncselekmények esetében is, mert hiszen azok is a törvény 11. §-a értelmében népbírósági hatáskörbe vannak utalva. Kérdezem, miután a terhelt úgyis külföldön tartózkodik, milyen kockázat van abban, hogy nem a nyomozás elrendelésével egyidejűW történik ia felhívás, hanem lefolytatják az eljárást és szabályos bírói eljárás keretében allapíttatik meg az, hogy nemcsak gyanú, vagy esetleges gyanú forog fenn a szóbanforgó személyekkel szemben, hanem egy bírói ítélet »a bűnösséget állapítja meg! (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton-) Ez az egyetlen elfogadható módja, kritériuma annak, hogy valaki esry olyan fontos közjogi jogosultságtól, mint az állampolgárság. nieirfo-ü/ta-Ksék. (Nagy Vince (msz): Ez bizalmatlanság a népbíróság iránt! Tiszteljük a népbíróságoit és kérjük ki az ítéletét! — Zaj a kommunista- és a szociál demokratapárt soraiban. — Nagy Vince (msz): önök csak a rendőrség iránt vannak bizalommal, de felelős Ítéletet nem kérnek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Jármay Gyula (msz): Miit jelent egy személy részére az állampolgárságtól való megfosztás? Azt jelenti, hogy az illető hontalanná válik, mert hiszen ezzel egyidejűleg nem szerzi meg a befogadó, vagy tartózkodási helye szerinti államnak az állampolgárságát. Elveszett emberkénih bolyong a világban.
