Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-132
»ö* A nemzetgyűlés 1: } ,2. ülése t947. jaibia óe ha aj nemzetgyűlés türelmével vissza élek, — mert úgy érzem, homy al mai időtkben visszaélés a nemzetgyűlés türelmével] ezekíől ia dolgokról In-szélni — imégi» becsületeim védelmében (Mozgás és zaj ) sorról sorra és pontiról pomtra válaszolok Pfeiffer képviselőtársamnak. Pfeiffer képviselőtársaim Futó képviselő úrral egyetemiben kifogásolta — és meg kell mondanbim\ hogy részben joggal kifogásolta egy Imréd y Béláról írt portrémat. ErauöryeN én 1938. szeptemberében hitiaim PetihJő Sámdor lapjában, a Magyar Nemzetben és amely portréban ki van fejezve az az óihiaj, hogy Imr rédy Bélia tazt, amivel jött és laimliért őt itt ebben a pari aiment ben Sulyok Dezső beszéde alkalmával mini áldott májusi esőt (köszöntötte, (Derültség a kommunista párt soraiban) vagyis a! nyilias mozdulómmal való szembenállásl, folytassa. (Orbán László (kp): Most is élvezzük az »áldását«!) T. Nemzetgyűlés! Ea a cikk volt az én életem és publiciszitlikai munkám legnagyobb levédése. (Zaj a kommunista* és a szabadság* párt soraiban. — Lévay Zoltán (nisz): Egy kis hazugság nem számít! — Orbán László (kp): No-no!) Súlyosan megbűnhődttem érte, (Pfeiffer Zoltán (pk): Anyagilag megbűnhődött cikkor érte!), mert azt a Korunk Szavát, ainelypft én a imiagyar közélet, legtisztább jélleané" vei, azzal a férfiúval, akiv<d való ttalálkozásoimait! ma is az Üristmi legnagyobb (kegyeimé" uek tiari-toiii, amelylicn engem részesített Szó chenyi Györggyel együtt szerkasztettem •.. (Pfeiffer Zoltán (pk): Beperelte!) Egy halottat nem lehet perelni. (Pfeiffer Zoltán (pk): Nem is akkor perelt*', hanem akkor, amikor még élő volt! — Zaj.) Meg kell állapítanom, t. Nemzetgyűlés, hogy Pfeiffea* képviselő úr mosrt) már kórosan hazudik (Gúnyos derültség a páirtonkívüheknél.) é- felszólítom a képviselő urait-.. ^ Elnök: A képviselő urat t'Ztvrt a kifejezésééri rendreutasítom. Katona Jenő (pk): ...tegye a Ház asztalára azt a dokumentum-t. amely azt bizonyítja, hogy én valaha Széchenyi Györgyöt bepereltem. Ha ez igaz, képviselői mandátumomról azonnal lemondok. (Pfeiffer Zoltán (pk): Folytassa tovább!) Ha nem, fenntartom, hogy Pfeiffer Zoltán közönséges hazug rágal utazó. amennyiben ezt nem bizonyítja. (Pfeiffer Zoltán (pk): Szóval folytassuk kérem tovább! Imrédy t nem dicsőitette? — Orbán László (kp): Rágalmazott vagy nem? ~ Lévay Zoltán (msz): Ez a »korunk szava«!) T. Nemzetgyűlés! Az általam szerkesztett Korunk Szavának öt vastag kötetében Balogh páter és Pfeiffer Zoltán együttes erőfeszítéssel Dfim talált több indexre tenni valót, mant egyetlenegy eikket. egy luilönlenyoniatot Jx&' rédy Béláról, amely eikket, — bárhogy sajna lom is. íhogy megírtam. lényegében ma is fenntartok, mert az akkori szituációban, sepíkor Imrédy Béla azzal érkezett ebbe a Házba, hogy a nyilasokkal szemben fel fogja venm a küzdelmet, egy politikai publicistának, aki a napi politika hullámzásaiban él, nem is lehetett más .álláspontot elfoglalnia, mint felhasználni minden lehetséges erőt a szálasizmuwsal szemben, aminthogy nemi vetem szemére Sulyok Dezsőnek sem. hogy akkor azt mondotta Imrédy beszédére, hogy áldott májusi évi június no 20-án, pénteken, ( "»l De Pfeiffer Zoltán képviselőtársam- na" gyón jól emlékszik arra Is, hogy amikor Sulyok Dezső elmondotta emlékezete« interpellációját Szálasa ellen — én szembenállók politikailag- Sulyok Dezsővel, de meg kell mondanom, nem közönséges férfias hátorsággal oniondotta el — a Szálasi»puccs fenyegetése közijén (Pfeiffer Zoltán (pk): Miért nem magáról beszéli?) — mindjárt beszélek róla. egy kis türelmet kérek a képviselő úrtól — másnap én voltam az. aki a Magyarságban »Meráni ország« címmel ezt egy vezércikkben névaláírással kommentáltam és még aznap megkaptam Ruppreoht Olivér felmondó levelét (Egy hang a kom munist apart oldaláról: Mikor volt ezf) - 1938-ban — és nyolc napra rá követett Pethő Sándornak a Magyarságból való kivonulása és ezután alakítottuk meg a Magyar Nemzetet. T. Nemzetgyűlés! A Korunk Szavának öt évfolyama és a Jelenkornak öt évfolyama, az a Korunk Szava, amelyet az Imrédy-kormany tiltott be 1938 december 31én és az a Jelenkor, amelyet a Sztójay-kormány tiltott be 1944 március 19-én, nekem örök igazolásom marad Pfeiffer Zoltánnal, Futó Dezsővel é* a magyar közélet más ilyen kis múló avatarjai val szemben. (Derültség. — Pfeiffer Zoltán (kp): Szeretné, ha elmúlnánk ! Szeretné a hoch íienteri szellem, hogy a tanuk pusztuljanak el!) T. Nemzetgyűlés! Én szeretek szembenézni a vádakkal. Azt mondotta Pfeiffer képviselő úr, hogy én legitimista voltam. Nein tagadom, én egy eszközlegitimizmusban' egy pethősándori fogalmazása legitimizmusban gátisit! és védőfalat láttam abban az időben az alldeutsch, a pángermán hitlerista térhódítással szemben és ezt a gátat, ezltl a védőfalat híazánk. uenize tem, fajtám védelmére fél akartam használni. (Pfeiffer Zoltán (msz): Gazdaiságilag is!) Azonban választási költségekről ne az beszéljen, aki a választási költségkasszát Eckhardt Tibor oldíalán bizonyos családi vonatkozásokkal egyetemben kezelte (Derültség a kommunistapárt oldalán.) az 1939-es választáson és az amelyből nekem kiuttalt ötezer pengőt hiáuyta lanul adtam vissza. Emlékeznie kell arra- hogy iáuytalánul jutttattam vissza (Pfeiffer Zoltán (pk): Tévedés! Nem kapott a képviselő úr! Nem adtunk!), mondván, hogy a Pfeiffer Zoltán képviselő úr által kezeld választási kasszából nines szükségem pénzre, mert ha fel akarnék lépni, akkor kapnék annyit, amennyire szükségem van. (Pfeiffer Zoltán (pk): Csörgette 8 zsebében a negyvenezret! — Az elnök csenget) T. Nemzetgyűlési Én semmiféle válaszitási költséget soha senkitől nem vettem fel és zse^ bemben nem tantôt ta m. Ezek ugyanolyan fele lőtlen rágalmak- mint amilyen felelőtlen rágal makkal szoktla általában Pfeiffer Z.iltán kép viselőtársam a kisgazdapárt vezetőségét be mocskolni, jóhiszemű képviselőtársai előtt. Pfeiffer Zoltán (pk): Például?) Szeretném még elmondani a t. Nernzetgyü lésnek, mert én a jót sem akarom elfelejteni, Pfeiffer képviselőtársam, hogy 1940 október 31-én. araikor engem Erőss János dr. jelenlegi párisi követségi tanácsosunkkal egyetemben Somibor rendőrsége lefogott egy röpiratért. amelyben tiltakoztam a háromhatalmi paktum aláírása ellen, Pfeiffer ZoLflán volt az — és a mai Pfeiffer Zoltán előttem nem fogja elfelejtetni sohasem egészen azt a ró»i Pfeiffer Zoltánt — aki eljött, kiszabadításomra és