Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

<m A nemzetgyűlés LH. ülése 1947. êvî június hó 19-én, csiítÖr ókon. 934 nak, a giibolásna-k, gyökerét kell kitépni a lo l>ásnaik ós ártalmatlanná kell lenni az enyves kezeket. T. Nemzetgyűlés! Beruházást és tervgazdaságot csináltí a Ketlilem-konnany is az 1924 es időkben, amikor a Talbot-eentrálét építette. Nem hívták tervgazdálkodásnak, beruházásnak hívták. A különbség csak az volt, hogy az akkori kormánynak az volit az álláspontja, hogy addig nem lehet beruházásokat csinálni, amíg az ország pénzügyei nincsenek tökéletesen rendben, mert különben borzasztóan megterhelnék az ország laikosságát. Ezzel szembea a mi álláspontunk most az, hogy bár nagyon súlyos, ment hat és félmilliárd forintos beruházásról lesz szó, ha kell, a saját erőnkből is — feszítsük meg erőinket — indítsuk el a többtermelést és a^ tervgazdálkodást. Ebben a kérdésben az ón álláspontom az. hogy ha kapunk külföldi kölcsönt vagy segítséget, elfogadjuk, ha nem kapnánk, be kell indítanunk saját erőnkből. Ez azonban azt jelenti, hogy eddigi adókötelezettségeinken és az eddigi drágaságon felül újabb adóterhek fognak jönni ós újabb drágulás fog bekövetkezni.^ Szívesen vállalunk is mindent, vállaljuk az'étft, hogy felépítsük országunkat, de én - nem feltételt szabok — csak arra kérem a 1. koalíciós pártokat és a kormányt, hogy szállítsák le a lóról az összes állami fővezéreket, a gazdasági fővezéreket, az összes spekulánsokat, siberekeit, tolvajokat és enyveskezüeket.és valamennyit kényszerítsék arra, (Kiss Ferenc (msz): Hogy gyalog járjanak!) hogy ez alatt a három esztendő alatt úgy éljenek, mint ;i legegyszerűbb földmunkáscsalád: ciberelcvesen, télen fűtetlen szobában. (Juhász István (szd): Vagy mint egy üp^véd!) En is vállalom, t. képviselő úr! Méltóztatik lótni, nem zárkózom el ez elől. de úgy, hogy az államosított üzemekben és a többi üzemben a munkásság nyomorogjon és koplaljon tovább, a direktorok és kapcsolt részeik pedig ragyogó autókon szaladgáljanak- a hároméves tervnek nekiindulni szerintem bün és. nem szabad. (Kiss Ferenc (msz): A Svábhegyen nyaraljanak!) T Nemzetgyűlés! A világ odafejlődött, hogy'két hatalmas pari áll egymással szemben,' a kommunista vonal es az úgynevezett polgári vonal. A »konimu.'iizalns« szótól általában nagvon félnek az emberek, pedig a kom;. munizálás már megvolt a múltban is Az a dp a köz javára veszi el az emberiség keresetének egy bizonyos részét. A világháború elfttti időkben is volt egy külön kommunizmus: a nagybirtokosok eUkommunizalták a földmnnkásságnnk nemcsak jövedelmet, nemcsak keresetét hanem elkommunizaltak az eletet is, úgy hogy sarcolták és kisajtoltak a barom és félmilliónyi magyar földmunkásságot; a nagytőkése* elkojmmunizálták a kisgazda-társadalom életlehetőségének nagy reszot; akkor azután jött a feudalists és kapitalista állam, s ami megmaradt a dolgozó osztályoknak, azt ő kommuni/.álta el. ö vette ej a köz javára. T Nemzetgyűlés! Most elérkeztüník a demokráciába. Az. a helyzet, hogy a szörnyű há borúvesztés és pusztítások következtében kény telén a magyar kormány és a, magyar állam nagyobb -adókat kivetni. Ezt en íkoncedálom, (Kiss Ferenc (msz): Birja-e majd a parasztf) - fogja bírni, mert kell bírnunk az újjáépítést — a baj csak az, hogy a mi rendszerünkben is lassankint kifejlődött, a regi arisztokráciával szemben egy új arisztokrácia, amely arisztokráeián: k nincsenek nagybirtiokai, de jó lajbizsebeí vannak. Ezeket a lajbizsebekot a magyar kormány és a gazdasági rendőrség sohasem fogja tudni megfogni, mert megvannak ;: kapcsolataik ^ « különböző nagy állami i idézetekkel, intézményekkel, bányavállalatokkal, gyárakkal, ezekből adják le a vesztegetési díjakat, kapják az árút és adják tovább feketén és keresnek óriási összegeket. Kzekel nem tudja megfogni a kormány. De t. Nemzetgyűlés, egy másik hibája is van a t kormánynak. Tudniillik behozta a jövedelemtöbbletladót. Nagyon helyes;, akinleik ezer forinton felül van a havi jövedelme, fizessen jövedelemtöbbletadót. Fizetni kötelesek a kisiparosok, a kisgazdák, a kiskereskedők és mindenki, csak egy kivétel van: ,a szolgálati viszonyból eredő jövedelmek után nem kell fizetni jövedelemtöbbletadót. Tetu'U. akik beültek az államosítás rendjén különböző pozíciókba és üzemekbe, akik beültek a B lista rendjén nagyszerű bánya vállalatokba, gyárválla latokba és kapják a szolgálati járandóságot, a* havi 10—15 és — mint hallottuk Pfeiffer Zoltántól — 16-000 forintos havj jövedelmeket, (Spitálszky Károly (szd): 14.000!) — vagy 14.000; de hiszen tudjuk, hogy a minimum náluk havi 10.000 forint • azoknak nem kell fizetni jövedelemtöbbletadót. Kérdem. mit jelent ez az egyszerű rendelet, amely ezt a kivételt teszi:' Megmondom: pontosan ugyanazt, mint a régi feudális, kapitalista rendszer, a Bethlen-rendszer, Képezik ki az új arisztokratákat és amíg izzad a munkásság, izzad a parasztság, ízztd a kis iparos, a kereskedő és mindenki, aki produkál, termel e hazában, addig ezek az új arisztokraták zsebrevágott^kézzel még csak jövedelemtöbble /• adót sem fizetnek, (Slachta Margit (pk): Ezek nem arisztokratákf) T. Nemzetgyűlés A miniszterelnök úr nem beszélt ia választójog kérdéséről, ellenben be szélt róla Révai képviselőtársain és beszéli Erdei Ferenc képviselőtársam. Szűkíteni akar Hies miniszter úr. Én emlékszem. --• mert ve rekedtem ellene a Bethlen-kormány alatt, amikor szűkítette a Bejthlen kormány. (Révész Ferenc (szd): Van egy kis differencia!) Arra fogok rámutatni. Szőkítette, egyszerűen kizárta a magyar munkásságnak, a magyar parasztságnak zömét, azon a címen, hogy a politikára éretlenek és a haza szempontjából megbízhatatlanok. Két könyvet írtam akkor a reakció ellen, az egyiket »Xem éretlen a földmunka iság. Szavazati jogot a földmuiikásságnak. a mási kát pedig »Magyar választójog, magyar tragédia« címmel, amiért egy hónapot kaptam a magyar Kúriától, mert izgatásnak vették a nagybirtokososzlály ellen. T. Nemzetgyűlés! Akkor hadakoznunk az ilyen szűkítések ellen. Most szükségesnek tar tóin a szűkítést azoknál az egyéneknél, akiket bírói ítélet megbélyegzett, hogy embertelenek fogva, meri szerény meggyőződésem szerint volitak, tisztességtelenek voltak — ezeket nem kívánja senki sem védeni de azt» hog

v az apát a fiii miatt, vagy a fiút az apa miatt, vagy a testvért a testvér miatt kizárjak a választójogból, nem találom összeegyeztethet» ink az igazsággal. (Pászthory István (msz): És a demokráciával!) annál az egyszerű oknál valamennyi ember egymástól független, önálló szeMem, a szülő független a gyermekétol, a gyermek a szüleitől. A szülő sohasem felelhet 09*