Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-129
863 A neinzei* gyűlés 129. ütése 1947. bár a miniszterelnök úr beszédében nem szólt ezekről — néhány olyan kérdés, amelyben a jelek szerint a kormánynak máris kialakult álláspontja van, és ezekről a kérdésekről szólnom kell ez alkalommal annál is inkább, mert éppen ezelk a kérdések azok. amelyekkel kapcsolatban bennem és bennünk aggályok élnek a jövő felől és bizalmunkat éppen ezek miatt nem előlegezhetjük a kormánynak. Ezek a kérdéseik különösképpen a választás, a választójogi reform és a rendeleti úton való kormányzás prolongálása. A választások tervével nem a miniszterelnök úr — inert mondom, bemutatkozó beszédében egy szót sem szólt róla, amint Sulyok igen t. képviselőtársam is megállapította — hanem a miniszterelnökhelyettes urak foglalkoztak, állandóan, sorozatosan, a választási reformtervekről pedig az igazságügyminiszter úr adott nyilatkozatot. Magának a választásinak gondolata politikai válságokkal kapcsolatban szinte mindig, minden egyes alkalommal felmerül. Elvileg tulajdonképpen annak, aki demokratikusan gondolkodik, nem is lehet semminemű kifogása a választások gondolata ellen, abban az esetben ha az előállt politikai válság parlamentáris úton, a nemzet érdekeinek figyelembevételével előnyösen nem oldható meg. Más lapra tartozik viszont a választások időpontjának kérdése. Ebben a tekintetben nekem, aki mindig igyekszem a közjogász szemével nézni a kérdéseket és mint közjogász gondolkozni, az az álláspontom, hogy amennyire indokolt és szükséges volt és külpolitikailag is alá volt támasztva a yaltai egyezményben az 1945 őszén megtartott választás. (Prieszol József (kp): Nagyon nehezen mondja ki! — Pászthory István (msz): Legyen türelemmel! — Szenner József (pk): Várja* meg a végét!) annak ellenére is. hogy szuverenitásunk a fegyverszüneti egyezmény és a katonai megszállás időszakában még semmiképpen sem volt teljes, éppen annyira indokolatlan és megmagyarázhatatlan volna a választás most, szuverenitásunk visszanyerésének előestéjén, hónapokkal, esetleg csupán hetekkel azelőtt, mielőtt ez de facto bekövetkezik. A választásokat tehát, amennyiben szükségességük fennforog, feltétlenül a békeszerződés ratifikálásával és szuverenitásunk visszanyerésével kell időbeÜleg olyképpen összehangolni, hogy azok csakis akkor tartassanak meg, midőn már semmiféle idegen haderő nincs ebben az országban. (Ugy vun! Ugy van! a szabadságpárton és a pártonkívüliek soraiban.) Minthogy ebben a kérdésben előreláthatólag már nem is annyira hónapokkal, mint csupán csak hetekkel mérhető eltolódásokról lehet beszélni, a szabad választásoknak nem. csak a lényegét, hanem a látszatát is meg kell őrizni. (Egy hang a szabadságpárton: Az meglesz! — Közbeszólások a szabadságpárt sorai, ban: Még az sem!) Ismét más lapra tartozik azután a választójogi reform kérdése, (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) amely az igazságügyminiszter úr nyilatkozatának tükrében egyrészt a választójog szűkítésében, másrészt a választói jogosultságból való kizáró okok. széleskörű és nagymérvű kibővítésében jelentkezik. E helyen, áttekintve a terveket, én általáno«*ágban csak azt kívánóin leszögezni, hogy l > : 'vi jiínius hó 12-én, csütörtökön. 861 amennyiben a kormány reformterve csupán arra szorítkozik, hogy valóban csakis azokat akarják kizárni, akiknek antidemokratikus magatartása egészen nyilvánvaló és ez a ki* zárás csupán időleges, nem végleges, mert hiszen holtáig senkit sem lehet így büntetni, s ha ez valamely független bírói fórum megál" lapításán nyugszik, úgy ez ellen nem lehetne és nem is lehet semmiféle kifogás. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüliek soraiban a középen.) Meg kell azonban mondanom, t. Nemzetgyűlés, hogy mély megdöbbenéssel értesültem ezekben- a nyilatkozatokban, arról, hogy az igazságügyminiszter úr a bűnösök és eltévelyedettek fel- és lemenőinek, (Gúnyos derült ség a szabadságpárt és a pártonkívüliek sorai' ban. — Eay hang a szabadságpárton: Kereszt" anyja!) sőt oldalági rokonságának a választói jogosultságból való kizárását tervezi. (Belső Gyula (pk): Rajk László nem szavaz' hatna! — Ellentmondások a kommunistapárton. — Oláh Mihály (kp): Akinek nem inge nem vészig magára! — Belső Gyula (pk): Tgy van ez, kérem!) T. Nemzetgyűlés! Én most azért beszélek itt erről, mert nagyon szeretném, ha ez halva született és minél előbb eltemetett gondolat lenneMély megdöbbenéssel értesültem a tervekről és szimte azt kell mondanom, hogy még ma is Tamásként és hitetlenül állok ezelkkel a tervekkel szemben, mert úgy érzem, hogy ezekben a gondolatokban már nemcsak a legmesszebbmenő határig kiterjesztett prevenció, hanem egyenesen az ótestamentum bosszúálló szelleme, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli képviselők és a szabadságpárt soraiban.) a szicíliai vérbosszú gondolata. (Felkiáltások a pártonkívüliek soraiban a középen:^ Hetediziglen!) az ólkor és a középkor sötétsége jelentkezik. Nem tudom megérteni, hogyan juthatott vaja; kinek eszébe 1947ben ez a gondolat! (Parragi György (pk): Károlyi Mihály nem szavazhat!) Ha ezek a gondolatok jogszabályokba foglalva bekerülnének a magyar Corpus Jurisba» ugyanolyan botrányköveivé és szégyenfoltjaivá válnának ann&k, mint valamikor a botbünrtetés (Ugy van! Ugy van! a pártonkivüliek soraiban.) és legjobbjaink hazaárulóiként való kiközösítése. (Ugy van! Ugy van! — Taps a pártonkivüliek soraiban és a szabadságpárton.) Talán mi sem bizonyítja jobban ennek az egész elgondolásnak a tarthatatlanságát, mint az, hogy ennek a törvényerőre emelkedése esetén pé-dául a jelenlegi, máskor.előttem ülő, most innen hiányzó belügyminiszter úrnak sem volna választójoga, választói jogosultsága. (Derültség és mozgás. — Drózdy Győző (msz): Kivételeket könnyű statuálni!) Mindennél fontosabbnak tartom azonban a tiszta választást, a válásztásoik szabad légkörét. (Jármay Gyula (msz): Ez a legfontosabb!) Ha a választás nem tiszta, akkor nem is vá" lasztás. (Drózdy Győző (msz): Akkor felesleges a parlament!) Ha a választáshoz a jogos gyanúnak akár csak a legkisebb árnyéka is hozzáférhet, akkor inkább semmiféle vá'nsztás se legyen. Ebből és ennek romboló hatásaiból a magyar múltban mi élig ízelítőt kaptunk. A tiszta - választások legelső feltétele pemg, amely még az időpontnál és a reformnál is -fomlósabb, a politikai szabadságjogok teljes virulenciája. (Ugy van! Ugy van! — Taps ß szabadságpárt és a pártonkívüli képv selők spraJran.) Nemcsak a választások időpontjában
