Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-129
865 A nemzetgyűlés Í29 ülése 1947. évi június hó 12-én, csütörtökön. 866 és az azíti közvetlenül megelőző időkben, hanem már a választások gondolatának komoly felvetésétől kezdve is szükség van a teljes gyülekezési, gondolathirdetési szabadságraamely magában foglalja a sajtószabadságot, a pártalakítás, pártszervezés és a pártagitáció zavartalanságára vonatkozó szabadságjogokat is. (Ugy van! Ugy van! a párton, kívüli képviselők soraiban a középen.) Mindezeket pedig már csak a fegyverszüneti szerződésben foglalt rendelkezések miatt is egyelőre nem valósíthatjuk meg. Ezekről egyelőre még szó sem lehet. (Horváth Márton (kp): Csak a fasiszta pártokat tiltja meg a szerződés!) Csak a békeszerződés ratifikálása után következik be . az az időpont, amelyben ezek a magyar alkotmány keretébe a magyar alkotmány biztosítékaiként» a magyar politikai élet küzdelmeibe pedig az egyének és pártok virulens jogaikéul beleépülnek. (Prieszol József (kp): Hát a fasiszta pártok ne legyenek virulensek!) Nem. nem is kívánjuk. (Vásáry József (msz): Ki állapíltja meg? — Pászthory István (msz): Maga állapítja meg? — Vásáry József (msz): A turulisták bizonyára fasiszták! — Belső Gyula (pk) gúnyosan: Nem fontos, hogy mit mond, az a fontos, hogy ki mondja!) Ki kell tehát építeni az 1946:1. te. bevezetésében deklarált emberi alapjogokat. amint annyiszor követeltük és fogjuk is követelni. (Pászthory István -(msz) gúnyosan: Elég, ha papíron vannak!) Elő, hatályos és egymással összhangban álló jogszabályokkal kell ezeket beleágyazni ,a magyar alkotmány közjogi rendjébe és a való életbe is olyként, hogy ezek a jogok azután szankciókat is nyerjenek, olyan szankciókat, amelyek neun a kormányhatiaLom. hanem valamely független alkotmánybíróság kezében vannak. (Taps a szabadságpárton. — Mozqás és egjj hang ,;• kommunistapártról'? Csorba?) 7 " Ezeik az elengedhetetlen követelményei és előfeltételei a szabad és tiszt ; , választásnak, a magyar köztársa-ág megszilárdításának, amit azt * hiszem, mindnyájan akarunk- (Mónus Illésné (szd) : Junktimban a demokrácia -védelmével! — Vásáry József (msz): Ezt nem akariák! Félnek a tiszta választásból! — Némethy Jenő (msz): Akkor nem szorgalmaznák a választást! — Jármáy Gyula (msz): A választási bíráskodást megint a közigazgatási bíróságra kell bízni!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Zsedényi Béla (pk): Nem kívánok ez alkalommal t. Nemzetgyűlés. részletesebben foglalkozna a kormánynak a»«] ». politikájával, hogy újra széles körre kiterjedtté« kér rendeleti úton jogszabályaik otasrn elhata ínazá«t. (Némethy Jenő (msz): Fasiszta módra!) mint ahogyan megkérte ma reggel. Prieszol József (kn); Nahát, maga ne »estera! — Vásáry József (msz): Én beszelhetek, jobban. mint] maguk ös^/esen. — Zaj a kommunista pár'ton. — Prieszol József (kp) Vasári/ József felé: Míura pondró« szalonnával etette a béreseit! _ F,arkas Mihálv (kp): Mi van a esikov; ,l? _ Vásárv József (msz): Hol voltak maguk? Bujkáltak! Hol volt a "agy Farkas? — Közbekiáltások a kommuntjta I parton: Csikó! — Va* Zoltán (kp) állmatitkar: Fegyházban volt Farkas! — Vásáry Jozsot jmsz): .Ne beszéljen maga főtudós! — Mónus Illésné (szd): Hogy a képviselő úr alobb volt a parlamentben, mint a munkások, az nem érdem. — Az elnök csenget.) N E M ZK I« : Y 0 L í:sj NAPLÓ VIT. Én csak megállapítom, hogy ha valóban demokratikus fejlődést akarunk, ha demokratikus köztársaságunk kiépítésére törekszünk, akkor előbb vagy utóbb, de minél hamarabb le kell térnünk végre arról az útról, (Pázthory István (msz): A fasiszta módszerekről) amelyen a parlamentet, a nemzet szívdobogását, a nemzet szabad lelkiismeretétí. a nemzeti élet sokszor sorsdöntő kérdéseiben szinte teljesein kikapcsolják s befejezett tények elé állítják. (Juhász István (szd): A képviselő úrnak nem dobogott a szíve mindig a demokráciáért! — MUassin Kornél (msz): A magáé se!) Igenis, rá kell tehát térnünk arra az útra, hogy ha kell, szűkítésekkel, de lássunk már fejlődést és letérjünk a rendeleti úton való kormányzástól. (Juhász Isttván (szd) a szabadságpárt felé: Volt, amikor Hitlerért dobogott a szíve! — Egy hang a -szabadságpártról:' A magáé se dobogott a demokráciáért, hanem az uralomvágyért! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Ezzel talán ki is merítettem felszólalásom anyagát. (Papp Lajos (kp): Hála Istennek!) Csupán egyetlen megjegyeznivalóm volna még. Teszem ezt nemcsak a magam, hanem az összes pártonkívüliek nevében. (Farkas Mihály (kp) : Mennyien vannak? — Közbekiáltás a kommunistapárton: Egyedül!) Sokam, harmincan! (Közbekiáltás a pártonkívüliehnél: Negyvenegyen!) — Pászthory István (msz) a kommunistapárt felé: Majdnem annyian, mint maguk! — Némethv Jenő (msz>: Akiket kiszorítottak a kisgazdapártból!) 1 Méltóztassanak még ezt a pár mondatot meghallgatni, befejezem. (Halljuk! Halljuk!) Mi, aikiik tántoríthatatlanul a polgári gondolat alapján állunk, (Zaj a kommunista- és a szabadságpárton.), de hosszú idő óta a legnehezebb viszonyok köaött is hirdettük a velünk szemben álló marxista világfelfogás gondolathirdetési szabadságának szükségszerűségét és az alkotmány keretében való maradéktalan érvényesülési jogát, (Zaj a kommunistapárton.) — én nem imától kezdve, hanem húsz év óta hirdetem ezt — (Prieszol József (kp): Játék a szavakkal! — Drőzdy Győző (msz): Maguknál!) — mi. alkik/ feltétlenül hisszük a marxista oldallal való vállvetett együttműködésnek nemcsak a lehetőségét, hanem szükségszerűséget is a nemzett újjáépítésében, (Egy hang a pártonkívüliek csoportjából: Ha még lehet! — Zaj a kommunistapárt soraiban.) önmagunkkal jutnánk szöges ellentétbe, ha mindezeknek a jogoknak teljes elismerése mellett nem követelnénk meg a polgári gondolat meggyőződéses hívei számára is a teljes gondolathirdetési és szervezkedési szabadságot ha nem mernénk bátran vallani, hirdetni ós építeni a polgári öntudatot. Mi akik a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel néztük azt a rettenthetetlem és sokszor valósággal hősi küzdelmét a marxista oldalnak, amellyel ennek az eszmének a bajnokai évtizedeken keresztül szembenálltak a hatalom uraival, nem is beszélve arról, hogy ebben a harcban olykor-olykor minden ellentét dacára mi közülünk is sokan álltak mellettük, ugyanúgy elvárjuk most tőlük, hogy a mi jogainkat éppen úgy tiszteletben tartsák, és ezek megvédésében az ország újjáépítése és a köztársaság megszilárdítása érdjeikében segítsenek. Mert higyjék el, hogy mi ugyanolyan becsüleites és 55
