Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-129

865 A nemzetgyűlés Í29 ülése 1947. évi június hó 12-én, csütörtökön. 866 és az azíti közvetlenül megelőző időkben, ha­nem már a választások gondolatának komoly felvetésétől kezdve is szükség van a teljes gyülekezési, gondolathirdetési szabadságra­amely magában foglalja a sajtószabadságot, a pártalakítás, pártszervezés és a pártagi­táció zavartalanságára vonatkozó szabadság­jogokat is. (Ugy van! Ugy van! a párton, kívüli képviselők soraiban a középen.) Mindezeket pedig már csak a fegyverszü­neti szerződésben foglalt rendelkezések miatt is egyelőre nem valósíthatjuk meg. Ezekről egyelőre még szó sem lehet. (Horváth Márton (kp): Csak a fasiszta pártokat tiltja meg a szerződés!) Csak a békeszerződés ratifikálása után következik be . az az időpont, amelyben ezek a magyar alkotmány keretébe a magyar alkotmány biztosítékaiként» a magyar politikai élet küzdelmeibe pedig az egyének és pártok virulens jogaikéul beleépülnek. (Prieszol Jó­zsef (kp): Hát a fasiszta pártok ne legyenek virulensek!) Nem. nem is kívánjuk. (Vásáry József (msz): Ki állapíltja meg? — Pászthory István (msz): Maga állapítja meg? — Vásáry József (msz): A turulisták bizonyára fasisz­ták! — Belső Gyula (pk) gúnyosan: Nem fontos, hogy mit mond, az a fontos, hogy ki mondja!) Ki kell tehát építeni az 1946:1. te. bevezetésében deklarált emberi alapjogokat. amint annyiszor követeltük és fogjuk is kö­vetelni. (Pászthory István -(msz) gúnyosan: Elég, ha papíron vannak!) Elő, hatályos és egymással összhangban álló jogszabályokkal kell ezeket beleágyazni ,a magyar alkotmány közjogi rendjébe és a való életbe is olyként, hogy ezek a jogok azután szankciókat is nyer­jenek, olyan szankciókat, amelyek neun a kor­mányhatiaLom. hanem valamely független alkotmánybíróság kezében vannak. (Taps a szabadságpárton. — Mozqás és egjj hang ,;• kommunistapártról'? Csorba?) 7 " Ezeik az elengedhetetlen követelményei és előfeltételei a szabad és tiszt ; , választásnak, a magyar köztársa-ág megszilárdításának, amit azt * hiszem, mindnyájan akarunk- (Mónus Illésné (szd) : Junktimban a demokrácia -védel­mével! — Vásáry József (msz): Ezt nem akar­iák! Félnek a tiszta választásból! — Némethy Jenő (msz): Akkor nem szorgalmaznák a vá­lasztást! — Jármáy Gyula (msz): A választási bíráskodást megint a közigazgatási bíróságra kell bízni!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Zsedényi Béla (pk): Nem kívánok ez al­kalommal t. Nemzetgyűlés. részletesebben foglalkozna a kormánynak a»«] ». politikájá­val, hogy újra széles körre kiterjedtté« kér rendeleti úton jogszabályaik otasrn elhata ína­zá«t. (Némethy Jenő (msz): Fasiszta módra!) mint ahogyan megkérte ma reggel. Prieszol József (kn); Nahát, maga ne »estera! — Vásáry József (msz): Én beszelhetek, jobban. mint] maguk ös^/esen. — Zaj a kommunista pár'ton. — Prieszol József (kp) Vasári/ József felé: Míura pondró« szalonnával etette a bére­seit! _ F,arkas Mihálv (kp): Mi van a esiko­v; ,l? _ Vásárv József (msz): Hol voltak ma­guk? Bujkáltak! Hol volt a "agy Farkas? — Közbekiáltások a kommuntjta I parton: Csikó! — Va* Zoltán (kp) állmatitkar: Fegy­házban volt Farkas! — Vásáry Jozsot jmsz): .Ne beszéljen maga főtudós! — Mónus Illésné (szd): Hogy a képviselő úr alobb volt a parla­mentben, mint a munkások, az nem érdem. — Az elnök csenget.) N E M ZK I« : Y 0 L í:sj NAPLÓ VIT. Én csak megállapítom, hogy ha valóban demokratikus fejlődést akarunk, ha demokra­tikus köztársaságunk kiépítésére törekszünk, akkor előbb vagy utóbb, de minél hamarabb le kell térnünk végre arról az útról, (Pázthory István (msz): A fasiszta módsze­rekről) amelyen a parlamentet, a nemzet szívdobogását, a nemzet szabad lelkiismere­tétí. a nemzeti élet sokszor sorsdöntő kérdései­ben szinte teljesein kikapcsolják s befejezett tények elé állítják. (Juhász István (szd): A képviselő úrnak nem dobogott a szíve min­dig a demokráciáért! — MUassin Kornél (msz): A magáé se!) Igenis, rá kell tehát térnünk arra az útra, hogy ha kell, szűkíté­sekkel, de lássunk már fejlődést és letérjünk a rendeleti úton való kormányzástól. (Juhász Isttván (szd) a szabadságpárt felé: Volt, amikor Hitlerért dobogott a szíve! — Egy hang a -szabadságpártról:' A magáé se dobogott a demokráciáért, hanem az uralom­vágyért! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Ezzel talán ki is merí­tettem felszólalásom anyagát. (Papp Lajos (kp): Hála Istennek!) Csupán egyetlen megje­gyeznivalóm volna még. Teszem ezt nemcsak a magam, hanem az összes pártonkívüliek ne­vében. (Farkas Mihály (kp) : Mennyien vannak? — Közbekiáltás a kommunistapárton: Egye­dül!) Sokam, harmincan! (Közbekiáltás a pár­tonkívüliehnél: Negyvenegyen!) — Pászthory István (msz) a kommunistapárt felé: Majd­nem annyian, mint maguk! — Némethv Jenő (msz>: Akiket kiszorítottak a kisgazdapárt­ból!) 1 Méltóztassanak még ezt a pár mondatot meghallgatni, befejezem. (Halljuk! Halljuk!) Mi, aikiik tántoríthatatlanul a polgári gondo­lat alapján állunk, (Zaj a kommunista- és a szabadságpárton.), de hosszú idő óta a legne­hezebb viszonyok köaött is hirdettük a velünk szemben álló marxista világfelfogás gondolat­hirdetési szabadságának szükségszerűségét és az alkotmány keretében való maradéktalan érvényesülési jogát, (Zaj a kommunistapár­ton.) — én nem imától kezdve, hanem húsz év óta hirdetem ezt — (Prieszol József (kp): Já­ték a szavakkal! — Drőzdy Győző (msz): Ma­guknál!) — mi. alkik/ feltétlenül hisszük a marxista oldallal való vállvetett együttműkö­désnek nemcsak a lehetőségét, hanem szük­ségszerűséget is a nemzett újjáépítésében, (Egy hang a pártonkívüliek csoportjából: Ha még lehet! — Zaj a kommunistapárt soraiban.) ön­magunkkal jutnánk szöges ellentétbe, ha mind­ezeknek a jogoknak teljes elismerése mellett nem követelnénk meg a polgári gondolat meg­győződéses hívei számára is a teljes gondolat­hirdetési és szervezkedési szabadságot ha nem mernénk bátran vallani, hirdetni ós építeni a polgári öntudatot. Mi akik a legnagyobb elismeréssel és tisz­telettel néztük azt a rettenthetetlem és sokszor valósággal hősi küzdelmét a marxista oldal­nak, amellyel ennek az eszmének a bajnokai évtizedeken keresztül szembenálltak a hatalom uraival, nem is beszélve arról, hogy ebben a harcban olykor-olykor minden ellentét dacára mi közülünk is sokan álltak mellettük, ugyan­úgy elvárjuk most tőlük, hogy a mi jogainkat éppen úgy tiszteletben tartsák, és ezek megvé­désében az ország újjáépítése és a köztársaság megszilárdítása érdjeikében segítsenek. Mert higyjék el, hogy mi ugyanolyan becsüleites és 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom