Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-129

851 A nemzetgyűlés 129. ülése 1947 csak éppen mem az élet ütemének megszokott és kedves csendje, (Orbán László (kp) gúnyosan: Hanem a temető csendje, ügyet Hia! Ha!) hanem a félelem és terror csendje, {ügy van! Ugy van! — Taps a szabadság)­párton. — Zaj a kommunistapárton.) mert az a vélemény, amely a mostani átalakult kor­mány véleményével ellentétes, nem tud. .nem mer semmikép megszólalni. (Gábor József (kp): Szóval ebből a forrásból kapják a híre­ket!) Rendőrállammá alakultunk át, valósá­gos rendőrállammá, (Zajos ellentmondások a kommunistapárton. — Taps a szabadságpárton.) ahol a rendőrség befolyása nemcsak a köz­életre, hanem az egyes emberek magánéletére is elviselhetetlenül ránehezedik és súlyosodik. (Mozgás a kommumistapárton.) Tele vagyunk rendőrkémekkel. Hozzam például most már három hét óta állandóan eljár egy ezredes, «ki úgy tünteti fel maerát, mintha pártom tagia volna és korábban arra akart engiem rábírni, hogv mivel anyagi eszközök nélkül pártunk erőtlen, forduljak az amerikaiakhoz, hogy ad iának nekem pénzt: »neki nagyszerű összeköttetései vannak. írjak alá eery meghatalmazást, ő rögtön elmegy az amerikaiakhoz és hozza nekem a pénzt. (Orbán László (kp): Azt hiszem ehhez nem kell az ezredes! — Piros László (kp): Nem VPII ehhez önnek külön ötlet! — Néirráili fí«»n1nr (kn): De ez ráealom a rendőroéír elűaní -— Zaj) ia párt szervezéséire és politikai aeUnHójára. valamint az elkövetkező válasz" tá «okra. En természetesen az ezredes urat el­küldtem, de most hétfőn úíra megjelent ná­lam és azt mondta, hoerv ő úgy látia pártunk érdekében, hoerv én helytelen politikát köve­tek, amikor itthon hallgatok és közben Nagy Ferenc és Varéra Béla f befuriák magukat az am^rikniak bizalmába és maid az amerikaiak (Mozgás a kommunistapárton.) — hallgassák meg fieryelemmel képviselőtársaim — raituk keresztül fognak Magyarországon politikát csinálni v Ajá.nlotta — ezzel a szóval — hogy én sürerrísen kollaboráljak Nagy Ferenccel és Varga Bélával, neki megvannak az összeköt­tetései külföldre a honvédelmi minisztérium emberei útián (Szabó Piroska (kn): Ha .nem jelentette fel, bűnpártolás! — Reicher Endre (pk)- Most jelenti fel a belügyminiszternek' — Felkiáltások a kommunistapárton: Motstí Hol?) ki tudia az én üzeneteimet juttatni és a legsürgősebben elintézi, hogy én a kapcso­latot Nagv- Ferenccel és Varga Bélával fel­vegyem. (Zaj.) A t. belügyminiszter úr figyelmét ezzel kaposolaitiban felhívom arra, hogy ha »B«­ombereket épít be a pártunkba, akikor azok ne ütődlöU knlDiialisztek legyenek- (Élénk derült­ség és taps a szabndsáfipárton- — Zaj a kom­munistapárton. — Rajk László belügyminiszter: A nevét is megmondaná képviselő úr?) Négy­szemközt megmondom- (Rajk László belügy­miniszter: Kérem, a nemzetgyűlés színe előtt mondja meg!) A nemzeftigvűlés színe előtt nem mondom meg a nevét! (Zaj a kommunista­párton.) Ne háborodjanak fel, umtim! Ha nekem tizedannyi titkotmi volna, mint önöknek, iáikkor én giazdag ember volnék. (Taps a szabadság­párton. — Révész Ferenc (szd): így sem sze­erény ember! — Rajk László belügyminiszter: Ha a képviselő úr nem mondja meg a nevét. az egész szemenszedett hazugság!) Az egész szemenszedett valóság, belügyminiszter úr! (Rajk László belügyminiszter: Olcsó propa­évi június hó 12-én, csütörtökön. 852 ganda. felelőtlen kijelentés!) A belügyminisz­ter úr teheti ezt a nagyon súlyos kijelentést. (Egy hang a kommunistapártról: Propagandáit csinál és felelőtlenül izgat!) kísérheti ..uagy­s szerű arcjátékkal, ez mind nem győz meg en­gem arról, hogy ami nálam megtörtént, az nem történt meg. Mert ez valóban megtörtént. (Rajk László belügyminiszter: A nevét kérem!) Nem kapja, meg totem! Nyii Iván való iiehát, hogy egy politikai kém­háiliózatnak olyan mértékű kifejlesztésével ál­lunk szemben, amely mellett az egyén szabad­ságáról, viaigy politikai szabadságról beszélni már nem is lehet. Ez á hűséges tükörképe a mai állapotoknak. Nem barrikádharcok, nem utcai harcok, neim felfordulás és rendetlenség, hanem a legtökéletesebb külső látszat nmelletb belül a szabadságnaik. azíti mondhatnám, teljes hiánya. (Nagy Imre (kp): A fasiszták számába! Ezt tedd hozzá!) Most, jön Dinnyés Lajos és ezek mellett a viszonyok mellett veszi át a kormányzat látszólagos vezetését. Dinnyés Lajos elmond itt egy hosszú beszédet, amelyben a részletproblé­máknak hallatlan nagy figyelmet szentel és azt a bizonyos Duna—Tisza-csatornát, amely­ről már az előbb beszéltem, részletesen leírja. Elmondja például, hogy Dunaharasztinál ága­zik ki a soroksári Duna-ágból, onnan egységes talajszinten megy egészen Gyónig. Gyónnál azonban 21 méteres szintkülönbség: van, itt te­hát egy szivattyútelepet kell létesíteni és a vizet zsilipekkel kell^ átemelni a magasabb szintű csatornába; azután Kecskemét északi ki­járatánál kikötőt építenek, onnan azután megint lejtőszerűen megy le a víz egészen a Tiszáig és Újkécskénél ömlik bele az új csa­torna vize a Tiszába. (G.ábor József (kp): Ügy látszik, a csatorma-ügyeket jól ismeri! •— Moz­gás) Dinnyés miniszterelnök úr tehát közel ne­gyedórás előadást tartott arról,, hogy a Duna­Tisza-csatorna szintkülönbségét hogyan t fog­ják megszüntetni, ellenben az új választójog­ról és az új választásokról egy árva belűt nem mondott. A Duna—Tisza-csatorna gyóni szint­különbsége tehát nyilvánvalóan fontosabb egy politikai beszédben, mint a választások ker­dés/ei és az a törekvés, hogy az 1945-ben létre­jött demokratikus választási eredményeket '»so oder so«, ha megy szép úton, ha nem megy, erőszakkal, csalafintasággal, ravaszsággal, de valami módon megváltoztassák és az ország közvéleményének olyan képletet adjanak itt a nemzetgyűlésben, amelynek a közvélemény a valóságban nem, felel meg. Én ajánlottam volna Dinnyés miniszterelnök úrnak, hogy ne a gyóni szintkülönbségről beszéljen, mert az nem igen érdekel senkit, hanem beszéljen ar­ról a szintkülönbségről, amely az 1945 novem­beri demokrácia és az 1947 júniusi demokrácia között Magyarországon van! (Ugy van! Ugy van! Taps a szabadságpárton.) Azt számítsa ki és azt mondjia meg, hogy ê között a kettő között hány méter a szintkülönbség. Ha ezt meg tudja mondani és ki tudja itt fejteni, ak­kor mély tisztelettel fogok meghajolni politi­kai és matematikai képességei előtt. (Derült­ség a szabadságpárton.). T. Nemzetgyűlés! A valóság hű képe az. amit elmondottam és ezt a valóságot most le; galizálni kell egy új választással. Mert a mai politikai irány, a mai szélsőbaloldali politikai irány borzasztóan ügyel a formákra. Nines az a barokk, rokokó vagy bármely más apróié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom