Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-128

825 A nemzetgyűlés 128. ülése 1947. évi június hó 11-én, szerdán. &2ő kivette részét az országépítés anyagi erőfeszítéseiből. (Ügy van! Ügy van!) Ezzel szemben azt is mielg kell állapítanunk, hogy nem részesült méltóképpen a demokrácia poliiikai fejlő; (lésében és politikai vívmányaiban. iNoin keil sok példázat ahhoz, hogy világos legyen ez mindenki előtt, de ugyanakkor azt hiszem, az ok megítélésében nem Iái unk egészen tisztán. Miért következett be az, hogy a dolgozó pa rasztság nem kellőképpen, nem súlyához,,munkájához és derekasan' elvégzett erőfeszítéseihez képesít veszi ki részét, mint mondottam a politikai fejlődésből és a demokrácia vívmányaiból "? A mi meggyőződésünk szerint azért, mert éppen a parasztság legnagyobb tömegeit magában foglaló pártnak, a kisgazdapártnak letűnt vezetői olyan poiitikát folytattak, amelylyel ugyan látszólag és a demagógia hangján a parasztság befolyásának, szerepének erősö' dését helyezték kilátásba, ugyanakkor azonban elütő íték a parasztság jelentékeny tömegeit attól, hogy valóban résztvegyenek a demokratikus fejlődésben, valóban feladatot vállaljanak, valóban ki tudják fejezni akaratukat, nézetüket és a saját józan eszükből fakadó felfogásukat a demokrácia előrehaladásával szemben. (Parragi György (pk): Azért kellettek volna a községi választások!) Nem a községi választásokról volt szó és nem arról, hogy milyen demagógiával milyen maszlagokat beszélünk népgyűléseken, hanem arról, hogy a parasztságnak, ennek a hosszú i'ieudális fejlődésben megnyomorított dolgozó osztálynak megadjuk a felfelé fejlődés, a tanulás, az twai'udatosodás és a nevelés eszközeit, ezt pedig demagógiával, még kevésbbé választási demagógiával nem lehet elérni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunista- és a szociáldemokratapárton) Mi, mint a koalioió legkisebb pártja, vállaltuk azt a szerepet, hogy a parasztságnak ezt a politikáját vittük. Eat a feladatot ú<?y vállaltuk, hogv ugyanakkar ehhez nem jóindulatú barátságot, nem a hangoztatott testven összefüggésnek megfelelő jóhiszeműséget kaptuk, hanem egyenesen mindazokat a vádakat, amelyek az egész régi rendszer idejéből nagyon ismeretesek minden olyan politikával szemben, amely a munkássággal és a munkáspártokkal egyáltalán mer tisztességes politikai együttműködést őszintén fenntartani. Amikor tehál a kisgazdapárt tragédiája ilyen eseményeket idézett elő, a koalíció^ erdekében s még egyszer külön a parasztság érdekében merünk rámutatni arra, hogy

7 nem szolgaijuk jól a parasztság érdekeit, lia nem vesszük komolyan például azt a programmot. amelyet tegnap Dinnyés miniszterelnök úr és a kisgazdapárt vezetésében fáradozó képviselőtársaim fejeztek ki, akik megpróbálják, hogv valóban megteremtsék azt a koalíciós bizalmat, — mi külön a parasztság erdekében is szükséges együttműködést — amelyre, nem lehet kétség, egyformán szükségünk van mind a parasztság, mind pedig égés/ d«u«okráciánk és egész előrehaladásunk szempontjából. í Amikor mi különösen a parasztság szempontjait és érdekeit hangoztatjuk így a koalioió politikai viszonylataiban, akkor természetesen ugyanezt a mértéket kell alkalmaznunk a kormányprogrammban, a kormányzat egyes tárgyi programmpontjaiban, minthogy éppen elég baj van ezek körül is, sőt merném mondani, a legtöbb probléma, a legtöbb gond éppen a parasztságot érintő progra mm pontok körül van. Nagyon helyes, hogy a hároméves tervet állítja programmja középpontjába a miniszterelnök úr, éhben mi tökéletesen egyetértünk vele. A hároméves terv ma már túl van azon a fokon, hogy egy vagy két, vagy három pártnak külön és nem mind a négy koaliciós pártnak együtt lenne a programmja, mert ma imár eljutottunk .ahhoz az egyetértéshez, amelyre alapítva a hároméves tervet, mint nemzeti tervet vehetjük programúiba. Ez a terv nagyjában-egészében jól fekteti le azokat az elveket, azokat az utakat, amelyeken nemzetgazdaságunkat újjáépíthetjük. Mi tehát tökéletesen egyeiértünk azzal, hogy jövő kormányzati munkánk középpontjában a hároméves terv legyen és abban, is, amit a kormányprogramm szintén magában foglal, hogy az árak és bérek kérdése és külön ebben az agrárolló kérdése, rendezést nyerjen. Azonban némi'eg túlságosan óhajtásszerűnek és kicsit jámbor óhajtásnak tűnik az a fogalmazás, ahogyan ez a kormányprogrammban szerepel. Mi tökéletesen tisztában, vagyunk azzal, hogy agrárárakat és ipari árakat egymástól függetlenül nem lehet megállapítani ós nem lehet különösen a dolgozó rétegek életszínvonalától — külön a munkásság életszínvonala ól — elvonatkoztatva megállapítani. Mégis bátrak vagyunk rámutatni arra, hogy ma a gazdasági életben aránytalanság áll tenn, a bérek, valamint az • ipari termelés valóságos és múlhatatlan szükségletei, továbbá a fogyasztási árak között. E tényezők között ugyanis olyan hézagok és olyan sötét területek vannak, amelyeken belül igenis meg lehet találni azt a módot, hogy az agrárollót már most a hároméves terv megkezdésével jele ítékenyen lecsökkentsük anélkül, hogy indokolt ipari termelőköltségeket kellene csökkenteni, különösen anélkül, hogy megakadályoznánk vele az ipari munkás méltó bérét. Mi tehát azon az állásponton vagyunkriiogy nem jáimibor óhajtásnak szabad lennie a kormányprogrammban annak, hogy az agrárollót megszűkítsük. Hiszen ezen a területen világosan, adva vannak a lehetőségek és a kormány ezen a ponton kell, hogy megmutassa, hogy valóban komolyán veszi a dolgát és ezeken az árak, a termelésá költségek és a bérek, valamint a fogyasztási árak között elhelyezkedő sötét területeken tud olyan rendet csinálni, hogy ebből már most is, a hároméves terv megkezdésekor az agrárolló jelentékeny lecsökkenése származiik. Mi, a magunk részéről úgy ítéljük meg a kérdést, hogy semmiképpen nem elég csak jámbor, vagy kevésbbé jámbor óhajtásokat hangoztatni ezen a téren, hanem a kormány• nak, ha azt akarja, hogy egyrészt a parasztság, másrészt a fogyasztó rétegek felé komolyan megbecsülést szerezzen és politikai erőfeszítései mellett bizonyos gazdasági megnyugtatást is tudjon nyújtani, akkor ezen a téren nagyon nagy erőfeszítéssel meg kell mutatnia, hogy mit tud. Mi. a magunk részéről nem tudnánk belemenni abba, hogy újra valamiféle komplikált, rejtélyes összefüggésnek a hangoztatásával vagy éppen jámboir óhajtásokkal túlmennék ezen a kérdésen és most, amikor az árak és bérek megállapítása napirenden van és kell. hogy sürgősen elintéztessék, akkor ezeket a szempontokat nem reszesítenők kellő figyelemben. A hároméves terv lényegében magában