Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-127

791 A nemzetgyűlés 127. ülése 1947. sem tud mit csinálni, mert hasznavehetetlen földek. Éppen ezért, ttiagyobb soi'lyt kellene fektetni 'a szikes talajok 'feljavítására, már csak azért is, mert egyenesen bűn a magyar mezőgazdasággal szemben ezeket a nagy te» rületeket hasznavehetetlenűl, minden jövedel mezőség nélkül hagyni. Nem szabad megen­gednünk, hogy a jövőben arra hivatkozhassak a reakció: »nahát, a demokrácia sem tud semmit sem csinálni ezekkel a földekkel«. En tehát elsősorban az agrártudományos vi­lágot hívom fel arra, kövessen el mindent an­nak érdekében, hogy ezeket a területeket hasznosítani lehessen és olyan mezőgazdasági termelésre lehessen beállítani, amelynek ró vén a végzett munkához arányítva a legjobb hozamot tudják elérni. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ugy gondolom, hogy ezekben a nehéz időkben, amikor a mai napon az egész nemzet idetekint erre a nemzet­gyűlésre, — mert kötelességem erre a kérdésre Lg íeLhívni a figyelmet — mindenki azt figyeli, vájjon az új kormány és a mai napon össze­ült nemzetgyűlés milyen irányt fog megszabni a jövőre. Meg vagyok győződve róla, hogy a nemzet minden fia megnyugvással veszi tudo­másul a miniszterelnök úr programimját. s ha azt fogja látni, hogy ebben a nemzetgyűlésben nem egyéni, nem személyi harc folyik, hanem nemzetépítő .munka és ennek a nemzetépítő munkának az áldásai ki fogják vezetni ezt a nemzetet abból a szörnyű, katasztrofális hely­zetből, amelybe a múlt helytelen politikai irányvonalának következtében jutott — meg­nyugszik. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Ezért elsősorban saját pártom tagjaihoz for­dulok azzal a tiszteletteljes kéréssel, vigyázza­nak minden tettükre és igyekezzenek minden erejükkel odahatni, hogy a nemzet egységét, a parlaiment munkáját egységesen tudjuk biz­tosítani, mert ezzel az egységgel, ha lesznek is kisebb differenciák mégis az előrehaladást, az újjáépítést lehet előmozdítani. (Gyér taps a kisgazdapárt oldalán.) De van egy tiszteletteljes kérésem a. koalí­ciós pártokhoz is: legyenek ezen a téren ne­künk támogatóink. Amikor pedig a szabadság­párt igen illusztris tagja, Németihy Jenő bará­tom mosolyog ezen, (Némethy Jenő (msz): Az egyetlen tapson mosolyogtam!) erre én csak azt mondóin, hogy az igen t. képviselő úr is előbb mindig a saját szeméiben lássa meg a gerendát, mielőtt másnak a szeméiben a szálkát meglátná. (Taps a kisgazdapárt ol­dalán. — Némethy Jenő (msz): Kéthangú tapsi) Ha ezekben a nehéz időkben ez lesz a politikai magatartásunk, ha nein azt fogjuk nézni, ho.gy kit hogyan lehet kivégezni, haneftn .hogy a nemzetet íhogyan lehet megmenteni, a' nemzet érdekeit hogyan lehet szolgálni, (Taps a kisgazdapárt soraiban.) akkor — meg va­gyok róla győződve, hogy Némeithy Jenő bará­tom is ha é! benne a magyarsága — (Egg hang a szociáldemokr(ihij):írf oldalán: Ha!) szíve­lelke minden érzését bele fogja adni ebbe a nemzeti munkába. (Némethy Jenő (msz): Ed­dig is beleadtam! Én nem végeztem ki sen­kit! Gordont akartam, és igazam lett! # — Nagy Vince (msz): Az a baj, hogy «ok mini­den ben igazunk lett!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Filó Sámuel (kg): T. Nemzetgyűlés! Nem akarom) vitatni hogy nem lett volna igazuk­de emberek botlanak, és tudom, hogy amint eddig is, volt, és amint a jelenl>en is van, a évi június hó 10-én, kedden. 792 jövőben is úgy lesz: minden politikai párt, amely a nemzet sorsát a szívén viseli, a nem­zet szolgálatában áll, tartózkodni fog attól» hogy egyéni érzelmek alapjára építse fel a maga pártpolitikáját. Ha ezt teszi, akkor meg­találja a módját annak, hogy aki bűnös, azt eltávolítsa; a férgesét pedig kiveti a politiká­ból. (Zaj a szabadságpárt oldalán — Nagy Vince (msz): Három hónapja tudják, hogy Nagy Ferenc benne van!) Legyen szabad visszatérnem a tárgyra, hiszen nem Némethy Jenővel állok vitában, ha­nem a kormány programimjához szólok hozzá­A miniszterelnök úr beszélt az ipari üzemek­ről és megemlékezett a hadifoglyokról. Mind­nyájunk lelkében él a vágy, hogy hadifog­lyaink hazatérjenek. (Ugy van! Ugy van!) mindnyájan lessük azt a pillanatot, amikor hozzátartozóinktat magunkhoz ölelhetjük. Ezért a kisgazdapárt részéről is mély hálát érzünk a Szovjetunió vezetői iránt azért, hogy hadi­foglyainkat még a békeszerződések ratifiká­lása előtt hazahozzák. (Taps a Ház minden oldalán.) Nem elég azonban, ha örvendezünk, hogy ezek a szerencsétlen szegény emberek végre hazakerülnek, hanem kötelezettségeink* is van­nak irántuk. Amikor a miniszterelnök úr a mezőgazdasági ipari üzemekről beszélt, akkor eszembe jutott nokem valami. Vannak olyan igénybevett mezőgazdasági ipari üzemek, ame" lyek a földmívesszövetkezetek tulajdoraáím ju­tottak. Ezek a vagyonok óriási értéket repre­zentálnak. Nem tudom, nem kellene-e a nem" zetgyűlésinek ós a kormányzatnak gondoskod­nia arról, hogy azokat az embereket, akik ki­maradtak a földhözjuttatásból, ezeken az üze­meken keresztül juttassuk kenyérhez, mert ki kell jelentenem, mint az Országos Földbirtok,­rendező Tanács alelnökének, hogy földünk ki­osztásra már nincs. Ezért gondolnék egy olyan megoldásra, hogy azok a szegény, talán megcsonkított, nyomorék, rokkant hadifog­lyok, akik úgy sem volnának képesek a föld; művelés terén foglalkozni, a mezőgazdasági ipari üzemeknél kapnának részjegyet, vagy olyan részt, amely nekik megfelelő megélhe­tést biztosítana, (Helyeslés és taps a kisgazda­párton.) amilyen arányban mezőgazdasági jut­tatásban lehetett volna őket részesíteni. Ezt természetesen meg kell fontolni, de a magam részéről azt hiszem, nagy szolgálatot tennénk azoknak, akik a jelen mostoha körülmények kö­zött földhöz már nem tudtak jutni. T. Nemzetgyűlés! Minthogy az előrehala­dott időre való tekintettel beszédemet szeret­ném rövidre fogni, még csak egy kérdéssel kívánnék foglalkozni, iez pedig iHz, hogy ezek­ben az időkben, amikor nekünk minden erőnkre szükség van, anyagi, gazdasági és erkölcsi te­kintetben vigyázzunk arra, hogy ebben az or­szágban ne a botlások politikáját, banem az or­szág újjáépítését ós korszerű haladását folytas suk. Amikor ebben az országban a munkásság ós a parasztság együttműködéséről beszélünk s hivatkozunk történelmi adatokra, hogy Ma­gyarországon, vagy akár szerte a világon a pa-, rasztság nélkül demokratikus államrendet és politikát folytani nem lehet, s ebben az ország­ban a lakosság zömét, többségét a parasztság képezi, akkor joggal elvárhatom azt, hogy a parasztság ezekben a nehéz órákban, a mai időkhöz méltóan viselkedjék, de ennek a visel­kedésnek >az alapján kellő megbecsülésben ré­iszesüljön minden társadalmi réteg részéről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom