Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-126
757 A nemzetgyűlés 126. ülése 1947. évi április hó 22-én, kedden, 758 szőr?! Miért kellett Lengyelországot emlegetni'?) azokat a tőkéket, amelyek szükségesek volnának a bányák üzemképessé tételéhez (Kossa István (kp): A bányakapitalistákat védi! A nagytőkét védi!) és akkor a dorogi banyaüzemnek — nem tudom — tiz nagy tárnája már rég nem lenne víz alatt, minit ahogy ezidőszerint víz alatt állanak. (Zgyerka János (kp): Hanem hol volna! Meg tudná mondani, hogy hol volna? En ott voltam, én tudom. Elszöktek a kapitalisták! Mi nyitottuk meg a bányákat! — Kossa István (kp) a szónok felé: Nem ért maga ehhez! Minek beszél olyasmihez, amihez nem ért. Maga jogász, nem bányász, mit ért maga ehhez! — Harák Ferenc (kp): Jöjjön le a bányába! Majd odaveszem csillésnek! — Zaj. — Az elnök csenget.) Még nem vettük meg a bányákat, még nem fizet-ük ki azoknak ellíeíaértékét. (Kossa István (kp): Nem is fogjuk, ha jól megy!), de a bányák már egy részvénytársasági cég alatt tevékenykednek és dolgoznak. Az, hogy az állami bányákból részvénytársaság lett, ennek indoka vagy az lehet, hogy az állam a bányákat másoknak, tehát részvényeseknek átruházta. (Kossa István (kp) : Jó lenne, úgy-e. ügyésznek lenni egy bányavállalatnál?! Jó zsíros állás!) vagy pedig alkotott az állam egy bányarészvénytársaságot, ahol végeredményben tulajdonképpen minden részvény az ő tulajdonában van. Ameninyiben ez az eset forog fenn, ez fogalmilag jogi lehetetlenség. (Zöld Sándor (kp): FogalmiiLag!) Az állam nem alkothat részvénytársaságot a saját tulajdonát képező javakból. (Kossa István (kp): Miért nem?) Azért nem, (Kossa István (kp): Nos. miért?) mert a törvény értelmében a részvénytársaságnál részvényesekre van szükség. (Kossa István (kp): Melyik törvény ez? Mondja meg!) A kereskedelmi törvény. (Kossa István (kp): De pontosan mondja meg!) Az 1874: XXXVI. te. (Kossa István (kp): Majd utánanézünk! Roszszul idézte!) Bocsánat az 1875 : XXXVIL itc. Egy részvénytársaságban legalább két részvényesnek kell lennie, mégpedig mindegyiknek különálló személynek vagy jogi személynek. Ha mostt a bányák az állam kizárólagos tulajdonát alkotják és mégis részvénytársaságok, akkor — mondom — ez a törvény rendelkezései szerint jogi lehetetlenség. (Vajda Imre (szd) államtitkár: De valóság! -— Derültség a szociáldemokratapárton.) Rá kell azonban mutatnom arra, hogy szoros értelemben vett alkotmányjogi szempontból ennek a helyzetnek nagyon súlyos következményei vannak. (Felkiáltások a szociáldemokrabapárton: A részvényesekre! — Oláh Mihály (kp): Ettőill függetlenül a karaván halad!) Méltóztassanak meghallgatni, hiszen ^égesz okfejtésem nagyon rövid lesz. (Mozgás a kommunista- és a szociáldemokratavárton.) . A részvénytársasági vagyonnal a ^részvényesek rendelkeznek. A részvénytársaság ügyeibe senki másnak beleszólása nincs, csak a részvényeseknek és az igazgatóságnak. (Vajda Imre (szd) államtitkár: A kis részvényeseknek nincs beleszólásuk!) Ha már most «at az óriási értékű államvagyont a . részvényesek fogják kezelni, az teljesen kiesik a miniszteri felelősség alól. Azért, hogy a részvénytársaság hogyan határoz, hogy az igazgatóság •mit dönt, hogy a részvénytársaság keretében mi történik, a minisztert semilyen vonatkozásban nem lehet felelőssé tenni. Sőt a részvénytársaság működéséve] kapcsolatosan magának az állami számszéknek sincs semmi néven nevezendő beleszólási vagy ellenőrzési joga. (Zgyerka János (kp): Rosszul tudja!) Odajutottunk tehát, hogy a megveendő, tehát még nem is tulajdonunkban lévő vagyont egy olyan szervezet, olyan igazgatóság kezeli, amely senki másnak nem felelős ezért a ténykedéseiért, csak pusztán és kizárólag a közgyűlésnek, de nem az államnak. A közgyűlés pedig azokból a személyekből áll, akik ott alakilag mint részvényesek tevékenykednek. Az államjog elemi követelménye, hogy az állam minden vagyonát közjogi felelősséggel tartozó személyek kötelesek kezelni. Akik a részvénytársasági vagyont, ebben az esetben tehát a bányavagyont mint az igazgatóság és a közgyűlés tagjai kezelik, semminemű közjogi felelősséggel nem tartoznak. Nem tesznek esküt, nem tesznek fogadalmat, őket mint köztisztviselőket fegyelmi felelősség nem terheli és tényeikért a büntetőjogi szabályok szerint mint közhivatalnokok, felelősségre nem vonhatók, tehát az egész bányavagyon kezelése a mai részvénytársasági alakban azzal jár, hogy azért a minisztert felelősségre vonni nem lehet és abba a vagyonkezelésbe a törvényhozásnak semmi néven nevezendő beleszólása nincs. (Zgyerka János (kp): Es 1942-ben az 54 erzsébetaknai bányászért ki vállalta a felelősséget, mikor bezavarták és kikötötték á munkásokat? ín ott voltam! Egy éra múlva 54 halott volt! Itt van még az a mérnök! Felelősségrevonták? Az emberi élet nemzeti kincs!) Én csak vagyonjogról, vagyonjogi kérdésekről beszélek. Egy évvel ezelőtt soha, semilyen vonatkozásban nem került a törvényhozás elé a pénz értékének romlása. A végén az egész pénzérték semmivé lett s ezért senki nem volt felelős. A helyzetet olyképpen tüntették fel, hogy az infláció egy katasztrofális veszély, amelyet emberi erővel nem lehetett elhárítani, holott annak bekövetkeztét aTegelemibb közgazdasági eszközökkel el lehetett volna hárítani. (Kossa István (kp): Hát miért nem adott akkor nekik ilyen tanácsot? Miért, nem mondta meg? Miért tartotta magában ezt a titkot!) Végeredményben előállt az a helyzet, hogy a pénzromlásért, amely sehol Európában nem következett be. csak nálunk (Kossa István (kp): Ej! Ej! Nem ismeri Görögországot, Romániát, Ausztriát, meg Franciaországot?) senki nem felelős. Nem kívánok rosszat jósolni, de attól félek, hogy a bányaüzemekkel kapcsolatosan óriási veszteségek fognak előállni és az általam megjelölt jogi okfejtés alapján ezért senki nem lesz felelős. (Zgyerka János (kp): A háború haszonnal járt?) Elnök: Kíván még valaki a törvényiavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván« a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Vas Miklós (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Gróh képviselő úrnak arra az aggodalmára, amely elfogta hazánk irányában és^ a svájci részvénytulajdonosokat illetőleg, Bán miniszter úr a költségvetés tárgyalása folyamán megfelelt, beszámolván svájci útjáról, amikor a svájci tőkésekkel tárgyalt Magyarország kölcsön érői. Ami a magántulajdont illeti, ezt a kérdést a nemzetgyűlés már többször megvitatta, kár erre, kitérnünk. Osak arra hívom fel az igen t. Nemzetgyűlésnek és minden egyes képviselőtársamnak. Gróh József képviselőtársamnak is is* • *
