Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-126
745 r A nemzetgyűlés 126. ülése 1947. kívül azt az eljárást, azt a módszert, amelyet itt tapasztaltunk. Kovács Imre képviselőtársam a kommunistapártot örökké nyugtalankodó, örökké daráló, koptatómialomnaik mondta, amely nem erőviszonyainak arányában dolgozik és én magam is többször megállapítottam már itt a nemzetgyűlésben és a nemzetgyűlésen kívül is, bogy a magyar demokrácia malmai valóban gyorsain őrölnek és ennek az őrlési munkának legnagyobb részét éppen a kommunista malom végzi el. Kovács Imre figyelmeztetést is küldött enyhe szóval a kommunistapárt felé. hogy ne öntse túl a garatot, ne terhelje túl, mert a malom esetleg el fog fulladni. Kovács Imre képviselőtársamnak ezt a figyelmeztetését én bizonyos mértékben naivnak tartom, mert hiába beszél a juhász ,a. farkasnak, »amely az akla körül ólálkodik, hogy térjen jobb útra, ne bántsa a báránykákat, annak a természetét megváltoztatni nem tudja és Kovács Imre is hiába küldi figyelmeztetését a kommunistapárthoz, amely már felsorakozott a* polgári társadalom mellé, sőt a polgári társadalom aklán beiül van, hogy változtassa meg módszereit Nem változtathatja meg, mert a kommu* nistapártnak a direkt akciód a közvetlen eselie u kedet pártprogramul jához tartozik. Hogy ezt bizonyítsam, én a kommunistapárt bibliájából fogok idézni. Miért van szükség a pártra? (Oolvassa): »A pártra azért! van szüksége a prov letáriátusnak, hogy a diktatúrát kiharcolja és megtartsa« Hogyan akarja ezt kiharcolni a párti Erre a kérdésre is a párt bibliája felel meg (tovább olvassa): »A diktatúra nem a polgári rendszer alapján keletkezik, hanem e rendszer szétzúzásai folytán, (Vásáry József (msz): Tiszta munka!) a polgári életforma megdöntése után, a földbirtokosok és kapitalisták kisajátítása folyamán, a fő termelő eszközök szocializálása folyamán és a proletariátus erőszakos forradalma alapján. A proletárdiktatúra forradalmi patalom, mely a polgárság elleni erőszakra támaszkodik.« A kommuniistapárt valóságos célja tehát a diktatúra, eszköze pedig a direkt akció Aki ma Magyarországon politizál, annak ezeket a tételeket tudomásul kell venniew- vagy le se üljön a magyar demokrácia póker játékasztala; hoz. (Vásáry József (msz) gúnyosan: Esakn nem fogadja el, az fasiszta! Ez egész természetes!) Ezt a megállapítást egyszer mar nyíltan meg kellett tenni itt a nemzetgyűlésen, mert maguk, kommunisták, erről nem beszélnek. (Vásáry József (msz): Miért!) A taktika ma más, mint ami 1919-ben volt. Most nem mondiák azt. hogy »minden a mienk«, most. a demokráciáról beszélnek. (Farkas Mihály (kp): Szeretné, ha mondanánk, ma? — Vasary József (msz) : Van, amire mondják, hogy a maguké! — Farkas Mihály (kp): Maga beszeljen a, csikóról!" 9 — Vásáry József (msz): Nagyon jól ismerik magukat!) Megállapítom azonban, hogy amikor ipa a demokrácia kalózlobogója alatt hajóznak, a hajón az iránytű a diktatúra kikötőjére van irányítva. (Vásáry József (msz): Kis diktátorfiókak!) Amiket állítottam, bizonyítani is kívánom. A bizonyítékokat a Szabad Népből veszem, amelynek nemcsak hű olvasója, hanem előfizetője is vagyok. (Derültség a szabadságpárton. —• Vásáry József (msz) gúnyosan: Na. ezt 9®ak megköszönik talán!) Révai József 1945 június 22-én »A deomkrácia támadásban« című évi április hó 22-én, kedden. 746 cikkében megállapította, hogy aki antikommunista. az reakciós. (Derültség a szabadságpárton. — Milassin Kornél (msz): Jó vicc!) Természetes, hogy egv reakciós csak antidemokrata tehet, demokrata nem. Nem egészen egy év múlva. 1946 május 20-án a következőt írj a Révai a »Zsákban macskát nem veszünk« cimű cikkében (olvassa): »Nem minden többségi uralom demokrácia Ha a többség antidemokratikus« —- értsd: reakciós, antikommunista — »a többség uralma nem demokrácia.« (Slachta Margit (pk): Hanem mi? — Milassin Kornél (msz) gúnyosan: A kisebbségé az lenne!) Augusztus 4-én »Paris és Miskolc« című cikkében arra, az esetre, ha egy »új szellemű« koalíció a Magyar Kommunista Pártot izolálná,, polgárháborúval fenyegetőzik. Ugylátszik azonban, Révai József emlékezőtehetsége nem egészen tökéletes vagy talán ez is a módszerhez tartozik. (Milassin Kornél (msz): A dialektika!) Már 1946 október 19-én egy helyreigazító nyilatkozatában kijelentette, hogy a demo-demokrácia, — ahogyan ők mondják: népi demokrácia — nem jelent szocializmust. (Milassin Kornél (msz): Ő maga mondta, Révai, hogy a népi demokrácia szocializmus! — Vásáry József (msz): Nem mennek ők a szomszédba egy kis változtatásért! — Milassin Kornél (msz): Maga Révai mondta azt, hogy ;i népi demokrácia szocializmus!) Vasárnp megjelent cikkében, amelyben Balogh István államtitkár úrral vitatkozik- (Milassin Kornél (msz): Még vele is vitatkozik?) a nemzeti alap felett, ezt bizonyítja, # amit én el is hiszek neki, hogy a kommunistapárt éppen olyan nemzeti alapon áll, mint a többi pártok. En nem akarok beleavatkozni (Vásáry József (msz): A családi perpatvarba!) ebbe a perpatvarba, mindössze csak annyit jegyzek meg, hogy Révai József fejtegetése sokkal meggyőzőbb lenne, ha a. cikk felett nem olvasnám laizt, hogy »Világ proletárjai" egyesüljetek!« (Derültség és tetszés a szabadságpárton. — Slachta Margit (pk): Éljen!) De, nemcsak Révai József szolgáltatja a /bizonyítékokat; hanem "bizonyítékokkal szolgál a kommunistapárt legfőbb irányítója, Rákosi Mátyás is, (Slachta Margit (pk): Na!) Rákosi Mátyás 1946 március 7-én, azon a népgyűlésen, amely elhatározta a kizárásunkat. (Vásáry József (msz): »Hősi« feffivonulúst csináltak!) bejelentette, hogy a demokrácia, tehát a kommunistapárt alapforrásának tekinti a tömegakciókat és március 12-én, azon a napon, amikor minket a kisgazdapártból kizártak, a kommunistapárt politikai bizottsága megállapította, hogy a tömegakció hatalmas segítsége a kommunistapártnak. Végül még idézem Rákosi Mátyás 1946 július 21-én Miskolcon mondott beszédének előrészét, amelyben a kommunistát jellemezte. A következőket mondotta (olvassa)^ »Nagyon kérjük azokat az elvtársakat, akik azt hiszik, hogy a kommunista mindig csak fenyeget, mindig csak az öklét rázza, mindig csak az asztalt veri, hogy ne csak ezt csinálják.« Ezek voltak a pártkorifeusok megáliapí tásai, kijelentései. De most lássuk a tényeket. Ezekkel röviden végzek. Itt van Gyömrő, (Vásáry József (msz: Mi történt ott?) itt van Szentes, itt vannak a tüntetések a parlament előtt, a káposzta tüntetés, a szövetkezeti tüntetés, a kapu betű
